Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemei, összehasonlítva néhány külföldi előfordulással

31 J20BOSl^SCHl^UH^iY_^gvcsJia/a^onvhasós^ze^niakK)^^m^roeJcma_ 1. Bór Minden vizsgált sósvízben feldúsul a tengervízhez vi­szonyítva. Ezért a legkisebb mennyiségben a tengervíz­ben fordul elő 4420 fxg/l-rel. Legnagyobb mennyiségben 386 400 pg/1 a dalloli hidrotermában fordul elő, így a tengervízhez viszonyítva több mint 86-szorosan haladja meg az alapértéket. Ez igen jelentős feldúsulás a hidro- termánál, amely azt mutatja, hogy a bór ilyen mértékű növekményét az adott térség (Etiópia, Afar-mélyföld) vízföldtani, földtani (lemeztektonikai, vulkanológiai, ré- tegtani) kedvező összhatásai okozzák. A hazai sósvizek­ben a bór mennyisége jelentős feldúsulás mellett elég szélsőséges ingadozást mutat. A sóshartyáni vízben a tengervízhez viszonyítva megnövekszik a bór mennyisé­ge, de nem éri el a kétszerest (1,83-szoros). Míg a rába- sömjéninél már a sósvízben kimutatott bór 56 130 pg/l- re dúsul fel, amely meghaladja a 12-szerest. A cserke- szőlöi vízben a bór növekménye 4,8-szoros. Ebből az a- datokból megállapítható, hogy a hazai sósvizekben a bór feldúsulásának feltételei adottak a tengervízhez viszo­nyítva, sőt a rábasömjénnél ezek az adottságok határo­zottan a legkedvezőbbek. A felvidéki csízi sósvízben a bór mennyisége 1500 pg/l-rel kissé magasabb a sóshar- tyáninál. Az összehasonlításként közölt toszkánai mész- képző nátrium-kloridos vízben jelentős a bór növekmé­nye (52 139 pg/1), amely a tengervízhez viszonyítva több mint 10 -szeres. A vizsgált német sósvizekben is felsza­porodik a bór változó mértékben. így a Bad Bentheim-i vízben a növekmény több mint ötszörös (23 815 pg/l), míg a Bad Wimpfen-iben a dúsulás már csak három­szoros. A leírtak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a tengervíz bór tartalmához viszonyítva a vizsgált különböző típusú nátrium-kloridos vizekben típustól és származástól függetlenül a bór jelentős feldúsulása tapasztalható. Ez annyit jelent, hogy a sósvizek szárma­zásával összefüggésben a bór feldúsulásának feltételei a- dottak. Azaz e vizeknél érvényesülnek azok a feltételek, amelyek biztosítják a bór jelentős mennyiségi koncentrá­cióját az egyes rendszerekben. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgált konyhasós vizekben a nyomelem vizsgálatok eredmé­nyei a borra vonatkozóan jelentős mennyiségi feldúsulást mutattak ki a tengervízhez viszonyítva. Ezért a sósvi­zekben a bór az egyik domináns nyomelem. Ez tapasz­talható a hazai sósvizekben is és ezen belül a rábasömjé- ni víz igen nagy bór koncentrációja nemzetközi viszony­latban is figyelemre méltó. 2. Stroncium Az összehasonlítási alap a tengervíznek (9409 pg/l) mennyisége. A sósvizek stroncium tartalmára vonatkozó­an hét vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. Ebből rög­tön megállapítható, hogy mind a hét víz stroncium tartal­ma meghaladja a tengervizét. A vizsgált vizekben a stro­ncium minimuma az olaszországi Acqua Borránál volt kimutatható 11 690 pg/l-rel, amely a tengervizét csak 2281 pg/l-rel haladja meg. így az Acqua Borra-i víz stroncium növekménye 24 %. A stroncium maximuma 130 000 pg/I-rel a németországi Bad Bentheim-i sósvíz­ben jelentkezett, de a másik német fürdőnél Bad Wimp- fen-inél is igen