Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Lovász György: A Duna és a Tisza nyári vízhőmérséklete, különös tekintettel a fürdő-turizmusra
10 A Duna és a Tisza nyári vízhőmérséklete, különös tekintettel a fürdő-turizmusra Lovász György PTE TTK Földrajzi Intézet, 7601. Pécs, Ifjúság u. 6., e-mail: gvuresz@gamma.ttk.pte . hu Kivonat: A Duna a Tiszánál alacsonyabb vízhőfokkal érkezik és távozik az országból (2. táblázat). A melegebb Tisza magasabb höméárséklete a kisebb nyári vízkészlettel, és a hazánkban megtett hosszabb úttal, valamint a Kárpát-medencére jellemző kontinentális nyári hőmérsékleti viszonyokkal van kapcsolatban.. A Tisza a magyarországi folyás szakaszán jobban melegedik, mint a Duna (8. táblázat). A trend-vizsgálat szerint a furdőszezon (kezdete és vége) időbeli mozgásában a Felső-Duna (Dunaremete) és az Alsó-Tisza térségében jelentősebb tendencia mutatható ki a tavasz irányába.) 10. táblázat). A 20°C S vízhőmérsékletü napok száma (1951-2000 között) a legnagyobb mértékben az Alsó-Duna, és Alsó-Tisza térségben növekedett a Felső-Tiszán pedig jelentős mértékben csökkent (11. táblázat). Kulcsszavak: A 20 °C < vízhőmérsékletü napok száma, gyakorisága, szekuláris változás-trendje. Bevezetés Áttekintve a hidrológiai irodalmat, úgy tűnik, hogy folyóvizeink vízhőmérsékletének viszonylag gyér kutatási eredményei között hiányzik a vízhőmérsékleti viszonyok, és az idegenforgalom kapcsolatának elemzése A túrizmus országunk gazdasági életének egyik húzóágazata, hiszen számos gazdasági tevékenységre serkentőleg hat. A felszíni vizek hőmérsékletének a elmélyültebb ismerete figyelemre méltónak minősíthető, hiszen a felszínivíz-közeli térségek idegenforgalmi kínálatának fontos eleme a fürdés lehetőségének ismerete. Igaz ugyan, hogy a fürdő-túrizmust pl. a vízállás is befolyásolja, hiszen magas árhullám esetén nem ajánlott, sőt tilos fürödni. A nyári idegenforgalmi szezonban elsősorban a fürdésre általában már alkalmas 20°C és feletti vízhőfok időbeli kialakulása a - fent említett ritka, és rövid ideig tartó eseménytől függetlenül - fontosnak látszik. Az elemzés időszakának választott 50 év (1951-2000) már elegendő arra, hogy vizeink hőmérsékletéről a szinguláris ingadozásokat integráló, tehát viszonylag stabilnak tekinthető értékeket kapjunk. Az öt évtized arra is alkalmasnak látszik, hogy ne csak statikusan, azaz a sokévi átlagok tükrében, hanem a rendelkezésre álló adatsorok tükrében tárjuk fel kiimánk ingadozásának hidrológiai hatását is. Hazánk a Kárpát-medence legmélyebben fekvő térségében fekszik. Folyóvizeink nyári hőmérsékletét három klimaterület befolyásolja. A legnagyobb a Kárpát-medencétől Ny-ra elterülő óceáni- (és részben magashegységi), a K-re fekvő kontinentális (és részben középhegységi), és a Kárpátok hegységkoszorúja által is indukált medence (túlnyomóan síkvidéki) kiima. A Duna és a határainkon belül Rajka-Mohács között 401 fkm-en, a Tisza pedig Tiszabecs—Szeged között 571 fkm-en több napos utat tesz meg, a vízállás (árhullám) függvényében. Van tehát lehetőség a nyári léghőmérséklet hatásának tanulmányozására is a két folyó hazai folyásszakaszán... Az 1900-as évek monografikus klimatológiai kutatásai, ill. szintézisei (Bacsó-Kakas, 1953, Bacsó, 1959, Hajósy, 1952, Péczely 1966, 1979, stb.) csaknem teljes részletességgel feltárták hazánk éghajlati sajátosságait. A monografikus feldolgozások igazolják, hogy a nyár (június, július, augusztus) hőmérsékleti viszonyai jelentősen nem különböznek országunkban (1. táblázat) bár egy nagyobb mértékű Ny-K-i, (Szombathely-Szeged), és egy jelentéktelenebb É-D-i (Debrecen-Szeged) hőemelkedés kimutatható. 1. táblázat A havi középhőmérsékletek (°C) a régiókban 1951-2000 VI VII VIII Átlag Szeged 19,6 21,3 20,6 20,5 Debrecen 19,1 20,8 20,0 20.0 Szombathely 17,7 19,6 19,0 18,8 Az alábbiakban adatokat szolgáltat a tanulmány, egyrészt a különböző éghajlatú területekről érkező vizek nyári levegő-hőmérséklete, másrészt a hazai éghajlat, és a folyók hidrológiai sajátosságai miként módosítják a Duna és a Tisza vízhőfokát, hazánkban. 1.) A nyári hónapok közepes vízhőinérséklete A figyelemre méltónak is minősíthető különbözőségekre a fenti, és az alábbi táblázat (2. táblázat) értékeinek összehasonlítása tájékoztat. 2. táblázat A Duna és a Tisza havi közép vízhőfoka (°C) 1951-2000 VI VII V'l átlag Duna Dunaremete 16,0 17,7 18,1 17,3 Mohács 18,7 20,3 20,6 19,9 Tisza Tiszabecs 18,1 19,9 19,6 19,2 Szeged 20,9 22,8 22,8 22,2 A Duna hazai folyásszakaszán a folyó maximális havi közép vízhőfoka ( augusztus 18,1°C) a hazai júliusi levegő hőmérsékleti maximumhoz viszonyítva egy hónapot késik. Dunaremete vízhőfoka valószínűleg a Felső-Duna csatornázottságának hatását is magában foglalja, hiszen a Bécs feletti 39 tárózó túlnyomórészt álló vize jobban melegedik, mint a teljes szelvényében turbulens mozgással mederben áramló víz. Ezzel szemben a Tisza nyári havi közép vízhőmérséklete nagyobb összhangban van a hazai levegő-hőmérsékleti viszonyokkal. A Tisza július-aw- gusztusi vízhőfok azonossága pedig feltehetően a mellékvizek hatását is jelezheti. Erre engednek következtetni a mellékvizek hőmérsékleti viszonyai (3. táblázat). 3. táblázat A Tisza jelentősebb mellékvizeinek vízhőfoka (°C) 1951-2000 VI VII VIII átlag Szamos 19,8 21,5 20,9 20,7 Bodrog 20,3 22,0 21,8 21,4 Sajó 19,3 21,1 21,0 20.5 Hernád 18,2 20,0 19,5 19,2 Körösök 20,7 22,7 22,6 22,0 Maros 20,7 22,7 22,5 22,0
