Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai

21 Felső-Tisza menti holtmedrek üledékének paleolimnológiai vizsgálata Berta Csaba1, Kundrát János Tamás2, Balogh Zsuzsanna2, Lakatos Csilla2, Korponai János3, K. Kiss Magdolna', Gyulai István1 'Debreceni Egyetem, TTK. Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Debreceni Egyetem, TTK. Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 3Nyugat-magyarországi Egyetem, Kémia és Környezettan Intézeti Tanszék, 9700. Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. E-mail: csaba.berta91@gmail.com Kivonat: A Cladocera fajok jól elkülöníthetően az állóvízi élőhelyek valamelyikéhez kötődnek. Ezért a kulcsfontosságú egyedek hiánya, valamint re­latív sokasága információt adhat az élőhelyi szinten bekövetkező változások mértékéről, a mederben bekövetkező hínarosodási folyamatok­ról, a vízszint emelkedéséről és csökkenéséről. Az általunk elvégzett kutatás alapját négy holtmeder (Nagy-Mester tó, Sulymos tó, Kis-Mo- rotva tó és a Nagy-Nádas tó) összesen 20 mintavételi pontjáról vett minták szolgáltatták. Célunk az volt, hogy felmérjük az eltérő habitatok­hoz milyen Cladocera közösségek tartoznak, illetve hogy elkülöníthetőek-e az egyes makrovegetáció típusok a Cladocera taxonok előfordu­lása alapján. Az üledékben található Cladocera taxonokat azonosítottuk, illetve meghatároztuk az üledék szervesanyag és karbonát tartalmát. Az egyedszámok nem különböztek a holtmedrek között, viszont közel azonos fajszámok esetén jól elkülönültek a habitatok. A makrovege­táció típusok között nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A maradványok alapján azonban a nyíltvizes és a növényzettel borított te­rületek jól elkülönültek egymástól. Az eredményeink jól mutatják, hogy a növényzeti borítottság egyes mintavételi pontok esetében teljesen különbözött. Fontos kiemelni, hogy a Nagy-Mester tavon hinaras borítottság volt megfigyelhető, de az Acroperus harpae hiánya és a Bosm- ina longirostris jelenléte a mintákban korábbi nyíltvizes állapotokra utal. A szervesanyag és CaCC>3 eredmények azt igazolták, hogy a holt­medrek üledékének kicsi a szervesanyag és karbonát tartalma. Kulcsszavak: Cladocera, holtmeder, nyíltvíz, habitat, makrovegetáció, üledék. Bevezetés A fokozódó ember általi szennyezések, környezeti be­avatkozások következtében igen nagy mértékű változá­sok történtek a holtmedrek planktonikus közösségeiben. Ezek a behatások olyan változásokat okoztak, melyeket a Cladocera közösségek vizsgálataival meg tudunk hatá­rozni. Meghatározhatjuk a mederben bekövetkező híná- rosodási folyamatokat, a vízszint emelkedését és csökke­nését, a planktonnal táplálkozó élőlények mérethez kö­tött szelekcióját, valamint az élőhelyi szinten bekövetke­ző degradációs és redukáló folyamatokat (Frey, 1986). Ezen felül, a maradványok segítségével jó képet alkotha­tunk az élőhelyhez való kötődés átalakulásáról, illetve a fajszámok csökkenéséről, növekedéséről. A Cladocera fajok jól elkülöníthetően a tavi élőhelyek valamelyikéhez kötődnek. Ezért a kulcsfontosságú egyedek hiánya, vala­mint relatív sokasága információt adhat az élőhelyi szin­ten bekövetkező változások mértékéről (Brodersen et al., 1998). Célunk az volt, hogy felmérjük az eltérő habita­tokhoz milyen Cladocera közösségek tartoznak, illetve hogy elkülöníthetőek-e az egyes makrovegetáció típusok a Cladocera taxonok előfordulása alapján. Anyag és módszer Munkánk során négy, a Rakamaz-Tiszanagyfaluzug közötti területen elhelyezkedő hotmeder üledékének zooplankton vizsgálatát végeztük el. Az üledékminták megvételét 2013 nyarán végeztük el, ezen kívül általános vízfizikai és kémiai változókat is mértünk minden egyes mintavételi pont esetében. A felszíni lágy üledék mintá­kat a laboratóriumi előkészítés során 10 %-os KOH ol­dattal roncsoltuk fél órán át, majd 70 %-os alkohollal tar­tósítottuk. A fénymikroszkópos azonosítás könnyebbé tétele, illetve a maradványok láthatóságának jobbá tétele érdekében a mintákat safraninnal színeztük meg. A meg­vett mintákból az azonosítás során egyenként 200 egye- det számoltunk le. A kapott eredmények statisztikai kiér­tékelését a Past nevű program segítségével végeztük el (Hammer et al., 2001). 1. ábra, A mintavételi helyek Négy mintavételi területünk (/. ábra) a Kis-Morotva tó (továbbiakban KMT), a Nagy-Nádas tó (NNT), a Sulymos- tó (SU) és a Nagy-Morotva tó (I/II) nevű holtmedrek. A Kis -Morotva tavon összesen hat mintavételi pont került kijelö­lésre. A KMTl-gyel jelölt helyen hiínáros, a KMT2-nél keskeny levelű gyékényes, a KMT3-nál nyíltvíz, a KMT4­nél tündérrózsás, a KMT5-nél gyékényes, a KMT6-tal jelölt ponton pedig, tündérrózsázs és nyíltvíz volt a jellemző. A második mintavételi egységünk a Nagy-Nádas tó volt. Az NNT 1-es hinaras, az NNT2-es gyékényes és az NNT3-as nyíltvíz volt. A harmadik mintavételi területünk a Nagy- Morotva tó volt, az El-es hinaras, az E2-es nyíltvizes, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom