Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Takács Attila: Könyvismertetés: Dr. Nagy László: Buzgárok az árvízvédelemben
Könyvismertetés 57 Dr. Nagy László: Buzgárok az árvízvédelemben Dr. Takács Attila Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadásában jelent meg 2014 szeptemberében dr. Nagy László hatodik könyve. A szerző a BME Geotechnikai Tanszékének vezetője, egyetemi docens, több mint 300 publikáció szerzője, az elmúlt évtizedek jelentős hazai árvízi védekezéseinek aktív résztvevője. A buzgárképződés és a buzgáros talajtörés az árvízvédelmi gátak tönkremenetelének műszakilag talán a legérdekesebb és egyben a “leglátványosabb” módja, írja bevezetésként, mely a buzgárokról, azokról az árvízi jelenségekről szól, melyeknél a mentett oldalon vízfeltörés az altalajból szemcsék kimosódásával jár._______________ Dr. Nagy László BUZGÁROK az árvízvédelemben A kiadvány jelentőségét Láng István, az OVF Műszaki Főigazgató-helyettese a könyv előszavában foglalta össze: Az 1997 óta tartó időszak nagy árvizei ráirányították a figyelmet az árvíz elleni védekezés műszaki-szakmai kérdéseire. Bebizonyosodott, hogy az árvízi védvonal szakadását nagyon gyakran a szakszerű, komoly e- rőkkel végrehajtott védekezési munka hárította el. A védelmi müvek fejlesztése és karbantartása mellett továbbra is rendkívüli jelentősége van a tényleges védekezésnek és a szakszerűen végrehajtott beavatkozásoknak.” A hidraulikus talajtörés elméletét a hidraulika és a talajmechanika pontosan leírja, azonban a buzgár-képződés folyamata, a talajtörést kiváltó belső és külső tényezők napjainkban még mindig nem teljesen ismertek. A különböző elméletektől függetlenül azt lehet mondani, hogy - rutinszerűen történik a buzgár elleni árvízvédekezés hazánkban. Bár a vízügyi dolgozók ki vannak képezve a buzgár elfogására, azonban a buzgár elleni védekezés egy kis százalékánál szükséges a nagyobb tudás, a szélesebb ismeret. A könyv részletesen foglalkozik a buzgár eredetével, a buzgárok kialakulásának feltételeivel, a buzgároknál a- zonosított altalaj rétegrendjével, a víznyomás kialakulásával a talajban, a buzgárból kimosódott talaj szemeloszlásával, a buzgárral szemben alkalmazott árvízvédekezési módszerekkel, s azoknál leggyakrabban elkövetett hibákkal, a buzgár elleni tervezés legfontosabb kérdéseivel, a buzgárnál tapasztalt szemeloszlási entrópiával, stb. A könyvben a szerző hat buzgár (Drávatorok 1926, Szigetköz 1954, Csicsó 1965, Tivadar 1998, Tiszasas 2000, Nagybajcs 2002) esettanulmányát részletesen ismerteti. A szerző egy-egy külön fejezetben ismertette:- a buzgárok nemzetközi szakirodalmát;- a Kárpát-medencében kialakult történelmi buzgárokat;- a buzgárok eredetét;- a buzgárok kialakulásának a feltételeit;- a talaj rétegződést (homogén, két- és háromrétegű altaljnál kialakuló buzgár);- a kialakuló víznyomást és hidraulikus gradienst;- buzgárból kimosott talaj szemeloszlásának vizsgálati eredményeit;- a buzgárok elleni árvízvédekezés lehetséges módjait és alapszabályait, a buzgárok elleni védekezéskor előforduló gyakori hibákat és a védekezés külföldi példáit;- a buzgárok elleni tervezés módszereit és kritériumait;- a buzgárokból kimosott talajok szemeloszlási entrópiáját;- az esettanulmányokat;- és a buzgárok kutatásának lehetséges jövőbeli irányát. A Buzgárok az árvízvédelemben c. könyv érthetőségét 107 tematikus kép és 101 színes ábra segíti, hasonlóan a részletes statisztikai feldolgozásokat tartalmazó 40 szövegközi táblázathoz. Mindezek együttvéve a buzgárokról alkotott széleskörű ismereteink értékelését, helyenként átértékelését teszik lehetővé. 2014. október 29.
