Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Balatonyi László - Czigány Szabolcs - Pirkhoffer Ervin - Lóczy Dénes: Talajnedvesség és talajvastagság hatása a Sás-patak vízgyűjtőjének lefolyási viszonyaira
61 BALATONYIL^ZIGÁNYSZJÚRKHOFFEIMIJ^ÓCZ^ 7. ábra: Vízhozam és 10-perces kumulatív csapadék idősorok a 2008. június 4.-i és 2009. július 2.-i árvízi események során a Sás-patak völgyében A modell érzékeny volt a kezdeti talajnedvesség érték változtatásra. Amikor a talajnedvesség értéket 1 % telítettség értékkel csökkentetüük (kb. 0.05 m3m'3), akkor a Qmax értéke majdnem felére csökkent (0,93 mV'-ről 0,513 mV 0,93 mY'-re, 2. táblázat). Amikor azonban a kezdeti talajnedvesség tartalmat 0.05 m3m'3 megnöveltük a legjobb modellezett értékhez képest, akkor a modellezett tetőző vízhozam 36 %-kal haladta meg a mért értéket (2. táblázat). A talaj vastagság adatokat részben a mért adatokra alapozva állítottuk be. A jelen kutatás keretében fúrt értékek alapján az átlagos talajvastagság a Pósa völgyben 266 cm (2. táblázat). Ez a talajvastagság 0.48 m3m'3 porozitás érték esetén 128 cm víztározási kapacitásnak felel meg. Ezt az értéket állítottuk be alapértéknek a mo- dellfúttatások során. Amikor ezt a víztározási értéket 100 cm-re csökkentettük, a modellezett tetőző vízhozam és a kumulatív kifolyó vízmennyiség mindössze 4,4 és 2,2 %-kal haladta meg a mért értékeket. Amikor a legkisebb fúrt értéket, 120 cm-t (58 cm víztározási kapacitás) vettük figyelembe, akkor a tetőző vízhozam és a kumulatív kifolyó vízmennyiség 12,5 és 9,0%-kal volt nagyobb, mint a megfigyelt értékek (3. táblázat és 8. ábra). Az ugyanazon mérési pontra elvégzett VESZ üledékvastagság mérések alapján megállapított átlagos üledékmélység 276 cm volt, tehát mindössze 10 cm-rel haladta meg a fúrások által kapott átlagértéket. Amikor ezt az üledékvastagságot használtuk input adatként a modellfuttatásokhoz, akkor nem tapasztalatunk eltérést a 266 cm-es értékkel futatott eredményekhez képest (emiatt nem is ábrázoltuk). 3. táblázat Megfigyelt és modellezett tetőző vízhozamok és kumulatív kifolyt vízmennyiség különböző talajnedvesség tartalom értékeknél a 2008. június 4.-i (fehér mezőben) és a 2009. július 2.-Í (szürke mezőben) villámárvízi esemény során Vízhozam Tetőző Eltérés a mért Kumulatív kifolyó Eltérés a mért kifolyó vízhozam (m3 s'1) tetőző vízhozam értékhez képest (Qmax, rrwf!lixyelt ~~ 100%) vízmennyiség (1000 mj vízmennyiség értékhez képest (Qtot.mxgfigyeU ~100%) Megfigyelt 0,930 100,0 7299,0 100,0 Modellezett (8, = 0,274/0.272 m1 m'1) * 0,942 101,3 7299,9 100,01 Modellezett (dv 0,269/0,267 m3 m'3) 0,513 55,2 46,4 63,5 Modellezett (dv 0,279/0.277 m3 in'3) 1,366 146,9 9938,7 136,2 Modellezett 1280 mm talaj mélvség esetében * 0,942 101,3 7299,9 100,01 Modellezett 1000 mm talaj mélvség esetében 0,971 104,4 7446,6 102,2 Modellezett 580 mm talaj mélvség esetében 1,046 112,5 7954,2 109,0 Megfigyelt 1,600 100,0 14160.0 100,0 Modellezett (8, = 0.370/0.368 m3 nf3)* Modellezett (0, =0,314 m3 ni3) 1,621 101,3 12577,0 88,8 0,162 10,1 2592 18,3 Modellezett (0, = 0,381 m3 ni3) 2,046 127,9 15513 109,6 Modellezett 1280 mm talajmélység esetében* Modellezett 1000 mm talajmélység esetében 1,621 101,3 12577 88,8 1,627 101,7 12617 89,1 Modellezett 580 mm talaj mélység esetében 1,646 102,9 12754 90,1 legjobb egyezés a mért és a modellezett értékek között
