Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai

19 alapján a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti-Holt-Tisza között nem volt szignifikáns különbség, de a Lónyai-morotva, Vargaszegi-Holt-Tisza és Gyürei-Holt-Tisza esetében szig­nifikánsan alacsonyabb volt a Cu-koncentrációja. A Fe-kon- centrációja a Lónyai-morotva, Vargaszegi-Holt-Tisza és Gyürei-Holt-Tiszánál mutatott szignifikánsan alacsonyabb koncentrációt a Boroszló-kerti- és Foltos-kerti-Holt-Tiszá- hoz képest. A Mn a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti- és Gyürei- Holt-Tiszánál nem mutatott szignifikáns különbséget, vi­szont a Lónyai-morotvánál és Vargaszegi-Holt-Tiszánál szignifikánsan alacsonyabb koncentrációban volt jelen. A holtmedrek felső lágy üledékének Pb-koncentrációja alap­ján nem tért el szignifikánsan egymástól a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti-, Vargaszegi-, és Gyürei-Holt-Tisza, de ezek­hez a koncentrációkhoz képest szignifikánsan magasabb koncentrációt mértünk a Lónyai-morotvánál. A Sr-koncent- ráció szignifikánsan magasabb a Lónyai-morotva és Gyürei- Holt-Tisza esetében a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti, Varga- szegi-Holt-Tiszánál mért koncentrációhoz képest. A Zn ese­tében szignifikánsan alacsonyabb koncentrációt mértünk a Vargaszegi-Holt-Tiszánál és szignifikánsan magasabb ér­téket a Lónyai-morotvánál a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti- és Gyürei-Holt-Tiszához képest (1. táblázat). Fe, Mn) magasabb koncentrációt tapasztaltunk a Boroszló- kerti- és Foltos-kert-Holt-Tisza felszíni üledékében. Az ant- ropogén hatásoknak kitett holtmedrek üledékébem a Pb, Zn és Sr esetében mértünk szignifikánsan magasabb koncentrá­ciókat. A folyón levonuló szennyezések oldott állapotban (Szabó et al. 2009) vagy finom szemcsés szilárd részecs­kékhez kötötten szállítódnak és akkumulálódnak az üledék­ben (Bábek et al. 2008). Árterek talajának nehézfém szeny- nyezettségéről már több tanulmány is készült. Szabó et al. (2009) a Boroszló-kerti-Holt-Tisza hullámterén és mentett árterén végzett összehasonlító talajvizsgálatai alapján meg­állapították, hogy a hullámtéren jóval magasabb koncentrá­cióban vannak jelen a toxikus elemek, mint a mentett ártéri oldalon (például a Zn esetében: hullámtér: 118,4±24,2 mg/ kg; mentett ártér: 84,3±30,1 mg/kg). Ez a különbség egyér­telműen a folyóvíz üledék lerakódásából ered. A holtmedrek toxikus elemtartalmára olyan tényezők vannak hatással, mint a vízállás, mezőgazdaságban haszná­latos anyagok bemosódása, a szemcseméret, a földrajzi fek­vés, jellemző vegetáció szerkezete (Szalai et al. 2004; Sza­bó et al. 2009). Összességében megállapíthatjuk, hogy az általunk vizsgált holtmedrek jelentős mértékben ki vannak téve antropogén hatásnak, ugyanakkor ezen hatások moni­torozására kiválóan alkalmas a felszíni üledék. 1. ábra. A vizsgált holtmedrek főkomponens analízis (PCA) a felszíni üledék toxikus elemtartalma alapján. Összegzés A holtmedrek természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú élőhelyek, ezért biodiverzitásuk megóvása fel­tétlenül szükséges (Morken et al. 2003). A Felső-Tisza-vi- déken öt holtmeder szennyezettségét mértük fel, a felszíni üledék toxikus elemtartalma alapján. Üledékek toxikus e- lem tartalmára magyar határárérték szabvány nincs megálla­pítva, ezért referenciának a két természetvédelmi oltalom a- latt álló holtmedret jelöltük ki (Boroszló-kerti és Foltos-ker­ti Holt-Tisza), viszont az EPA (Environmental Protection Agency) üledékre vonatkozó javasolt