Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemei, összehasonlítva néhány külföldi előfordulással
22 A kationok esetében a nátrium a domináns elem 7141 mg/l mennyiséggel és 95,1 egyenérték %-kal. A kalcium 170 mg/l feldúsulást képvisel 2,7 egyenérték % -kai, míg a magnézium esetében 74,6 mg/l-t határoztak meg 1,9 egyenérték %-kal. így a vizsgált ásványvízben ismert volt, hogy a vízben a nátrium feltűnően magas értéket képvisel, és a kalcium és a magnézium kis mennyiségükkel csak színesítik a vízösszetételt. Az anionoknál természetesen a klorid a domináns e- lem 10 700 mg/l-rel és 97,9 egyenérték %-kal, míg a szulfát 10 mg/l-rel igen alacsony értéket képvisel 0,1 e- gyenérték %-kal. A HC03-ot 375 mg/l-ben állapították meg 2,0 egyenérték %-kal. így megállapítható, hogy az anionok esetében döntően a klorid a meghatározó és csak a HC03 mondható színesítő összetevőnek. Ezért a vízben a nátrium-klorid mellett kis mértékben, de érvényesülnek a kalcium- magnézium-karbonátok is. Még a szulfát kis mennyisége is a vizsgált víznek egyik típus jellemzője. A sóshartyáni vízből is 32 nyomelem meghatározására került sor. Ennél a víznél is, mint ahogy a korábbi vizsgálatok kimutatták egyes nyomelemek, mint a jód és a bróm kiugróan magas mennyisége a jellemző, de ezek mellett több másik elem feldúsulása is tapasztalható. A vizsgált 32 nyomelem mennyiségi és eloszlási a- dottságai az alábbiak: 10 000 pg/1 > bróm (93 700 pg/1), jód (86 838 pg/1) és a stroncium (26 455 pg/1) 1001-10 000 pg/1 közötti mennyiségben mutatták ki a lítiumot (2720 pg/1), a bőrt (8100 pg/1) és a báriumot (3902 pg/1) 101-1000 pg/1 közé esik a fluor (600 pg/1) és a szelén (151 pg/1) 11-100 pg/l-es határértékek közé tartozik az alumínium, a vanádium, a króm, a mangán, a nikkel, a cink, a rubidium 1-10 pg/1 közötti értékben jelentkezett a berillium, a réz, az arzén, a molibdén, a cézium, a lantán, a vanádium, az ólom, a bizmut, a tórium, az urán. A fentiek alapján 1 pg/1 mennyiség feletti értéket mutattak ki 27 nyomelemnél. így csak öt elem dúsulása maradt 1 pg/1 alatt. A meghatározott 32 elem összmennyisége a sóshartyáni gyógyvízben 227 790 pg/l-nek adódik. A közölt adatok alapján a vizsgált vízben három domináns elem fordul elő, ez a bróm, a jód és a stronci- um. Jelentős feldúsulást ér el még a lítium, a bór, a bárium, a fluor és még a szelén is. így összegezve megállapítható, hogy a vizsgált gyógyvíz nyomelemekben gazdag, mert az eddig ismert bróm és jód nagymértékű feldúsulása mellett egyéb nyomelemek (stroncium, bór, lítium, bárium, fluor stb.) jelentős mennyiséget képviselnek. Megfigyelhető még e- gyes fémek feldúsulása is (vanádium, cink), ezért az ásványvíz gazdag nyomelem tartalma fokozza az egyediségét az általános nátrium-kloridos összetételen belül. 