Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. Partvonal Funkcionalitási Index eredményei A 2. térkép a tározó partszakaszainak SFI szerinti besorolását mutatja. Az SFI felmérése során 11 partszakasz felvételére került sor. A VII. szakaszt két részre osztottuk, amelyre a konkavitás miatt volt szükség. Rossz kategóriába egyetlen szakasz, mérsékeltbe öt, jó kategóriába kettő és kiváló kategóriába három szakasz esett. Gyenge kategória nem fordult elő. A szakaszok elemzése során megfigyelhető volt, hogy egyes egymást követő szakaszok ugyanazon minősítésbe estek, ezeket a térképen való ábrázolásnál összevontam egyetlen szakaszként ábrázoltam. Az SFI eredményei alapján megállapítható, hogy a tározó hátsó része (I., IX., X. szakaszok) kiváló kategóriába került, amelyet indokol, hogy a terület antropogén hatásoktól mentes, valamint nádas is nagyobb dominanciával fordult elő. Részt vesz a vizek természetes öntisztuló folyamataiban is (SZABÓ és mtsai, 1993; Amann és mts- ai, 1998). Jó kategóriába a VI. és a VIII. szakasz esett. Ennek oka, hogy ezeken a területeken nincs számottevő antropogén hatás, ugyanakkor ezen szakaszok közelében aktív szántóföldes művelés folyik, amely hozzájárul ezen szakaszok második legjobb kategóriába való besorolásához. Mérsékelt kategóriába a II. és a III. szakasz került, amelyek a horgászat számára kialakított területnek, valamint a strandnak felelnek meg. Az V. szakasz, amely a völgyzárógát mellett található. Nincs használat alatt, a- zonban a gát karbantartása során a zavarás erre a területre is kiterjed. A VII/1. és a VI1/2. szakaszok, amelynek oka, hogy a tározó északi részein helyenként, így itt is e- lőfordul horgászat. Rossz kategóriába a völgyzárógátat magába foglaló szakasz esett. 2. térkép A Nagyteveli-tározó partszakaszainak SFI szerinti besorolása IMMI és SFI eredményeinek összehasonlítása A 3. térképen a két felmérés eredményeinek összehasonlítását ábrázolja. Látható, hogy a két minősítés során az egyes partszakaszok esetében eltérések mutatkoznak, azonban mindkét minősítési index jól mutatja az antropogén hatás, illetve a természeteshez közeli állapot jelenlétét. Az IMMI alacsonyabb értékeit az okozta, hogy habár előfordultak természetes fajok, a degradációra utaló fajok nagyobb dominanciával voltak jelen. Az IMMI a- lapján a szegényes állapotban lévő területek, az SFI alapján a mérsékelt kerültek, a fajösszetétel szempontjából a partszakaszok rosszabb besorolást kaptak, funkcionalitásuk nem károsodott jelentős mértékben.
