Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Kiss Melinda - Józsa János: A Fertő tó energiaháztartásának meghatározása örvény-kovariancia módszerrel
46 delkezésre áll. Hasonló jelenségről számol be pl. Bier- mann et al. (2013) is. Az átlagos napi meneteken is megfigyelhető a 6.e ábra kapcsán már említett jelenség, hogy a latens hőáram egész nap pozitív marad, tehát még éjjel is párolgás tapasztalható, bár a nappalinál kisebb mértékben. A szenzibilis és latens hőáram havi menetének előzőekben már részletezett jellemzői szintén megfigyelhetőek ezen az ábrasoron is. Az energiamérleg egyenlet maradéktagja napközben 100 W/m2-t is elérhet (kivétel 2013 augusztusa, ahol a többi fluxussal párhuzamosan a maradék tag is nagyobb). Ez az érték átlagosnak mondható, ugyanis az e- nergiafluxusokkal foglalkozó kutatások legnagyobb részében a maradéktag napközben 50 és 300 W/m2 között alakul. 6. Következtetések és jövőbeli kutatási lehetőségek A bemutatott eredmények igazolják, hogy a sekély tavak energiaháztartása számszerűsíthető egy örvény-kovariancia rendszert is magában foglaló mikormeteoroló- giai mérőegyüttessel és egy részletes, korrekciókat és érzékenységvizsgálatot is tartalmazó adatfeldolgozási eljárással. A nádas és nyílt vízi jellegzónák közötti különbségek megismerését a korábbi munkáinkon túl (Kiss és Józsa, 2014a, Kiss és Józsa, 2014b és Kiss és Józsa, 2015) most az energiamérleg-komponensek szisztematikus feltárásával növeltük. Kimutattuk, hogy a nádasban a latens hőáram a nyári hónapokban hirtelen megnő, és jelentősen meghaladja a közel azonos mértékben lecsökkenő szenzibilis hőáramot, ami a nádas kifejlődésével és párologtató képességének növekedésével magyarázható. A nyílt víz nagyobb, átkeveredő víztömegének és sugárzásnak való közvetlen kitettségének köszönhetően a vízben tárolt hő ebben a jellegzónában sokkal nagyobb, mint a nádasban, mivel a nyílt vízre érkező sugárzási energia legnagyobb része vízben tárolt hő formájába alakul át. A nyílt vízen a nádassal ellentétben egyik hőáram sem mutat a száraz- földön megszokott napi ciklikusságot, hanem egész nap közel konstans marad. Mindkét jellegzónában megfigyelhető továbbá, hogy a latens hőáram a nap folyamán nem vált előjelet, azaz folyamatos, bár eltérő nagyságú párolgás zajlik. Jelen munkánk egy előkészítő tanulmány a mérési és adatfeldolgozási módszertan bemutatására. A továbbiakban fontosnak tartjuk megvizsgálni az energiamérleg zárásának mértékét és az azt befolyásoló tényezőket, számszerűsíteni a párolgást, és összevetni azt a tavon eddig alkalmazott egyéb módszerekkel, végezetül pedig szétválasztani és egyidejűleg megbecsülni a nádas és a nyílt víz párolgását. Köszönetnyilvánítás Köszönetét szeretnénk mondani dr. Weidinger Tamásnak az ELTE Meteorológiai Tanszék docensének a kölcsönadott műszerekért, amellyel lehetővé tette az e- nergiamérleg-zárás vizsgálatát, illetve a cikk kéziratának lektorálásáért és hasznos tanácsaiért. Irodalom Árva S P, Introduction to micrometeorology, Academic Press (San Diego), pp 307(1988) HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 4. SZ. Biermann T., Babel W., Ma W., Chen X., Thiem E., Ma Y., Fokén T. (2014): Turbulent flux observations and modelling over a shallow lake and a wet grassland in the Nam Co basin, Tibetan Plateau, Theor. Appl. Climat. 