3.1.3. Oltárc-2. fúrás vízösszetétele Az ország délnyugati részén olajkutatás során tártak fel olyan miocén vízadókat, amelyek magas jód és bróm tartalmú sósvizeket szolgáltattak, erről Tömör J. számolt be a Hidrológiai Közlönyben még 1953-ban. Az 1957- ben Schulhof Ö. szerkesztésében megjelent Magyarország ásvány- és gyógyvizei című könyvben Papp F. ismertette a feltárt víz vízföldtani adottságait, Papp Sz. pedig közli Sarló K. 1950-ben végzett vízvizsgálati e- redményeit (2. táblázat). A sósvízből részletes nyomelem vizsgálatot a szerzők nem készítettek. Ezért itt az 1950-ben készült vízvizsgálat alapján tárgyaljuk a feltárt víz kémiai jellegét. A feltárt víz 94°C-os összes oldott sótartalma 16 923 mg/l. A kationok közül uralkodó a nátrium 6340 mg/l mennyiséggel, amely 97,9 egyenérték %-ot képvisel. A többi kation: a kalcium és a magnézium csak kis értéket mutat. A két elem közül a kalcium 92,4 mg/l-rel 1,6 e- gyen-érték %-ot ér el, míg a magnézium 12,0 mg/l-rel csak 0,3 egyenérték %-kal szerepel. Ezekből az értékekből megállapítható, hogy a kationok közül a nátrium erős dominanciája a döntő típusjellemző, míg az egyéb kationok közül csak a kalcium mennyisége olyan mértékű, hogy színesítő elemként említhető meg. Az anionok közül 9320 mg/l-rel és 92,9 egyenérték %-kal a klorid a domináns. A szulfátot a vízben 442,4 mg/l-rel mutatták ki 3,2 egyenérték %-kal, míg a HC03 570,5 mg/l-t és 3,3 egyenérték %-ot képvisel. Az anionok szempontjából a víz összetételében a klór erőteljes dominanciája mellett színesítő összetevők is jelentkeznek relatíve mérsékelt mennyiségekkel. A vízben csak két nyomelemnek a brómnak és a jódnak mennyiségi értékeit ismerve, ezek jelentős feldúsu- lásuk miatt az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy e két mikroelem dominanciája érvényesül az oltáréi sós hévízben is. 3.1.4. Rábasömjéni, Rás-2. kút vízkémiai összetevői Hazánk egyik legnagyobb oldott sótartalmú karsztos vízadókból termelő hévízkútból vett vízminta az alábbi vizsgálati eredményt szolgáltatta: A kútból termelt hévíz hőmérséklete bemondás szerint 74°C, pH-ja 6,63 és az összes sótartalma pedig 43 900 mg/l. A hévíz a nagy oldott sótartalom alapján igen jelentős mennyiségű makroelemet tartalmaz. A kationok közül a hévízben a vezető nyomelem itt is a nátrium 15 705 mg/l-rel és 96,3 egyenérték %-kal. A vízben a kalcium relatíve magas értéket ér el 395 mg/I- rel 2,8 egyenérték %-kal. Ezzel ellentétben a magnézium értéke kicsi 49,9 mg/l-rel, amely csak 0,6 egyenérték %-ot képvisel. E víznél is a nátrium dominanciája a fő típusjellemző a kalcium relatív mennyiségi feldúsulása mellett. Típusjellemző még a magnézium kis mennyisége. Az anionoknál a klorid a meghatározó elem nagy mennyiséggel, mert 22 300 mg/l-t ér el 87,2 egyenérték %-kal. A klór mellett a szulfát 1160 mg/l-t 3,3 egyenérték %-kal, míg a HC03 már 4150 mg/l-ben mutatták ki 9,4 egyenérték %-kal. A vízben jelentős C02 gáz is van. Összegezve a leírtakat a Rás-2. kút hévize hazai vonatkozásban az igen nagy oldott sótartalmú nátrium-kloridos típusba sorolható jelentős C02 gáz tartalommal és relatíve feldúsuló kalcium-hidrogén-karbonáttal. A hévízben 29 nyomelem vizsgálatára került sor (3. táblázat). E vízben is a nyomelemek nagy mennyiségi HIDROLÓG1A1 KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 3. SZ.
