Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai

74 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. Sinanodonta woodiana (Lea, 1834) modellkísérlettel végzett táplálékszürési vizsgálata Palombi Barbara1, Sárkány-Kiss Endre2, Grigorszky István1 'Debreceni Egyetem, TEK-TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Apáthy István Egyesület, Tg. Mure§, Str. Harghitei 6, RO-540066, Románia Kivonat: A kagylók táplálkozási jellegzetességét tanulmányoztuk táplálékszűrésük vizsgálatával. Kísérletünk során a vizsgált egyede­ket az általunk meghatározott mennyiségű a vizsgálathoz használt alga növekedését biztosító tápoldattal ellátott edényekbe helyeztük. Minden edényt levegőztető berendezéssel láttunk el. Meghatározott időközönként mintát vettünk az edényekben lé­vő oldatból, mely mintákat klorofill mérésre használtunk fel. Vizsgálatunkat egy rövid és egy hosszú távú vizsgálatra bonthat­juk szét. A rövid távú vizsgálat egy rövid időtartamot mindössze 10 órát ölelt fel, mely során két óránként került sor a minta­vételre, ezzel szemben a hosszú távú vizsgálat a kísérlet 24. órájától a 156. óráig tartó időintervallumot öleli fel valamint a mintavételt csak a vizsgálat 58. órájáig végeztük 2 óránként, a 120.órától már 4 óránként vettünk mintát. A rövid távú vizsgá­lat során, a kísérlet első 10 órájában intenzív táplálékszűrést figyelhettünk meg. A hosszú távú vizsgálatok esetében folyama­tos, tendenciózus táplálékszűrés intenzitás-csökkenés volt látható. Természetes körülmények között a vízvirágzás hetekig is elhúzódhat ezzel szemben a vizsgált faj (amuri kagyló) szűrő táplálkozása pedig körülbelül 3 napig intenzív, majd ezt követő­en fokozatosan minimálisra csökken. A szakirodalom alapján nem rendelkezünk a kagylók táplálékszűrését illetően megfelelő mennyiségű adattal szűrési dinamikájukra vonatkozóan. Ezzel tehát választ kapunk arra a kérdésre, hogy hány óra elteltével lassul le illetve szűnik meg a táplálkozás, mennyi idő alatt „laknak jól” az állatok. Kulcsszavak: Sinanodonta woodiana, táplálékszűrés, modellkísérlet. Bevezetés A vizsgálat tárgyát képező amuri kagyló (Sinanodonta woo­diana) egy széles körben elterjedt faj. A világ újabb és újabb területein jelenik meg. Őshonos a mérsékelt és trópusi Kelet-Á- zsiában, elsődlegesen az Amur és Yangtze vízgyűjtő területén (Soroka 2005, Kraszewski és Zdanowski 2007), valamint elter­jedt Ázsiában, Európában és Amerikában. Először 1963-ban je­lent meg Európában, a „kínai pontyok” révén települt be, 1979- ben gyűjtötték először Romániában (Sárkány-Kiss 1986) és 1983-ban Magyarországon (Petró 1984). Jelenleg 15 Európai országban van jelen: Romániában, Csehországban, Belgium­ban, Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Auszt­riában, Ukrajnában, Lengyelországban, Olaszországban, Né­metországban, Szerbiában, Bulgáriában, Spanyolországban és Svédországban (Paunovic és mtsai 2006, Bogan és mtsai 2011). Általánosságban elmondható, hogy a kagylók táplálék­szűrésének intenzitása a környezeti tényezőkkel változik bele­értve a hőmérsékletet, a vízoszlopban jelenlévő bizonyos ré­szecskéket (Hawkins és mtsai. 1999; Riisgárd és Seerup, 2003) valamint időben is változik a kagyló aktivitásától függően (De Bruin és Davids, 1970). A kagylók szűrő táplálkozása a csiliók által keltette áramló víz által teljesül, mely szűrő tevékenység a kopoltyú filamentumok és a szuszpenzióból származó finom, partikulált anyagok között zajlik, melyet ezt követően mege­mésztenek (W. D. Russell-Hunter 1983). A szakirodalomban fellelhető korábbi kutatások inkább egy adott ország adott álló­vizében vizsgált faj-fajok táplálékszűrésére irányultak. Jelen vizsgálatban arra kerestük a választ, hogy meddig folytatnak az egyedek intenzív szűrő táplálkozást illetve, hogy hogyan válto­zik ez az aktivitás a kísérlet 5 napos periódusa alatt. Anyag és módszer 2012. 