116 (1-2) 301-316. Burba G., Anderson D. (2010): A Brief Practical Guide to Eddy Covariance Flux Measurements: Principles and Workflow Examples for Scientific and Industrial Applications. LI-COR Biosciences, Lincoln, USA, Hard- and Softbound, 211 pp. ISBN: 978-0-61543013-3 Campbell Scientific, Inc. (2011a): CNR1 Net Radiometer, Instruction Manual. Campbell Scientific, Inc. (2011b): EC 150 C02 and H20 Open-Path Gas Analyzer and EC 100 Electronics with Optional CSAT3A 3D Sonic Anemomenter, Instructions Manual. Fokén T., Wichura B. (1996): Tools for quality assessment of surface- based flux measurements. Agric Forest Meteorol. 78:83-105. Fokén T. (1999): Der Bayreuther Turbulenzknecht. Arbeitsergebn, U- niv Bayreuth, Abt Mikrometeorol, ISSN 1614-8916. 1:16. Fokén, T. (2008): Micrometeorology, (Springer Heidelberg), XX, 113 illus , 308 p„ Softcover, ISBN: 978-3-540-74665-2 Göckede M., Rebmann C., Fokén T. (2004): A combination of quality assessment tools for eddy covariance measurements with footprint modelling for the characterisation of complex sites. Agr. Forest. Meteorol. 127(3^1): 175-188, DOl 10.1016/j.agrformet.2004.07.012 Göckede M., Fokén T., Aubinet M., Aurela M., Banza L, Bernhofer C., Bonnefond J. M., Brunet Y., Carrara A., Clement R., Dellwik E., Elbers J,. Eugster W., Führer J., Granier A., Grunwald T., Heinesch B., Janssens I A., Knohl A., Koeble R., Laurila T., Longdoz B., Manca G., Marek M., Markkanen T., Mateus J., Matteucci G., Mauder M., Migliavacca M., Minerbi S., Moncrieff J., Montagnani L. , Moors E., Ourcival J. M., Papale D., Pereira J., Pilegaard K., Pita G., Rambal S., Rebmann C, Rodrigues A., Rotenberg E., Sanz M. J., Sedlak P., Seufert G., Siebicke L., Soussana J. F., Valentini R., Vesala T., Verbeeck H., Yakir D. (2008): Quality control of CarboEurope flux data - part 1: Coupling footprint analyses with flux data quality assessment to evaluate sites in forest ecosystems. Biogeosciences 5(2):433—450, DOl 10.5194/bg-5-433-2008 Kaimat J. C., Finnigan J. J. (1994): Atmospheric boundary layer flows: Their structure and measurement. Oxford University Press, New York, NY, 289 pp. Kiss M., Józsa J. (2014a): Szél-keltette cserefolyamatok sekély tavak nádas- és nyíltvízi határzónájában, Hidrológiai Közi., 94: pp. 1-8. Kiss M., Józsa J. (2014b): Measurement-based hydrodynamic characterisation of reed - open water interface zones in shallow lake environment, Periodica Politechnica, Civil Engineering 58/3, 1-13, doi: 10.331 l/pp.ci.2014-3.01 Kiss M., Józsa J (2015): Wind profile and shear stress at reed-open water interface: recent research achievements in Lake Fertő, Pollack Periodica, in press Kovács Á. D. (2011): Tó- és területi párolgás becslésének pontosítása és magyarországi alkalmazásai, PhD disszertáció, BME. Kozmáné T. E., Nagyné D. A., Szabó Gy. (1982): A Velencei-tó párolgása, Vízügyi Közlemények, 64. évf., 3. sz., 438-454. Lövstedt C. B„ Bengtsson L. (2008): Density-driven current between reed belts and open water in a shallow lake, Water Resour. Res., 44, W10413, doi: 10.1029/2008WR006949 Mauder M., Fokén T. (2011): Documentation and instruction manual of the eddy-covariance software package TK3. Work Report University of Bayreuth, Dept, of Micrometeorology, ISSN 1614-8916, 46, 58 pp., URL http://opus.ub.uni-bavreuth.de/oDus4-ubbavreuth /frontdoor/index/index/docld/681 Moderow U., Aubinet M., Feigenwinter C., Kolle O., Lindroth A., Mölder M., Montagnani L., Rebmann C., Bemhofer C. (2009): A- vailable energy and energy balance closure at four coniferous forest sites across Europe, Theor. Appl. Climat. 98 (3-4), 397-412.