határértékei alapján az általunk vizsgált öt holtmeder toxikus elemtartalomra nézve a közepesen és erősen szennyezett tartományba esnek (Bau- do et Muntau 1990). A főkomponens-analízissel megállapítottuk, hogy a holt­medrek teljesen elkülönülnek egymástól a toxikus fémek Köszönetnyilvánítás A munka megvalósulását a Debreceni Egyetem TEK egyetemi pá­lyázata, a TÁMOP4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007, és TÁMOP-4.2.2/ B-10/1-2010-0024 pályázatok támogatták. Simon Edina köszöni a Bo­lyai János Kutatási Ösztöndíj és a TÁMOP-4.2.2.A-1 l/l/KONV-2012- 0043 pályázat támogatását. Baranyai Edina és Gyulai István publikáci­ót megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosí­tó számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése or­szágos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszíro­zásával valósul meg. Irodalom Bábek, O., Hilscherová, K., Nehyba, S., Zeman, J., Famera, M., Francu, J., Holo- ubek, I., Machát, Klánová, J. 2008. Contamination history of suspended river sediments accumulated in oxbow lakes over the last 25 years Morava River (Danube catchment area), (Czech Republic). J Soils Sediments 8:165-176. BaudoR., Muntau, H. 1990. Lesser known in-place pollutants and diffuse source problems. In: Baudo R., Giesy J., Muntau H. 77777 (szerk.): Sediments: Che­mistry and Toxicity of In-Place Pollutants. CRC Press, Boca Raton, Florida, p.7. Bentia, C. S., Alfano, J.E., Bügel, S.M., Czechowicz, K. 2004. Influence of Sediment Characteristics on Heavy Metal Toxicity in an Urban Marsh. Urban Habitats, 2: 91-111. Lukács, B.A., Dévai, Gy. and Tóthmérész, B. 2009. Aquatic macrophytes as bio­indicators of water chemistry in nutrient rich backwaters along the Upper-Ti- sza river (in Hungary). Phytocoenologia 39: 1-7. Morken, L, Mathias Kon- dolf, G. 2003. Evolution Assessment and Conservation Strategies for Sacra­mento River Oxbow Habitats. A Report to The Nature Conservancy, Sacra­mento River Project 2-50. Szabó, Sz., Gosztonyi, Gy., Juhos, K. 2009. Az üledék nehézfém-tartalmának sta­tisztikai elemzése a Felső-Tisza hullámterén. Hidrológiai Közi. 89 (1): 50-54. Szalai, Z., Varga, I., Baloghné Di Gléria, M., Németh, T. 2004. A mikrokörnye­zeti hatások szerepe a felvehető nyomelem-tartalmának alakításában. A ma­gyar földrajz kurrens eredményei: II. Magyar Földrajzi Konferencia (Szeged, SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék) pp. 1-5. Tracey,B., Lee, N., Card, V. 1996. Sediment indicators of meromixis: compari­son of laminations, diatoms, and sediment chemistry in Brownie Lake, Minn­eapolis, (USA). Journal of Paleolimnology 15: 129-132. Varga, K., Dévai, Gy., and Tóthmérész, B. 2013. Land use history of a floodplain area during the last 200 years in the Upper-Tisza Region (Hungary). Regional Environmental Change 13:1109-1118 http://www.epa.gov/ koncentrációja alapján. Bizonyos elemek esetében (Cu, Al, Impacts of anthropogenic activities on toxic element contents of oxbows Balogh, Zs.', Gyulai, I.', Baranyai, E.2, Hubay, K.3, Harangi, S.1, Kundrát, J. T.1, Braun, M:\ Korponai, J.4, Simon, E.' 'Department of Ecology, Institute of Biology and Ecology, Faculty of Natural Science, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary 'Department of Inorganic and Analytical Chemistry, Institute of Chemistry, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary 'institute of Nuclear Research of the Hungarian Academy of Sciences, Herteleni Laboratory of Environmental Studies, 4026. Debrecen, Bem tér 18/C

Next

/
Oldalképek
Tartalom