11.20-án a Fancsika 2 állóvízből gyűjtöttük be a vizs­gálathoz felhasznált amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) e- gyedeinket. Beszállítottuk őket a laboratóriumba és egy 100 1- es, kombinált szűrő-vízforgatóval ellátott akváriumba helyez­tük valamennyit, hogy akklimatizálódjanak a labor körülmé­nyekhez. Ez alatt az idő alatt nem kaptak táplálékot, majd két hónap „éheztetés” után indítottuk el a kísérletet. 2013.02.27-én egy 3,5 1 űrtartalmú műanyag edénybe 1,8 1 Jaworszky tápoldat és 0,2 1 alga (kokkoid zöldalga) került a kontrollt tartalmazó e- dénybe, míg az 1-es, 2-es, és 3-mas edényekbe 1,35 1 Jaworsz­ky tápoldatot és 0,15 1 algát ( kokkoid zöldalga) helyeztünk, majd ezt követően tettük bele a kagylókat. Az első edény volt a kontroll, ebbe nem helyeztünk egyedet, a második, harmadik és negyedik dobozba egy-egy amuri kagyló (Sinanodonta woodia­na) került. Minden edényt levegőztetővei láttunk el. Az első 3 nap (02.27-03.01) alatt 2 óránként vettünk mintát reggel 8 és este 18 óra között, majd 03.04-én és 03.05-én már 4 óránként került sor a minta levételére reggel 8 és délután 16 óra között. Mintavétel (klorofill mérés): A klorofill méréshez 5x1 ml- t vettünk ki az egyes edényekben lévő, algát tartalmazó oldat­ból, automata pipettával az edény 4 sarkából és a közepéből. Majd az összegyűjtött mintánkat lml-enként Eppendorf csőben lecentrifugáltuk, ezek után automata pipettával leszedtük a fe- lülúszót, végül pedig fagyasztóba helyeztük. Klorofill mérés: A fagyasztóból kivett mintáinkat kiolvasz­tottuk. Ezt követően 500 pl metanolt adtunk hozzá és összeráz­tuk. Ezután 75°C-os vízfürdőn tartottuk 10 percig. Levéve a vízfürdőről kicsit hűlni hagytuk, majd hozzáadtunk ismét 500 pl metanolt és összeráztuk. Ezek után centrifugáltuk a mintáin­kat, majd a felülúszóból megmértük a klorofill-a tartalmat 3 hullámhosszon: E653, E666, E750. A klorofill-a tartalmat az a- lábbi összefüggés szerint számoltuk: E666-E750=x, E653-E750=x2 Számított klorofill-a tartalom: Ca= (17,12 x x,-8,68 x x2) x m x 1000 / M (pg/L) ahol M= leszűrt mennyiség (5ml) m= extrakcióhoz felhasznált metanol mennyisége (Imi) Eredmények Vizsgálatunkat egy rövid és egy hosszú távú vizsgálatra bonthatjuk szét. A rövidtávú kísérlet beállítása során a 0. idő­ponttól a kísérlet 10. órájáig eltelt idő alatt levett mintákból ka­pott eredményeket tartalmazza az 1. ábra. A klorofill-a mérés­hez szükséges mintákat két óránként gyűjtöttük össze. A 0. idő­pontban a kezelés és a klorofill-a értékei eltérést mutattak, így azt mondhatjuk, hogy az alga mennyisége a kezdő időpontban mind a szűrő szervezettel ellátott edényben mind pedig az e- gyedet nem tartalmazó kontroliban jelentős mértékben válto­zott. A kontroll tekintetében ezt a drasztikus csökkenést az al­gák kezdeti kiülepedése okozta. Két óra elteltével, a kagylót tartalmazó edényekben már megfigyelhető az intenzív táplálék­szűrés (1. ábra), hiszen a kontrolihoz képest a klorofill-a men­nyisége érdemi eltérést mutatott. A 0. órában a kontrollt tartal­mazó edényből vett minta klorofill-a tartalma 339, 3676 pg/L volt, az egyedet tartalmazó edényből vett minta klorofill-a tar­talma 380,68264 pg/L. Két óra elteltével ez az érték a kontrollt tartalmazó edényből vett minta klorofill-a tartalmát illetően 278,616 pg/L-re csökkent, míg abban az edényben, amelybe kagylót tettünk ez az érték 298,93928 pg/L (1. ábra). Tehát azt mondhatjuk, hogy két óra elteltével a kontroliból vett minta klorofill-a tartalma 18 %-kal volt kisebb a 0. órában mért adat­

Next

/
Oldalképek
Tartalom