Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Bezdán Mária: A Tisza-szabályozás hatása a Duna-Tisza köze talajvíz helyzetére
BezdánM^Jol^ószabál^ozásJiat^ 75 Vízállás átlag |cm] Év T-Füred Taskony T-Bő Szolnok Martfű Tiszaug Csongrád Mindszent Algyő Szeged T-Kanizsa Zenta T-Becse 1971 97 140 103 103 56 11 61 114 140 127 123 142 90 1972 37 78 34 31-16-51 1 60 98 90 91 121 102 1973 263 33-10-16-64-99-41 27 70 59 54 77 64 1974 453 316 296 295 243 202 262 309 328 308 297 313 262 1975 409 180 163 170 124 95 159 223 257 248 260 289 281 1976 416 154 133 132 81 48 116 179 215 210 233 267 279 1977 419 243 236 237 186 152 219 273 302 292 309 341 345 1978 431 265 253 260 210 180 247 301 327 311 321 347 337 1979 489 279 274 278 228 195 263 316 346 334 345 370 357 1980 483 391 388 394 341 302 365 407 424 403 398 414 375 1981 503 239 242 251 204 178 249 310 344 332 347 371 366 1982 480 170 170 180 130 105 177 241 277 272 299 327 333 1983 472 74 70 71 12-9 59 134 179 183 230 275 315 1984 458 53 46 50-11-35 34 108 154 159 204 251 295 1985 498 242 244 247 191 150 215 272 303 293 314 350 349 1986 503 101 107 111 60 36 111 179 218 218 343 305 335 1987 498 33 45 48 0-16 67 148 196 204 194 308 356 1988 504 107 113 118 69 39 88 174 213 211 259 298 336 1989 498130 137 85 52 116 178 213 207 241 286 319 1990 503-6 4-44-63 9 90 143 149 196 257 323 1991 50022 39-14-36 36 108 154 158 197 254 307 1992 50439 50 24-30 47 123 165 169 208 266 314 1993 510-0 20-6-57 21 100 150 154 204 262 315 1994 50774 92 43 6 76 149 190 184 226 279 318 1995 527156 171 119 76 147 200 234 226 247 296 319 1996 51190 118 68 50 132 191 230 226 246 293 320 1997 510142 164 113 85 162 218 254 245 255 298 311 1998 542323 329 271 223 283 328 349 329 324 352 335 1999 544239 268 213 185 257 311 343 329 336 367 364 2000 544128 74 64 145 214 259 260 293 337 360 2001 529199115 181 235 259 257 273 314 321 2002 53212891 124 185 224 225 249 292 315 2003 513-10-4-69-58 34 115 163 174 214 269 317 2004 529147 162 78 158 221 252 252 271 313 332 2005 53250 208 194 143 224 288 332 317 328 361 360 2006 544251 254 221 189 269 329 382 352 362 395 392 2007 534100 99 46 29 104 175 211 216 243 292 318 2008 529154 147 96 70 142 207 241 244 268 311 332 2009 52359 55 5-6 78 151 191 201 238 289 334 Az 1. táblázatban a 600 cm feletti vízállások %-os eloszlását közöltem a vizsgált vízmércéken. A kiskörei duzzasztómű üzembe helyezését követő években (1973- 1986) a korábbi évekhez képest többször tartózkodott a víz a 600 cm feletti vízállástartományokban (1973-1975 és 1976-1983 időszakok). Szembetűnő, hogy az 1876- 1888 időszakban a Taskony és Tiszaug között és a Mindszent és Zenta közötti szakaszok eltérően változtak. Míg a Tiszaug feletti Tisza szakaszon a 100 évvel korábbi állapothoz képest duplájára nőtt a tartósság, addig a Mindszent alatti szakaszokon ez az érték nem lépte túl a 100 évvel korábbi értékeket, sőt, jelentősen alatta maradt. Ez a meder kifejlődésével is magyarázható, de összefüggésbe hozható a Duna-Tisza köze talajvízszintjének süllyedésével is, ami ugyanerre az időszakra vezethető vissza. A 4. táblázatban az éves bontásban jól látszik, hogy a kiskörei duzzasztómű üzembe helyezését követően sokat tartózkodott a vízállás a 600 cm feletti vízállástartományokban. A jobb láthatóság kedvéért sárga színnel kiemelve jelöltem azokat az értékeket, amelyek meghaladták a 10%-os időtartamot. A kisvízi vízállások időtartamát időszakonként és éves bontásban a 2. és 5. táblázatok közük. Az 5. táblázatban zöld színnel hangsúlyoztam ki az év több mint 50%-ban „0”-pont alatt tartózkodó vízállások eseteit. A hetvenes években 1973-at követően 1983-ig a Tiszán nem a kisvizes időszak volt a jellemző. Az éves átlagos vízállások (3. és 6. táblázat) szerint rosszabb időszakok is voltak, amelyek a talajvíz leszívását okozták, mégsem alakult ez át folyamattá, egészen a hatvanas évek végéig. Ebben az időben a terület talajvízmegtartó képességére valamilyen drasztikus behatásnak kellett történnie, amely a folyamatot elindította. Miközben a Tisza vízállásai az 1974-1982 közötti nyolc évben nem süllyedtek le nagymértékben, és a Tiszántúl talajvízháztartásában is jelentős mértékű töltődés következett be, ennek ellenére a Duna-Tisza közén ebben az időszakban zajlott le a talajvízszintek erőteljes lesüllye- dési folyamata, amit több talajvízszint észlelő kútban is tapasztaltak. Vajon összefüggés van-e a két jelenség között? Ez a tény két eshetőségre hívja fel a figyelmet. A fentiek alapján olyan, mintha a Tisza vízállása nem lenne befolyással a Duna-Tisza köze talajvizére, de lehet, hogy a hiányzó talajvíz tartotta fenn a Tiszában a magasabb vízállást.
