Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. A Nagyteveli-tározó parti sávjának értékelése az Integrált Makrofita Minősítési Index (IMMI) és a Partvonal Funkcionalitási Index (SFI) alapján Bakonyi Krisztina1, Hubai Katalin Eszter1, Tóth Franciska2, Padisák Juditl1,3 ’Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Limnoiógia Intézeti Tanszék, Veszprém 2ELTE Természetföldrajzi Tanszék, Geoinformációs Kutatócsoport, Budapest 3MTA-PE Limnoökológiai Kutatócsoport, Veszprém Kivonat: Manapság a fokozott vízigény következtében számos tározót létesítenek, mely jelentős károkat okoz az élőhelyként is szolgáló víztestekben. Munkánk során a Nagyteveli-tározó parti sávját két alkalommal, 2012.06.08-án és 2013. 04.26-án vizsgáltuk. A partvonal minősítését a Shorezone Functionality Index (SFI), valamint az Integrált Makrofita Minősítési Index (IMMI) két változója, a Természetességi-index (Ti) és a Nedvességigény (Wi) segítségével végeztük el. A partvonalat homogén szakaszokra osztottuk fel. Ezeken a szakaszokon felvételeztük az IMMI megállapításához szükséges adatokat, illetve kitöltöttük az SFI kiszámításához szükséges adatlapokat. A természetességi index alapján a szegényes kategóriájú szakaszok, az SFI alapján a méréskelt kategóriájú szakaszok voltak nagyobb százalékban jelen. Az eredmények között eltérések mutatkoznak, azonban mindkét felmérési index jól mutatja az antropogén hatások jelenlétét. Azonban a víztesteket érintő tervezett beavatkozások hatásának megfelelő tanulmányozásához mindkét felmérés elvégezése szükséges. Kulcsszavak: Integrált Makrofita Minősítési Index, Partvonal Funkcionalitási Index, tározó, makrofita. Bevezetés Az Európai Unió új vízpolitikája a Víz Keretirányelv (VKI), amely célja a felszíni vizek jó állapotba hozása. A felszíni vizek közé azonban a módosított és a mesterséges víztestek is beletartoznak (VGT, 2009). Jelenleg számos tározót létesítenek a felszíni víztesteken, számos köztük a medertározás. A völgyzárógát a völgy szelvényét zárja el, így a víz szintjét az árvíz szint fölé duzzasztja (VÍZÉPÍTÉS, VÍZGAZDÁLKODÁS, 2004), - ami jelentős károkat okoz a víztestekben. A tópart, mint élőhely nagy jelentőséggel bír, mivel számtalan élőlénynek ad otthont. Ugyanakkor a vízhasználati érdekek a tavak romlását okozták olyan mértékben, hogy számos tó természetes partjának megtartása lehetetlenné vált (Schmi- EDER, 2004). A vizek állapotát alapvetően meghatározza a parti növényzóna állapota is. A környezet fizikai romlása, a víztestek eutrofizálódása a vízi lágyszárú növényzet összetételében, eloszlásában változásokat eredményez, így a makrofita szervezetek jó indikátoroknak tekinthetők (VGT, 2009). A Víz Keretirányelv szerinti ö- kológiai állapotminősítő szervezetek közé a makrofita csoport is beletartozik, amelyek minősítésére az Integrált Makrofita Minősítési Indexet (IMMI) alkalmazzák. A megfelelő ökológiai állapot megőrzése mellett fontos feladattá vált a vízpartok fenntartható módon való használata. Az önkormányzatoknak és a vidékfejlesztőknek ismerniük kell a partok ökológiai állapotát, hogy döntéshozataluk kedvező legyen a partok ökológiai állapotát, funkciójának megőrzését illetően. Ezen megfontolások alapján került kidolgozásra a Shorezone Functionality Index (SFI), mely egy, az állóvizek part menti zónájára vonatkozó állapotbecslési módszer. Az SFI index számításához kifejlesztett program lehetővé teszi a tervezett beruházások, azok partvonal funkcionalitására gyakorolt hatásainak modellezését, megkönnyítve így a tervezést és a döntéshozást. Az SFI nagy előnye sok más tudományos állapotbecslő módszerrel szemben, hogy taxonómia jártasság nélkül is kivitelezhető (Bernabei és mtsai., 2010). Anyag és módszer A vizsgálat helyszíne Nagyteveli-tározó volt, amely Pápától 8 km-re délkeletre található. A vizsgálat során két felmérést végeztünk el, 2012. június 8-án és 2013. április 26-án. Az első felmérés alkalmával a partvonalat homogén szakaszokra osztottuk fel, valamint a partvonalra merőlegesen 5-200 méterre történt a felvétel. A partvonal makrofiták alapján történő minősítését az IMMI alapján végeztük el. A vízi makrofita közösség vizsgálata helyszíni, botanikai felmérés keretében történt. A zonáció, a borítottság értékelése fajszintü információkon alapul (VGT, 2009). A felmérés során a növényzetet a keresztszelvény mentén a belső növény-zónában és a puffer-zónában a vízközéptől a hullámtér széléig elemeztük. Minden szakaszon meghatároztuk a vegetációt és a borításukat százalékos arányban, így minden szakaszhoz hozzárendeltünk egy faj listát. Mivel a vizsgált víztest egy mesterséges víztest, így a VKI előírásainak megfelelően a természetességi index (Ti) és a nedvességigény (W) meghatározására került sor, illetve a számolásban csak a lágyszárú növényeket vettük figyelembe az alábbiak szerint: Ti = (£TÁad% - HAHad%)*0,1 ahol: ■ £TAad% az összes természetes állapotra utaló faj összesített tömegviszony aránya a teljes mintaterületen, ■ EAHad% az összes antropogén hatásra utaló faj ösz- szesített tömegviszony aránya a teljes mintaterületen, A nedvességigény megadja, hogy a víztest lágyszárú növényzete miként oszlik meg a nedvességigény alapján, amit a következő képlettel adtunk meg (POMOGYl, szalma, 2006). Wi(hi)%=((Lhifajszám*HADhi)/(össz,fajszám* összA- Dérték))*100 Wi%=Wihi%+Wimo%+Wimr%+Wiud%+WiS2%=100% A Partvonal Funkcionalitási Index felvétele során két adatlapot töltöttünk ki, amelyeket az első felmérés alkalmával végeztünk el. Az első adatlap a víztestre vonatkozó általános információkat tartalmazza. A második adatlap az egyes partszakaszokra vonatkozó tulajdonságokat foglalja magába, így minden szakaszra kitöltöttük. Az a- datlapok tartalmát a SFINX programban rögzítettük. Ez a program külön az SFI során kapott adatok kiértékelésére szolgáló szoftver, amely az eredményeket egy döntési fa-modell segítségével számolja ki. A program kilenc a- datot vesz figyelembe az értékelés során és ezek alapján az adott partszakaszt a lehetséges öt kategória közül valamelyikbe besorolja (Bernabei és mtsai., 2010). Eredmények és értékelésük
