Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
30 Meador, M. R. & Matthews, W. J. 1992: Spatial and temporal patterns in fish assemblage structure of an intermittent Texas stream. - American Midland Naturalist 127: 106-114. Osborne, L. L. & Wiley M. J. 1992: Influence of tributary spatial position on the structure of warmwater fish communities. - Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 49: 671 -681. Poff, N. L., Allan, J. D., Bain, M. B., Karr, J. R., Prestegaard, K. L., Richter, B. D., Sparks, R. E. & Stromberg, J. C. 1997: The natural flow regime. A paradigm for river conservation and restoration. - Bioscience 47/11:769-784. R Core Team (2013). R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. URL http://www.R-project.org/ . Schaefer, J. F. & Kerfoot, J. R. 2004: Fish assemblage dynamics in an adventitious stream: a landscape perspective. - American Midland Naturalist 151/1: 134-145. Diurnal variability patterns of a fish assemblage in a Hungarian lowland stream Czeglédi, I.1, Súly, P.2, Takács, P.2, Dolezsai, A.2, Vitái, Z.2, Nagy, S. A.1, Erős, T.2 1 Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, Hungary 2 Balaton Limnological Institute, Centre for Ecological Research, Hungarian Academy of Sciences,, Klebelsberg K. u. 3., 8237 Tihany, Hungary Abstract: Although the diurnal patterns of the structure of fish assemblages is well known in the litoral zone of temperate lowland rivers, this variability is poorly investigated in small streams. We examined diurnal changes in the structure of fish assemblages (number of individuals, species composition and abundance structure) in a Hungarian stream considering spatial and seasonal factors. Although we collected more individuals at night than during day independently on the spatial and seasonal factors, the differences in the number of individuals were greater in spring than in summer. The species composition and the abundance structure were primarily affected by the seasonal changes, whereas the roles of the spatial factors were relatively minor. The diurnal affect was negligible in this case. Our results show that the structure of fish assemblages in small streams may produce diurnal patterns but this variability is lower compared to larger rivers and highly depends on the seasonal variability. The results are probably also influenced by the seasonal changes in the vegetation coverage of the sampling area. Keywords: fish assemblage, lowland streams, diurnal variability. Schlosser, I. J. 1987: A conceptual framework for fish communities in small warmwater streams. Pages 17-28 in W. J. Matthews and D.C. Heins, editors. Community and evolutionary ecology of North A- merican stream fishes. University of Oklahoma Press, Norman, Oklahoma, USA. Specziár, A., Takács, P., Czeglédi, I. & Erős, T. 2012: The role of the electrofishing equipment type and the operator in assessing fish assemblages in a non-wadeable lowland river. - Fisheries Research 125-126/99-107. Taylor, C. M. & Warren, M. L. 2001: Dynamics in species composition of stream fish assemblages: environmental variability and nested subsets. - Ecology 82: 2320-2330. Wolter, C. & Freyhof, J. 2004: Diel distribution patterns of fishes in a temperate large lowland river. - Journal of Fish Biology 64/3: 632- 642. www.marcal.hu/hajagos.php A DREISSENA megtelepedése nagytestű kagylókon 'Csaba Judit, 2Balogh Csilla 'Debreceni Egyetem; 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2MTA ÖK, Balatoni Limnológiai Intézet; 8237. Tihany, Klebelsberg K. u. 3., baloeh.csilla(S)okoloeia.mta.hu A Balaton egyes területein az iszapban nagyobb mennyiségben fordulnak elő Unió és Anodonta (elsősorban Synanodonta woodiana) nagytestű kagylók. E kagylófajok megfelelő „aljzatként" szolgálnak, többek közt az invazív Dreissena számára, mely így a köves parti zóna mellett az iszapos területeken is képes teret hódítani és nagyméretű telepeket létrehozni. 2009-2013-ban a köves parti zóna éves felmérésével párhuzamosan Keszthelyen és Szigligeten a partmenti iszapos mederfenékről gyűjtöttünk nagytestű kagylókat 3-6 párhuzamban. Nagyobb mintaszámban vizsgáltuk a bevonat mennyiségének hatását a nagytestű kagylóra. A bevonat eltávolítása után meghatároztuk a nagytestű kagylók héjfelületét és az ezen megtelepedett makroszkopikus gerincteleneket és azok tömegét. A domináns Dreissena denzitása elérheti akár a 125 000 ind/m2-et is. A köves parti zónából származó bevonatminták ismeretében, lehetőség nyílt a különböző megtelepedésre alkalmas felületek összehasonlítására. Köszönetét mondunk a MÉH 150002, a TÁMOP- 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0038 és a TÁMOP-4.2.2.A- ll/l/KONV-2012-0064 projekt pénzügyi támogatásáért.
