Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. azonban, ahogy nőtt a TN értéke és csökkent a vízhozam, úgy nőtt az Achnanthidium eutrophilum relatív gyakorisága. Összhangban az Ács és munkatársai (2006) által a Dunán megfigyeltekkel, az Achnanthidium minutissimum relatív gya­korisága a vízhozam emelkedésével többszörösére nőtt, majd a vízhozam drasztikus lecsökkenésével a taxon gyakorisága is ti­zedére esett vissza. Gottschalk és Kahlert (2012) 73 svéd tó vizsgálata során azt tapasztalta, hogy azon Achnanthidium mi­nutissimum formakor relatív gyakorisága, mely esetében a sej­tek átlagos szélessége 2,2-2,8 pm volt, a tápanyagszegény ta­vakban volt a legnagyobb. A 2,8 um-nél szélesebb Achnanthi­dium minutissimum formakörbe tartozó egyedek relatív gyako­risága a tápanyagszegény és tápanyagban gazdag területeken közel azonos (-0,033-0,038) volt. A mi eredményeink is azt mutatják, hogy az Achnanthidium minutissimum (szélesség 1.5­3.3 pm, lineáris-lándzsa alak) a tápanyagban szegényebb, az Achnanthidium eutrophilum (szélesség 2.1-4.4, romboid forma) tápanyagdúsabb környezetben fordult elő nagy relatív gyakori­sággal. Ezekkel az eredményekkel összhangban áll De Fabrici- us és munkatársainak (2003) munkája, akik a Cuarto folyó vizsgálatakor szintén azt tapasztalták, hogy az Achnanthidium minutissimum relatív gyakorisága az alacsonyabb nitrát- és nit- rit-tartalmú folyószakaszokon volt magasabb. A Potapova és Hamilton (2007) által leírtak is azt támasztják alá, hogy az Achnanthidium eutrophilum, az Achnanthidium minutissimum- mal ellentétben, elsősorban a tápanyagban gazdagabb élőhelye­ken fordul elő nagyobb mennyiségben. Továbbá tapasztalata­ink jól összevethetők Berthon és munkatársai (2011) eredmé­nyeivel is, akik megfigyelései szerint az Achnanthidium eutro­philum erős korrelációt mutat a TN tartalom változásával, ezért a tápanyagdús, közepes minőségű vizek idikátorfajának tekint­hető. Az Achnanthidium fajok az első kolonizálok közé tartoz­nak, melyek életstratégiájuknak köszönhetően nagyon gyorsan képesek nagy mennyiségben elszaporodni (Passy, 2007). Első­sorban ezért kerülhetett mindkét Achnanthidium faj az alacsony profilú guildbe. Vizsgálataink során - Passy (2007) eredményeihez hason­lóan - az alacsony profilú guildbe tartozó taxonok legnagyobb relatív gyakoriságát a legmagasabb vízhozam és legalacso­nyabb TN koncentráció mellett figyeltük meg. Azonban szem­ben Passy (2007) illetve Berthon és munkatársai (2011) által tapasztaltakkal, bár az ebbe a típusba tartozó számos taxon (többek között Achnanthidium minutissimum, Amphora pedicu- lus, Encyonema silesiacum, Planothidium lanceolatum) relatív gyakorisága a vízhozammal pozitív korrelációt, míg a TN-tar- talommal negatív korrelációt mutatott, addig bizonyos taxonok gyakorisága (pl. ADMI) a TN-koncentrációval korrelált pozití­van. Konklúzió A Passy (2007) által megkülönböztetett három guild, mi­vel az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, jól reflektál a kör­nyezet fizikai-kémiai változásaira, további vizsgálatokkal kie­gészítve akár a biomonitorozás során is rendkívül fontos több­let információt szolgáltathat. Ugyanis - szemben a legtöbb e- setben legalább faji szintű határozáson alapuló jelenlegi minő­sítési rendszerrel - általában „csak” genus szintű határozást i- gényel. Azonban a fent bemutatott eredmények a következőkre hívják fel a figyelmet: Mivel adott genus, vagy akár fajkomp­lex - jelen esetben Achnanthidium minutissimum-komplcx - különböző taxonjai eltérő ökológiai igényekkel rendelkezhet­nek, igy felmerül a kérdés, hogy a két Achnanthidium faj to­vábbra is azonos guildbe tartozzon-e. Ez a probléma kiküszö­bölhető lehetne - sokkal szélesebb körű vizsgálatokra alapozva - vagy a guildek számának növelésével, vagy egy-egy guild al­csoportokra bontásával. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a TIKTVF Mérőállomás munkatársainak, akik segítségünkre voltak a mintavételek és a fizikai-kémiai paraméte­rek megmérése során, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság­nak, hogy a vízhozam adatokat rendelkezésünkre bocsátotta. Munkánk és a kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergen­cia program című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió támoga­tásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával (B-Béres Vik­tória, Kókai Zsuzsanna, Török Péter, T-Krasznai Enikő), a Bolyai Já­nos Posztdoktori Ösztöndíj (Bácsi István, Török Péter), a Debreceni E- gyetem Belső Kutatási Pályázat (Bácsi István), valamint az OTKA PD 100192 pályázat (Török Péter) támogatásával valósult meg. Irodalom Ács, É., K. Szabó, K. T. Kiss & F. Hindák, 2003. Benthic algal investigati­ons in the Danube river and some of its main tributaries from Germany to Hungary. Biológia, Bratislava 58/4: 545-554. Ács, É., K. Szabó, Á. K. Kiss, B. Tóth, Gy. Záray & K. T. Kiss, 2006. In­vestigation of epilithic algae on the River Danube from Germany to Hungary and the effect of a very dry year on the algae of the River Da­nube. Archiv für Hydrobiologie. Supplementband 158/3: 389 -417. Berthon, V., A. Bouchez & F. Rimet, 2011. Using diatom life-forms and e- cological guilds to assess organic pollution and trophic level in rivers: a case study of rivers in south-eastern France. Hydrobiologia 673: 259- 271. Bolla, B., G. Borics, K. T. Kiss, M. N. Reskóné, G. Várbíró & É. Ács, 2010. Recommendations for ecological status assessment of lake Balaton (lar­gest shallow lake of central Europe), based on benthic diatom communi­ties. Vie Milieu 60/3: 1-12. Chetelat, J., L. Cloutier & M. Amyot, 2010. Carbon sources for lake food webs in the Canadian High Arctic and other regions of Arctic North A- merica. Polar Biology 33: 1111-1123. De Fabricius, A. L. M., N. Maidana, N. Gómez & S. Sabater, 2003. Distri­bution patterns of benthic diatoms in a Pampean river exposed to seaso­nal floods: the Cuarto River (Argentina). Biodiversity and Conservation 12:2443-2454. Gottschalk, S. & M. Kahlert, 2012. Shifts in taxonomical and guild compo­sition of littoral diatom assemblages along environmental gradients. Hy­drobiologia 694: 41-56. Hering, D., R. K. Johnson & A. Buffagni, 2006. Linking organism groups - major results and conclusions from the STAR project. Hydrobiologia 566: 109-113. Kireta, A. R., E. D. Reavie, G. V. Sgro, T. R. Angradi, D. W. Bolgrien, B. H. Hill & T. M. Jicha, 2012. Planktonic and periphytic diatoms as indi­cators of stress on great rivers of the United States: Testing water quali­ty and disturbance models. Ecological Indicators 13: 222-231. Morales, E. A., P. A. Siver & F. R. Trainor, 2001. Identification of diatoms (Bacillariophyceae) during ecological assessments: comparison between light microscopy and scanning electron microscopy techniques. Procee­dings of the Academy of Natural Sciences of Philadelphia 151: 95-103. MSZ EN 13946:2003: Water quality. Guidance standard for the routine sampling and pretreatment of benthic diatoms from rivers. (Vízminőség. Útmutató folyók bentikus kovamoszatjainak általános mintavételéhez és minta-előkészítéséhez.) MSZ EN 14407:2004: Vízminőség. Útmutató szabvány folyóvizekből vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához, számlálásához és ér­tékeléséhez. Passy, S. I., 2007. Diatom ecological guilds display distinct and predictable behavior along nutrient and disturbance gradients in running waters. Aquatic Botany 86: 171-178. Potapova, M. & P. B. Hamilton, 2007. Morphological and ecological varia­tion within the Achnanthidium minutissimum (Bacillariophyceae) speci­es complex. Journal of Phycology 43: 561-575. Rimet, F. & A. Bouchez, 2012. Life-forms, cell-sizes and ecological guilds of diatoms in European rivers. Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems 406: 01. Sorayya M., S. Aishah & B. M. Sapiyan, 2012. Supervised and Unsupervi­sed Artificial Neural Networks for Analysis of Diatom Abundance in Tropical Putrajaya Lake, Malaysia. Sains Malaysiana 41/8: 939-947. Stenger-Kovács, C., E. Lengyel, L. O. Crossetti, V. Üveges & J. Padisák, 2013. Diatom ecological guilds as indicators of temporally changing stressors and disturbances int he small Toma-stream, Hungary. Ecologi­cal Indicators 24: 138-147. Weckström, J. & A. Korhola, 2001. Patterns in the distribution, composition and diversity of diatom assemblages in relation to ecoclimatic factors in Arctic Lapland. Journal of Biogeography 28:31 -45. Wu, N., T. Tang, X. Qu & Q. Cai, 2009. Spatial distribution of benthic al­gae in the Gangqu River, Shangrila, China. Aquatic Ecology 43: 37-49. www.met.huwww.vizugy.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom