Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemei, összehasonlítva néhány külföldi előfordulással
31 J20BOSl^SCHl^UH^iY_^gvcsJia/a^onvhasós^ze^niakK)^^m^roeJcma_ 1. Bór Minden vizsgált sósvízben feldúsul a tengervízhez viszonyítva. Ezért a legkisebb mennyiségben a tengervízben fordul elő 4420 fxg/l-rel. Legnagyobb mennyiségben 386 400 pg/1 a dalloli hidrotermában fordul elő, így a tengervízhez viszonyítva több mint 86-szorosan haladja meg az alapértéket. Ez igen jelentős feldúsulás a hidro- termánál, amely azt mutatja, hogy a bór ilyen mértékű növekményét az adott térség (Etiópia, Afar-mélyföld) vízföldtani, földtani (lemeztektonikai, vulkanológiai, ré- tegtani) kedvező összhatásai okozzák. A hazai sósvizekben a bór mennyisége jelentős feldúsulás mellett elég szélsőséges ingadozást mutat. A sóshartyáni vízben a tengervízhez viszonyítva megnövekszik a bór mennyisége, de nem éri el a kétszerest (1,83-szoros). Míg a rába- sömjéninél már a sósvízben kimutatott bór 56 130 pg/l- re dúsul fel, amely meghaladja a 12-szerest. A cserke- szőlöi vízben a bór növekménye 4,8-szoros. Ebből az a- datokból megállapítható, hogy a hazai sósvizekben a bór feldúsulásának feltételei adottak a tengervízhez viszonyítva, sőt a rábasömjénnél ezek az adottságok határozottan a legkedvezőbbek. A felvidéki csízi sósvízben a bór mennyisége 1500 pg/l-rel kissé magasabb a sóshar- tyáninál. Az összehasonlításként közölt toszkánai mész- képző nátrium-kloridos vízben jelentős a bór növekménye (52 139 pg/1), amely a tengervízhez viszonyítva több mint 10 -szeres. A vizsgált német sósvizekben is felszaporodik a bór változó mértékben. így a Bad Bentheim-i vízben a növekmény több mint ötszörös (23 815 pg/l), míg a Bad Wimpfen-iben a dúsulás már csak háromszoros. A leírtak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a tengervíz bór tartalmához viszonyítva a vizsgált különböző típusú nátrium-kloridos vizekben típustól és származástól függetlenül a bór jelentős feldúsulása tapasztalható. Ez annyit jelent, hogy a sósvizek származásával összefüggésben a bór feldúsulásának feltételei a- dottak. Azaz e vizeknél érvényesülnek azok a feltételek, amelyek biztosítják a bór jelentős mennyiségi koncentrációját az egyes rendszerekben. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgált konyhasós vizekben a nyomelem vizsgálatok eredményei a borra vonatkozóan jelentős mennyiségi feldúsulást mutattak ki a tengervízhez viszonyítva. Ezért a sósvizekben a bór az egyik domináns nyomelem. Ez tapasztalható a hazai sósvizekben is és ezen belül a rábasömjé- ni víz igen nagy bór koncentrációja nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. 2. Stroncium Az összehasonlítási alap a tengervíznek (9409 pg/l) mennyisége. A sósvizek stroncium tartalmára vonatkozóan hét vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. Ebből rögtön megállapítható, hogy mind a hét víz stroncium tartalma meghaladja a tengervizét. A vizsgált vizekben a stroncium minimuma az olaszországi Acqua Borránál volt kimutatható 11 690 pg/l-rel, amely a tengervizét csak 2281 pg/l-rel haladja meg. így az Acqua Borra-i víz stroncium növekménye 24 %. A stroncium maximuma 130 000 pg/I-rel a németországi Bad Bentheim-i sósvízben jelentkezett, de a másik német fürdőnél Bad Wimp- fen-inél is igen nagy koncentrációban mutatták ki 104 000 pg/l-rel. Jelentős még a stroncium mennyiség a dalloli sólerakó hidrotermánál is. Összehasonlításban érdekes, hogy a legmagasabb stroncium tartalmat az igen magas oldott sótartalmú 300 000 mg/l körüli vizekben mutatták ki. Míg a 12 000-50 000 mg/l közöttieknél, mint például az Acqua Borra-i (12 600 mg/l) van a minimum és ezek között a legmagasabb stroncium meny- nyiség a sóshartyániban jelentkezett 26 455 pg/l-rel, a- mely a tengervízhez viszonyítva a növekmény 2,8-szoos, míg a csízi víznél kb. 1,7-szeres, a rábasömjéninél pedig kb. 1,8-szoros a koncentráció növekedés. így az összehasonlító adatok alapján megállapítható, hogy a hazai sósvizek stroncium mennyiségi növekedése a tengervízhez viszonyítva korlátozott feldúsulást mutat, de jelentősen elmarad a vizsgált igen nagy oldott sótartalmú vizeknél kimutatott koncentrációtól. Ilyen szempontok alapján is a stroncium a domináns nyomelemek közé sorolható és feldúsulása a vizsgált sósvizekben a tengervízhez viszonyítva határozottan kimutatható jelentős ingadozás mellett. 3. Bróm Ez az elem a tengervízben fordul elő legnagyobb mennyiségben 73 788 pg/l-rel, és ennek alapján a tengervíz legdominánsabb nyomeleme. Ebből eredően a sósvizekben is határozott feldúsulása tapasztalható a tengervízhez viszonyítva jelentős pozitív és negatív irányú koncentráció ingadozást mutatva. A német sósvizek bróm tartalma változó, legalacsonyabb mennyiségben a Bad Wimpfen-i vízben fordul elő csak 10 400 pg/l-rel. A bróm maximuma pedig a Bad Bentheim-i kút vízhez kötődik 267 100 pg/l-rel. A hazai vizek közül a sóshartyániban mutatták ki olyan mennyiségben (93 700 pg/l), amely meghaladja a tengervizét. A rábasömjéni kút vizében is nagy a feldúsulása, de már csökkent értékkel (66 701 pg/l) és ez kb. 10 %-os kisebb mennyiséget jelent. A felvidéki csízi vízben, amelyet a sóshartyánihoz hasonlóan jódos-brómos konyhasós vizek típusába sorolják a bróm mennyisége jelentősen kisebb, mint a sóshartyániban (43 020 pg/l), amely közel fele a hazai víznek. Az olasz Acqua Borra-i vízben éri el a minimumot a bróm 4720 pg/l-rel a vizsgált vizek közül. Ez a jelentős csökkenés kb. 15,7-szeres, amelyből a mészképző nátrium-kloridos víz eltérő genetikai adottságaival magyarázható a többi vizsgált sós vízhez viszonyítva. Nagyon hiányzik a Dallol-i sóshidroterma bromid tartalma, mert ennek ismerete hozzájárult volna e víztípusnak teljesebb megismeréséhez. A hazai sós vizek közül rendelkezésre áll még az oltáréi és a cserkeszőlői viz bromid tartalma. A vizsgálatok szerint a tengervízhez viszonyítva az oltáréiban kimutatott bróm közel megegyező (69 500 pg/l), míg a cserkeszőlőiben viszont közel a felére esik vissza (36 120 pg/l). A bróm mennyiségére a sósvizekben a fentiek alapján nyolc vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. Ezek meny- nyiségi eloszlásában jelentős szóródás tapasztalható, mert egyes vizsgált vízben az összehasonlítási alaphoz (73 788 pg/l) jelentős koncentráció növekedés történt, más vizeknél egyezés, vagy csak kisebb csökkenés tapasztalható, míg egyeseknél határozott csökkenő értékek mutathatók ki. így ezekből az eredményekből az állapítható meg, hogy a bróm mennyiségi alakulását az egyes
