Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
35 Az elsődleges termelés összehasonlító vizsgálata a sötét-világos palack módszer és az oldott oxigéntartalom in situ mérés alkalmazásával egy tavi haltermelő rendszerben Fekete Szabolcs1, Nagy Zoltán2, Kocsis Tamás1, Gál Dénes2 'Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, 5540. Szarvas, Szabadság út 1-3. 2Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540. Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat: A tavi haltermelő rendszerek működését meghatározza az ott folyó elsődleges termelés sebessége, amely alapvetően befolyásolja a tápanyagterhelés feldolgozásának mértékét és a tavakban képződő természetes hozama nagyságát. Az elsődleges termelés és társulás légzés mérését négy, egyenként 310 m2 felületű, intenzíven népesített és takarmányozott halnevelő tóegységben végeztük két módon; (1) sötét-világos palack módszerrel és (2), az oxigéntartalom napi változásainak in situ mérésével. A méréseket mind a két módszerrel 24 órán keresztül, napnyugtától másnap napnyugtáig (mérések időpontjai: napnyugta, napkelte, 10:30, 15:00, napnyugta) végeztük, hetente egy alkalommal. A sötét-világos palack módszernél 210 ml térfogatú üvegeket használtunk, melyeket egy 1 méter nagyságú úszóállványra helyeztünk rá, hogy azok a vízfelszíntől számított 20, 50, 80 cm mélységben helyezkedjenek el. Az üvegek sötétítését festéssel és fekete vízálló és hőálló szigetelő szalaggal oldottuk meg. A kiindulási oxigén koncentráció mérését követően egy óra volt az inkubációs idő. Az in situ oldott oxigénmérésnél ugyancsak a víztest 20, 50, 80 cm mélységében mértük az oxigén koncentráció (02%, mg/1), a pH, a vezetőképesség és a hőmérsékletek változásait. Kulcsszavak: elsődleges termelés, társulás légzés, in situ, sötét-világos palack. Bevezetés A magyarországi termelés bázisát a tavi haltermelés adja, az étkezési haltermelésünk megközelítően 86 %-a, mintegy 25.000, ha halastóból származik (Pintér, 2010). Mivel a halastavak adják a hazai termelési bázis meghatározó részét, ezért a haltermelés-fejlesztésének egyik legkézenfekvőbb területe a halastavakban rejlő termelésbiológiai potenciál jobb kihasználása; részben a hagyományos tavi termelés tápanyagforgalmi viszonyainak optimalizálása révén (a takarmányozási költségek csökkentése a természetes hozam mennyiségének növelésével), részben pedig a tavi termelés intenzitásának növelésével (fajlagos árbevétel növelése). Az elsődleges termelés a vízi produkció-biológiában egyértelműen a felület- vagy térfogategységen, adott idő alatt létrejövő szervesanyag keletkezésének folyamata, a- minek eredményét szerves-szén, szervesanyag (szárazanyag), glukóz, algabiomassza, klorofill vagy a megkötött energia formájában szokás kifejezni. A halastó természetes hozama az elsődleges termelés nagyságától és a fotoszintézissel termelt szervesanyag további értékesülésétől függ. Pontos mérése nélkülözhetetlen a halastavi ökoszisztéma halhús termelésének, természetes hozamának maximalizálását célzó mesterséges beavatkozásainak tervezésénél, az olcsó és hatékony technológiák kialakításánál. A természetes vizek elsődleges termelésének mérésére általánosan használt sötét-világos palack módszer oxigénes és szénizotópos változata, mint nem természetes környezetben történő mérés, számos hibával terhelt, különösen ha eutrófikus vizekben használjuk. A módszerben rejlő hibák még nagyobbak lesznek halastavi alkalmazás esetén. Az elsődleges termelés természetes környezetben történő mérésének lehetőségét VINBERG, majd ODÚM körvonalazta a napi o- xigén görbék matematikai értékelésére alapozva. A módszer egyszerűsített változata a napi háromszori mérést i- génylő értékelés. A sötét- világos palack in vitro eljárással szemben, a természetes környezetben, in situ történő mérés és a kapott napi oxigén görbe matematikai értékelése számos előnnyel bír. Ráadásul a hazai és nemzetközi kereskedelemben több, megbízhatóan működő elektronikus oxigén-mérő készülék kapható, melyekkel nagyszámú adat nyerhető kis munkaráfordítással. A légzés pedig az állóvízi, nagy napi oxigén - koncentráció ingadozásának kitett szervezeteknél erősen függ az oxigén - koncentrációtól, nem beszélve az algák és magasabb rendű vízi növények fény - légzéséről (fotorespiráció). (Cilák et al, 1977) A palackba zárás természetellenes viszonyokat teremt. Ez annál inkább így van, mennél kisebb a palack (ezért ne használjunk 100 ml-nél kisebbet), és mennél hosszabb az expozíció ideje. Tavanként változik, hogy idővel meddig nő egyenes arányban a termelt 02 mennyisége. Általában ne exponáljunk egy mintát 6 óránál tovább. A korábban sokak által alkalmazott 24 órás mérés, vagy napfelkeltétől napnyugtáig tartó expozíció alábecsléshez vezet. Ideális lenne, ha a nappalt 4 órás, vagy 6 órás szakaszokra bontanánk, és 3-4 expozíció összegéből számítanánk ki a napi termelést. A gyakorlatban az ritkán kivitelezhető, ezért egy expozícióból szoktak az egész napra extrapolálni, pl. a délelőtti vagy a délutáni mérést szorozzák kettővel, négy órás mérésről extrapolálnak a nappali órák száma mínusz két óra időtartamra ( Herodek 1977). Anyag és módszer A kísérleti rendszer leírása A kombinált rendszeren végzett kísérleteket négy, e- gyenként 310 m2 (vízmélység 1 m) felületű tóban végeztük. A tavakat Körös holtágból árasztottuk fel egy héttel a népesítést megelőzően. Lapátkerekes levegőztetők (0,5 kW) alkalmazásával tartottuk fent a megfelelő oxigén szintet a tavakban, (> 6 mg/L) valamint ezek biztosították a vízáramlást a rendszer intenzív és extenzív része között. Mind a négy kísérleti egységben azonos volt a népesítés, az összes tóegység takarmányozva volt. Két halnevelő medencébe (extenzív rész), egy-egy ketrecet helyeztünk intenzív egységként (20 m3). Tavanként 300 kg szürke harcsát (Silurus glanis), a ketreces tavak extenzív részébe pedig 50 kg pontyot (Cyprinus carpio) telepítettünk. Az elsődleges termelést és a társulás légzés mérését két módszerrel végeztük: (1) sötét-világos palack módszerrel és (2), az oxigéntartalom napi változásainak in situ mérésével. A méréseket mind a két módszerrel 24 ó- rán keresztül, napnyugtától másnap napnyugtáig (méré
