Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
39 £. <o Minták imples 1. ábra: A keresztszeiveny eredeti adatainak virtuális almintázása (bootstrap módszer) Minták tples 2. ábra: A hossz-szelvény eredeti adatainak virtuális almintázása (bootstrap módszer) Hasonlóan, a hosszszelvény (2) függvényét 100-as mintaszámra alkalmazva, a faj számunk ekkor sem haladta volna meg a 184-et. Ezek alapján látható, hogy ha extrém módon megnövelnénk a mintaszámot (akár annak kétszeresére), a görbék aszimptotikus lefutást mutatna, azaz akkor sem találnánk kiugróan több fajt a víztérben. Figyelemre méltó eredmény, hogy a hossz-szelvény kevesebb mintáiból több fajt sikerült kimutatnunk, mint a keresztszelvényből, vagyis a fitoplankton horizontális heterogenitása nagyobb, mint a vertikális. Ennek feltehetőn a holtág elnyújtott morfológiája is az oka, mivel a tó hosszanti tengelye mentén a nyíltvízi zóna mellett változatos litorális, vagy pl. úszóláp zóna is található, jellegzetesen diverz mező- és mikro-habitatokkal. Az elnyújtott forma így kedvezhet a holtág pelagiális (déli) vs. litorális (keleti medence) medencék elkülönüléséhez, melynek átmenete változatos fi- toplankon fajok együttes megjelenését okozhatja. Több olyan tanulmány is ismert, melyek egyes tavak fajkészletére vonatkozóan nyújtanak információt. Ismert például, hogy a Lake Superiorból 7 hónap alatt 285 (Munawar & Munawar, 1978), a Bajkál tóban mindez idáig 299-et (Bondarenko, 1995), a Lake Peipsi-ben 80 év alatt 500 (La- ugaste et al., 1996), míg a Crater Lake tóból kicsivel több, mint 5 év alatt 157 fajt írtak le (Mclntire et ah, 1996). Mindezek megerősítik, hogy mérsékelt övi tóban 400 fajt meghaladó fitoplankton fajszám csak több éves rendszeres vizsgálattal érhető el (Kalf, 2002). Összevetve eredményeinket a fentiekkel elmondható, hogy a Malom-Tisza holtág fajkészlete meglepően gazdag. Különösképp igaz ez annak fényében, hogy a bemutatott tavak faj száma nem egyetlen mintavételi időponton, hanem esetenként hosszú, több évtizedes periódust is felölelnek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az ilyen típusú összevetések nagy bizonytalansággal terheltek, mert a mintavételi erőfeszítés sem térben sem időben nem tekinthető egységesnek. Jelen tanulmány eredményei alapján megállapítható, hogy egy víztér aktuális fajkészlete csak olyan mintázati elrendezéssel tárható fel tejes mértékben, amely illeszkedik a fitoplankton térbeli heterogeintásához. Az így feltárt faj- készlet egy relative kis víztér esetén is (mint pl. a Malom- Tisza) jóval nagyobb diverzitásról árulkodik, mint az a rutin vizsgálatok alapján feltárható. Köszönetnyilvánítás: A kutatást az OTKA K 104279 támogatta. Irodalom: Bondarenko, N. A., 1995: List of planktonic algae in Lake Baikal. In Timoshkin, O. A. (ed.): Guide and key to pelagic animals of Baikal. Nauka, Novosibirsk, pp. 621-630. Burnham, K. P., Overton, W. S., 1978: Estimation of the size of a closed population when capture probabilities vary among animals. Biometrika 65: 623-633. Chao, A., 1987: Estimating the population size for capture-recapture data with unequal catchability. Biometrics 43: 783-791. Heltshe, J. F., Forrester, N. E., 1983: Estimating species richness using the Jackknife procedure. Biometrics 3: 11-91. Kalff, J., 2002: Limnology - Inland Water Ecosystems. Prentice Hall, New Jersey. 592 pp. Laugaste, R., Jastremskij, V. V., Ott, I., 1996: Phytoplankton of lake Peipsi-Pihkva: species composition, biomass and seasonal dynamics. Hydrobiologia 338: 49-62. Lund, J.W.G., Kipling, C., Cren, E.D., 1958: The inverted microscope method of estimating algal numbers and the statistical basis of estimations by counting. Hydrobiologia 11, 143-170. Mclntire, C. D., Larson, G. L., Truitt, R. E. Debacon, M. K., 1996: Taxonomic structure and productivity of phytoplankton assemblages in Crater Lake, Oregon. Lake and Reservoir Management 12: 259- 280. Smith, E. P., van Belle G., 1984: Non-parametric estimation of species richness. Biometrics 40: 119-129. Utermöhl, H., 1958: Zur Vervollkommnung der quantitativen Phytoplankton-Methodik. Mitteilunger der internationale Vereinigunk für theoretische und angewandte Limnologie 9, 1-38. Effects of habitat diversity on phytoplankton taxa numbers in a shallow eutrophic oxbow (Hungary) Abstract: Using a spatially intensive sampling scheme species pool of a shallow eutrophic standing water (Malom-Tisza oxbow) has been studied. 33 samples were taken at 11 sample locations along the longitudinal axis of the oxbow. Along one transect in the middle of the oxbow, 69 phytoplankton samples were collected vertically at 5 locations (left, middle-left, centre, middle-right, right). In the samples of the longitudinal section 155, while in the cross section 89 species were detected. The species number estimators (Chao 2, Jacknife 1 and 2) indicated that approximately 200 species should live in the oxbow. We demonstrated that in case of a small water body taking spatially isolated subsamples, the species pool can be recognized. In these cases, the number of occurring species highly exceeds those that are recorded when routine sampling process applied.