nagy koncentrációban mutatták ki 104 000 pg/l-rel. Jelentős még a stroncium mennyiség a dal­loli sólerakó hidrotermánál is. Összehasonlításban érde­kes, hogy a legmagasabb stroncium tartalmat az igen magas oldott sótartalmú 300 000 mg/l körüli vizekben mutatták ki. Míg a 12 000-50 000 mg/l közöttieknél, mint például az Acqua Borra-i (12 600 mg/l) van a mi­nimum és ezek között a legmagasabb stroncium meny- nyiség a sóshartyániban jelentkezett 26 455 pg/l-rel, a- mely a tengervízhez viszonyítva a növekmény 2,8-szoos, míg a csízi víznél kb. 1,7-szeres, a rábasömjéninél pedig kb. 1,8-szoros a koncentráció növekedés. így az összeha­sonlító adatok alapján megállapítható, hogy a hazai sós­vizek stroncium mennyiségi növekedése a tengervíz­hez viszonyítva korlátozott feldúsulást mutat, de je­lentősen elmarad a vizsgált igen nagy oldott sótartalmú vizeknél kimutatott koncentrációtól. Ilyen szempontok alapján is a stroncium a domináns nyomelemek közé sorolható és feldúsulása a vizsgált sósvizekben a ten­gervízhez viszonyítva határozottan kimutatható je­lentős ingadozás mellett. 3. Bróm Ez az elem a tengervízben fordul elő legnagyobb mennyiségben 73 788 pg/l-rel, és ennek alapján a tenger­víz legdominánsabb nyomeleme. Ebből eredően a sósvi­zekben is határozott feldúsulása tapasztalható a tenger­vízhez viszonyítva jelentős pozitív és negatív irányú koncentráció ingadozást mutatva. A német sósvizek bróm tartalma változó, legalacsonyabb mennyiségben a Bad Wimpfen-i vízben fordul elő csak 10 400 pg/l-rel. A bróm maximuma pedig a Bad Bentheim-i kút vízhez kötődik 267 100 pg/l-rel. A hazai vizek közül a sóshar­tyániban mutatták ki olyan mennyiségben (93 700 pg/l), amely meghaladja a tengervizét. A rábasömjéni kút vizé­ben is nagy a feldúsulása, de már csökkent értékkel (66 701 pg/l) és ez kb. 10 %-os kisebb mennyiséget jelent. A felvidéki csízi vízben, amelyet a sóshartyánihoz hasonló­an jódos-brómos konyhasós vizek típusába sorolják a bróm mennyisége jelentősen kisebb, mint a sóshartyáni­ban (43 020 pg/l), amely közel fele a hazai víznek. Az olasz Acqua Borra-i vízben éri el a minimumot a bróm 4720 pg/l-rel a vizsgált vizek közül. Ez a jelentős csökkenés kb. 15,7-szeres, amelyből a mészképző nátri­um-kloridos víz eltérő genetikai adottságaival magyaráz­ható a többi vizsgált sós vízhez viszonyítva. Nagyon hiányzik a Dallol-i sóshidroterma bromid tar­talma, mert ennek ismerete hozzájárult volna e víztípus­nak teljesebb megismeréséhez. A hazai sós vizek közül rendelkezésre áll még az ol­táréi és a cserkeszőlői viz bromid tartalma. A vizsgála­tok szerint a tengervízhez viszonyítva az oltáréiban ki­mutatott bróm közel megegyező (69 500 pg/l), míg a cserkeszőlőiben viszont közel a felére esik vissza (36 120 pg/l). A bróm mennyiségére a sósvizekben a fentiek alapján nyolc vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. Ezek meny- nyiségi eloszlásában jelentős szóródás tapasztalható, mert egyes vizsgált vízben az összehasonlítási alaphoz (73 788 pg/l) jelentős koncentráció növekedés történt, más vizeknél egyezés, vagy csak kisebb csökkenés ta­pasztalható, míg egyeseknél határozott csökkenő értékek mutathatók ki. így ezekből az eredményekből az állapít­ható meg, hogy a bróm mennyiségi alakulását az egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom