Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
helyek - mind a három mintatípus esetében - csoportba sorolhatók. így, a nehézfém koncentrációk alapján elkülöníthetőek a Tiszán az országhatár és a Szamos torkolat között kijelölt- (Felső-Tisza „felső” szakasza) és a Szamos torkolattól a Tokajig tartó szakaszon kijelölt mintavételi szelvények (Felső-Tisza „alsó” szakasza). Továbbá az ezektől markánsan eltér a Szamos magyarországi szakasza. A vízminták elemösszetételét figyelembe véve megállapítható, hogy a Cd kivételével mindegyik kimutatott nehézfém koncentrációja magasan a Szamos hazai szakaszán volt a legmagasabb. A Szamosban mért értékekhez hasonló eredményeket kaptunk közvetlenül a Sza- mos-torkolat alatti (Tisza_005) Tisza szakaszon. A legalacsonyabb nehézfém tartalmat a „felső” Felső-Tisza-i szakaszon mértünk. Összességében tehát megállapítható, hogy a mintavétel idején (2013. május 24-26.) jelentős nehézfém tartalmú szennyezés folyt a Szamoson keresztül a Tiszába, amelynek felhígulását sikerült megfigyelni az alsóbb szakaszokon. Az üledék- és a makroszkopikus vízi gerinctelen minták elemzése alapján hasonló, egymással jól korreláló e- redményeket kaptunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Felső-Tisza legjelentősebb nehézfém szennyezője a Szamos folyó. Megállapítható továbbá, hogy a Felső-Tisza „felső” szakaszán jóval magasabb volt az Al, a Ba és az Fe koncentráció az üledékben, mint a másik két szakaszon. Ezzel szemben viszont, a Szamoson határozottan magasabb Cr, Mn, Pb, Sr és Zn koncentrációkat találtunk, mint a Felső-Tisza torkolat feletti szakaszán. Ezek a megfigyelések egyeznek Woelfl és mtsai. (2006) által leírtakkal. Toxic element analysis on the l Végül megállapítható, hogy a Gomphus flavipes aljzatlakó lárvái jól alkalmazhatóak nehézfém szennyezések visszamenőleges bioindikátoraiként. Irodalom Antal L (2013) A Szamos hazai szakaszának halközösségében bekövetkezett változások a cianid- és nehézfém szennyezést követően. Doktori disszertáció 204 pp. Braun M, Simon E, Fábián I, Tóthmérész B (2009) The effects of ethylene glycol and ethanol on the body mass and elemental composition of insects collected with pitfall traps, Chemosphere 77: (10) pp. 1447-1452. Fleit E, Lakatos G (2003) Accumulative heavy metal patterns in the sediment and biotic compartments of the Tisza watershed, TOXICOLOGY LETTERS 140-141: pp. 323-332. Szabó K, Kiss K.T, Taba Gy, Acs É (2005) Epiphytic diatoms of the Tisza River, Kisköre reservoir and some oxbows of the Tisza River after the cyanide and heavy metal pollution in 2000-Acta Botanica Croatica 64 (1):1^16. Woelfl S, Mages M, Ovari M & Geller W (2006) Determination of heavy metals in macrozoobenthos from the rivers Tisza and Szamos by total reflection X-ray fluorescence spectrometry, Spectrochim. Acta B 61, pp. 1153-1157 (2006). 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről. Magyar Közlöny. 000/53. sz. 3156-3167. Köszönetnyilvánítás Málnás Kristóf és Baranyai Edina publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Simon Edina köszöni a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és a TAMOP- 4.2.2.A-1 l/l/KONV-2012-0043 pályázat támogatását. Köszönjük az Agilent Technologies és NOVO-LAB Kft-nek, hogy készülékeiket használhatjuk.-Tisza and the river Szamos Abstract: The aim of our study was to analyse the heavy metal concentrations in water-, sediment- and macrozoobenthos (Gomphus flavipes larvae) samples from 12 sites of the Upper-Tisza, and the river Szamos. The first aim of this study was to assess the current heavy-metal pollution status of the Upper-Tisza. On the other side, the applicability of the Gomphus flavipes larve was tested as indicator. The heavy metal concentrations were measured with Microwave Plasma Atomic Emission Spectrometry method (MP-AES). Using Principal Component Analysis (PCA) based on the sediment and water toxic element content our result showed that the river Szamos is the main toxic element contamination sources of the Upper-Tisza. Our results demonstared that the mean toxic element content of the Gomphus flavipes larvae shows significant correlation with the toxic element content of the sediment, but there was no correlation with the toxic element content of the water. Keywords: Heavy metals, MP-AES, Tisza, Szamos, Gomphus flavipes.
