Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Lovász György: A Duna és a Tisza nyári vízhőmérséklete, különös tekintettel a fürdő-turizmusra
13 LOVÁSj^C^^Dumu^^riszíui^ji^ízhőmérséklete^ Az idegenforgalom lehetősége számára elsősorban fontos paraméter azoknak a napoknak a száma, amelyekben a víz 20°C <. Ez pedig természetesen nem azonos a szezon hosszával, hiszen abban gyakoriak lehetnek a 20 °C alatti napi hőmérsékletek. Ebből a szempontból a legkedvezőtlenebbek a körülmények a Csallóközben, ahol a különben is rövid (17 nap) szezonnak átlagosan csupán 8 napján, azaz mindössze 47 %-os valószínűséggel fordul elő a vízhőfok határérték. A kedvező vízhőmérséklet a- zonban a Duna alsó folyás szakaszán (Mohács) már eléri a szezon napjainak 71 %-át. Hasonlóak a viszonyok a Felső-Tisza vidékén is, ahol a szezonban átlagosan 71 %-os valószínűséggel fordul elő a 20°C < vízhőfok. A legkedvezőbb vízhőmérsékleti viszonyok természetesen az Alsó-Tisza vidékén tapasztalhatók, ahol nemcsak a szezon a leghosszabb (102 nap), de ebben 90 %-os valószínűségű a 20°C < vízhőmérséklet. A trend analízis változatos szekuláris tendenciákat i- gazol. (II. táblázat). A pozitív trend értékek igazolják, hogy hazánkban a 20"C< száma a Felső-Tisza vidék (Ti- szabecs) kivételével mindenütt növekszik A Dévényi-kapuban (Dunaremete) növekedik a legkisebb mértékben. Az ország D-i területén, (Mohács, Szeged), - ahol az a- lacsony magasságú hágó vidéken beáramló légtömegek hatása igen gyenge, - csaknem azonos a növekedése 11. tábázat A 20°C < napok számának változás tendenciái 1951-2000 Y1 trend nap/50 év Duna Dunaremete 0,0539 2,7 Mohács 0,1782 8,9 Tisza Tiszabecs-0,2859-14,3 Szeged 0,1959 9,2 1: a változás irányára utaló regressziós egyenlet együtthatója 2.c. A 20 °C < pentádonkénti valószínűsége. Az 5 naponkénti (pentádonkénti) gyakoriság (valószínűség) növekedése, ill. csökkenése jól tükrözi a Kárpát-medence, valamint a tőle NY-ra és K-re fekvő klima- területek hatását a két folyó melegedési, és hűlési folyamatára. Ez természetesen csak a küszöbérték eléréséig követhető. Amikor ui. a pentádonkénti érték eléri a 100 %-ot, a további hőemelkedés nem követhető. Ebben a melegedési és hűlési folyamatban az alábbi sajátosságok (különbözőségek ) állapíthatók meg. % /. ábra: A 20 °C vizhömérsékletü napok pentádonkénti valószínűsége (%) 1: Duna:Dunaremete 2:Duna:Mohács 3:Tisza:Tiszabecs, 4:Tisza:Szeged a. / A kezdeti (átlagosan 15 nap) „pangást” jelentős visszaeséssel tagolt kismértékű emelkedés jellemzi a hazánkba lépő Duna melegedését (1. ábra). A tengeri eredetű hűvös légtömegek hatására utal a folyó hőmérsékletének jelentős visszaesése július második felében. A fürdésre alkalmas víz hőmérséklete (20°C <) augusztus első három pentádjában éri el a maximumot, amely azonban ekkor sem éri el a 25 %-os valószínűséget (/ ábra) b. / Elsősorban a Kárpát-medence nyarainak a hatására utal a 20°C < vízhőfhérséklet valószínűségének pentádonkénti jelentős emelkedése a Duna hazai hossz-szelvényében. A folyamatosnak nem nevezhető emelkedés a júniusban, de főleg júliusban érkező hűvös tengeri légtömegek hatását tükrözi. cl A Felső-Tisza (Tiszabecs) vízhőfok gyakoriságának változás üteme július utolsó harmadától augusztus közepéig stagnál. Ebben a Kárpát-medencétől E-ra elvonuló hűvös tengeri légtömegek hatását valószínűsítjük, a Felső-Tisza vízgyűjtőben. d. A kontinentalitás hatására utaló legjelentősebb melegedési folyamat az Alsó-Tisza vizének melegedésére jellemző. e. / A hűlési folyamat lényegesen gyorsabb, és folyamatosabb mint a melegedés. A Felső-Tisza és a Duna jelentős lehűlése augusztus közepén kezdődik, a Tiszáé a- zonban csak szeptember elején. f. / A Csallóközi-Duna melegedési, és hűlési folyamatára a Dévényi-kapuban áramló tengeri eredetű légtömegek nyomják legjobban a bélyegüket. Ezzel hozható ösz- szefüggésbe a legkisebb ütemű vízhőfok csökkenés. 2. d A napi 20 °C< havi gyakorisága. A 20°C < napi vízhőmérsékletek havonkénti gyakorisága is jól tükrözi az ÉNy-i és ÉK-i légtömeg-beáramlási kapuk hatása alatti területek viszonyait. (12. táblázat). A Kárpát-medence Ny-i szomszédságában hűvös nyarú jelentős óceáni befolyásoltságú területek fekszenek, ahol a nyarak nemcsak hűvösebbek a hazainál, de rövidebbek is. Az onnan érkező vizek csak augusztusban, mindössze 14,5 % gyakorisággal érik el a 20°C <-t. A hazai nyarak hatására e hónapban Mohácson már 61 %-os relatív valószínűsége van a küszöbérték feletti hőfoknak. 12. táblázat A 20 “C < napi vízhőfok átlagos száma (nap) és relatív valószínűsége (%) az V-X hónapban, 1951-2000 1 V | VI | VII | VIII | IX 1 X Duna Dunaremete nap3,6 4,5 1,7%11,6 14,5 5,6Mohács nap 0,4 8,8 17 19 2,9% 1,3 29,3 55 61 9,7Tisza Tiszabecs nap7,8 16 14 1,7%26,0 52 45 5,6Szeged nap 3,2 20 28 29 10 0,3 % 10,7 67 90 93 33 1,0 A nagyobb kontinentális hatás alatti hazai területen (ÉK-Magyarország) a vízhőfok már júliusban, átlagosan a napok 52 %-ában alkalmas a fürdése. Legkorábban, (májusban) hazánk D-i területein melegedik fel a víz, a-
