Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Scheuer Gyula: A bükkszéki és mátraderecskei karsztos hévízkutak vízkő kiválásai és hatásuk a vízminőségre makro- és nyomelem vizsgálatok alapján
SCHEUER GY.: A bükkszéki és mátraderecskei karsztos hévízkutak... 49 részt a kiválásban, oldatban maradva gazdagítja ezzel a hévizek nyomelem tartalmát. Miután e két kút vizében a bértartalomban csak kisebb eltérés mutatható ki a bükk- széki víz javára vízföldtani szempontból megállapítható, hogy ezek a bőr tartalmú vizek nyomelem tartományába sorolhatók. De miután a vízkőben igen nagy stroncium tartalmat mutattak ki, ebből az a következtetés vonható le, hogy a rendszerek vizeiben eredetileg a stroncium nagy mennyiséggel van képviselve. így ezt figyelembe véve a bór mellett a stroncium is domináns nyomelem. Valószínűsítem továbbá, hogy a vizsgált hévizek ténylegesen bór- stroncium tartalmú vizek nyomelem tartományba tartoznak és a rendszerek áramlási pályái mentén a stroncium feldúsulásának feltételei is adottak. 3.4. Vizsgálva még a vízkőminták egyes makroeleme- inek mennyiségi értékeit megfigyelhető, hogy a kiválásban a foszfor, a kén és a szilícium is jelentős mennyiségeket képvisel. így megállapítható, hogy az előzőekben felsorolt elemek is jelentősen dúsítják és színesítik a víz- kőösszetételt és koncentrációját, miközben ezzel a hévizek minősége szegényedik. 3.5. A vízkő összetételében tapasztalható még, hogy a vizsgált nyomelemek közül a fémek sorából az alumínium, a réz, a mangán, a cink, valamint még az arzén is részlegesen kiválik, vagyis ezek mennyiségei is csökkennek a vízösszetételében. Itt említem még, hogy a vízkő vastartalma is jelentős, mert meghaladja mindkét mintában az 1,0 g mennyiséget. 3.6. Rendszerdinamikailag a fentiek alapján megállapítható, hogy a vízkőkiválások miatt a mélyből közvetlenül a víztartókból származó víz jelentős átalakuláson, mégpedig az ásványos összetétel szegényedési folyamaton megy keresztül. így a termelt víz nem tükrözi vissza a rendszer tényleges, valódi vízösszetételét. E folyamatokból megállapítható, hogy a rendszerben a kialakult vízösszetétel és koncentráció, amelyben a hévízben karsztos jellemzők is képviselve voltak a vízkőkiválással gyakorlatilag eltűntek, ezért felerősödtek a hévizekben a- zok az elemösszetevők, amelyek a kiválásban nem vesznek részt. így a rendszerbeli vízkörforgalmi pályákból e- redő összetétel eltolódott a szénsavtartalmú nátrium-híd- rogén-karbonátos kloridos vizek irányába, amelyek borban, brómban, lítiumban, fluorban és jódban gazdagok. Megjegyzem még, hogy a vizsgált két hévízrendszer között jelentős különbségek vannak, mert a bükkszéki jelentősen gazdagabb oldott sókban mind makro-, mind pedig mikroelemekben egyaránt Ezt a rendszerek közötti áramlási pályák menti ásványosodási feltételek eltérésével magyarázható. Ez összefüggésbe hozható az egyes rendszerek megújuló vízkészletének mennyiségi adottságaival és az ebből adódó hígulási folyamatokkal. 3.7. Összefoglalóan megállapítható, hogy a hévízku- takhoz kapcsolódó vízadó rendszerek napjaink adottságai és kialakulásuk a térségben egyes korokban lezajló földtörténeti eseménysoroknak köszönhető. Ezek sorában említhető a lemeztektonikai folyamatokon túlmenően a változatos üledékképzödés, amely vízvezető és vízzáró kőzeteket egyaránt létrehoztak, a meg-megújuló vulkánossággal (mezozóos, paleogén és neogén) és ezekhez kapcsolódó erőteljes hidrotermás tevékenység és ezzel járó ércesedéssel. Meghatározó volt még a paleogén- ben lezajló szénhidrogén képző organogén események is, és ebből származó gázok és fluidumok migrációja. Ma úgy látom a makro- és mikroelemek alapján, hogy a mai rendszerekre alapvető és meghatározó szerepet játszottak az organogén térben lejátszódó folyamatok és e- zekkel összefüggő migráció. A szénhidrogénképző organogén rendszerben a kémiai vizsgálatok alapján a nátrium-klorid mellett felhalmozódnak jelentős mennyiségben egyes nyomelemek is, így az alkáliak közül a lítium, a rubidium és a cézium, a halogének közül a bróm, a jód és részlegesen a fluor, a földfémek közül a stroncium és a bárium. Valószínűsíthető még, hogy az organogén rendszerben sem voltak meg az azonos feltételek a makro- és nyomelemek feldúsulásának részben a rendszerben lezajló folyamatok változékonyságából, részben pedig a környezetből adódó kapcsolati rendszerek eltérő adottságaiból eredően. Az organogén rendszer amely a földtörténeti események miatt megszűnt, majd az ebből meginduló migráció hatására a kiáramló oldatok találkoztak más típusú vízös- szetételü és hőmérsékletű víztartókkal (porózus, repedezett rendszerek), amelyek lehettek nyitottak, félig zártak, vagy zártak, így ezekkel különböző koncentrációjú keveredés indult meg és zajlott le közöttük a beáramlás mennyiségi adottságainak függvényében. A migráció és a keveredés mozgatója részben a nyomás (rétegnyomás, tektonikai nyomóerők), részben pedig a hőmérséklet, így az organogén térből származó víz beáramlása más víztartókba azok típusától, vízösszetételétől függően kialakultak olyan új makro- és mikroelemekben gazdag, az alaphelyzettől és a helyi tényezőktől befolyásolt különböző összetett víztípusok, amelynek összetételében az organogén térből migrált víz alapvető meghatározó szerepet játszott. Ezzel magyarázható, hogy ezekben a vizekben az organogén rendszerre jellemző makro- és mikroelemek jelentős mértékű feldúsu- lása tapasztalható. Ezzel magyarázható továbbá a bükkszéki és a mátraderecskei víz kialakulása is, ahol az organogén térből származó víz a repedezett karsztos rendszerbe migrált be. Természetesen ehhez hozzájárult még a térségre jellemző mélyből származó széndioxid nagy mennyisége és gyakorisága, amely közrejátszik abban, hogy kloridos nátrium-hidrogén-karbonátos víztípusok kialakuljanak. A mai víztartó rendszerek kialakulásában és az ezekben feltárt víztípusok létrejöttében alapvető és meghatározó szerepet játszottak azok a térségben lezajlott lemeztektonikával összefüggő extenzív és kompresz- szív folyamatok, amelyek biztosították azokat a kedvező feltételeket, amelyek szükségesek voltak a vizsgált rendszerek létrejöttéhez az elmúlt korokban. 3.8. De nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy amikor a mezozóos mészkő karsztrendszer paleogénben megsüllyedve elöntötte a tenger, a karbonátos hidrodinamikai rendszer így tenger alá került és beáramlott a rendszerbe a tengervíz kiszorítva a karsztvizet. Vagyis a karsztrendszer átalakult olyan rendszerre, amelyben sós víz tározódott. Ilyen tenger alatti sós vizes karsztos tároló rendszerek napjainkban is megfigyelhetők nem csak a közelünkben, a mediterrán térségben, többek között
