Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Bardóczy Lajos - Bardóczyné Székely Emőke: A vízszállítás módszerei és azok homokhátsági lehetőségei, tekintettel a Duna-Tisza csatorna változatokra
BARDOCZY L. - BARDOCZYNE SZÉKELY E.: A vízszállítás módszerei... 55 lábhoz érkezve a fentről lefelé áramló vízfolyások miatt elkeskenyedik és megmagasodik. A fentiek szerinti szempontok vizsgálatának igénye, a fennálló körülmények miatt azonban a „Homokhátság”-on vetődik csak fel. Erre való tekintettel, a legtöbb nyomvonal keresés ezt a területet teszi vizsgálat tárgyává. Ettől eltérően az északi térségben újabban vizsgálat tárgyává tett Jolánkai egy ott kialakítandó nyomvonalat is, a magasabban fekvő vízválasztó vonal ellenére (Vízügyi Közlemények 1957/1-2). Említést tesz erről Alföldi László és Kapolyi László is (Hidrológiai Közlöny 2011/1). Az utóbbiakban felvetett nyomvonalról elmondható az, hogy a két folyó összekötését úgy oldja meg, hogy rövidebb, de magasabb nyomvonalon hágja meg a vízválasztó szintet egy tiszai mellékágba a Galga folyóba történő összeköttetéssel úgy, hogy a megfelelő helyeken létesülő energiatermelő lépcsőzéssel a gazdaságosságot szolgálhatná. A fentiekben sorolt megoldásokat és azokkal elérhető csatorna változatokat az alábbiak szerint osztályozhatjuk: I. Gravitációs csatorna. II. Hagyományos zsilipezett vízszállító csatorna. III. Gépi emelésű magasan vezetett csatorna. IV. Szivattyúzásos nyomóvezeték (Jolánkai változat). Ezek mindegyike alkalmas a hajózás és a Tiszába történő vízszállítás megoldására, de bármely esetben a homokhátság vízellátása csak szivattyúzással oldható meg. A III. változat célszerűen egy jelentős energia termelési lehetőséget is biztosít a fentieken túl. Irodalom 1. Alföldi,L, Kapolyi,L.,(2011): Szükséges-e a Tisza térség vízhiányának pótlására, vagy a hajózó útvonal lerövidítésére Duna Tisza csatornát építeni, ha igen, és ha nem, miért? 2. Bardóczy.L.- Bné Székely E., (2011).Gondolatok és egy variáció a Duna-Tisza csatorna tervezéséhez a mérnöki gondolkodás tükrében (in: Hidrológiai Közlöny, 91 évfolyam 5. szám p.:24-28 3. Bardóczy.,L.(1971):Marseille város ívóvízellátása (in: Vízügyi közlemények, 53. évfolyam. I. sz. p.: 102-111 4. Cheong, E., (201 l):New Huaren Federation 16. February 2011 5. Csatári, II, (2009): Duna-Tisza csatorna, víziók és valóság. Kutatás fejlesztési megbízásos munka vezetői összefoglalója. Témavezető: Dr. Csatári Bálint, tudományos főmunkatárs, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét 6. Jolánkai, Gy.,(l957): A Tisza völgy északi része vízhiányának pótlása a Dunából átvezetett víz, dombvidéki tározással, (in: Vízügyi Közlemények, 1957,1-11.) 7. Kákonyi, A., (2009): A csatorna ügye. Víziók és valóság. Előadásanyag. Kiskunsági Nemzeti park, Természet Háza, 2009. 12. 01. 8. Kelemen, E.,(2008): Természetvédelem, gazdálkodás és jövőbeli kilátások a Duna-Tisza közi Homokhátságon .Esettanulmány a ,, Természetvédelmi területek ökonómiája „ c. tárgyhoz, SZIE, KTI kézirat 9. Lampl H. -Hollossy F. (szerk.) (1947): A Duna-Tisza csatorna. Budapest 10. Pálfai.i, (2009): Belvizek és aszályok Magyarországon, KVM Közlekedési és Dokumentációs Kft, Magyarország aszályossági térképe, 1:5000 H. WIKIPEDIA (2010):Erőmüvek, Falkirk A kézirat beérkezett: 2014. május I9-én BARDÓCZY LAJOS egyetemi doktor, ny. oki vízépítőmérnök, vízgazdálkodási szakértő, vízi létesítmény vezető tervező. BNÉ SZÉKELY EMŐKE: oki. vízépítő mérnök, környezetvédelmi szakmérnök, vízi létesítmény vezető tervező, PhD doktor, Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Természetvédelem és Tájökológia Tanszék, egyetemi docens. Engineering thoughts and a variation on the design of the Danube-Tisza channel Bardóczy, L. - Bardóczyné Székely, E. Abstract: The article is presenting ideas about the practical implementation of the Danube-Tisza channel. It does not aim to determine if building of the channel is necessary or not. As a solution it proposes a high (above ground) driven channel. To o- vercome the geodesical height difference the paper proposes to consider the 'Falkirk Wheel1 as an example for such a solution. In the meantime instead of using a lever it suggests to use an elevator like construction. It emphasizes that material and energy management possibilities lie also in part solutions depending on the priorities of the designed channel. Keywords: Danube-Tisza channel, high driven channel, elevator lifting construction, part implementations connected, schedulability
