Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 1. szám - Dunka Sándor - Papp Ferenc: Egy sokat változott puszta, a Hortobágy (Javaslat a Hortobágy-medence hasznosítására és az öntözővíz célszerű felhasználására)

16 Amint korábban írtuk, ma már ilyen emberre nem is lenne szükség, mert a körülmények - a felépült kis települések - ma már a nyugodt családi és közösségi életet a pusztán élő emberek számára is biztosítják. Fontos is ez, mert csak így tudjuk itthon tartani dolgozóinkat. A külföldön munkát ke­reső, s ott dolgozó ember külföldi munkavállalása idejére elveszett a haza számára, mert munkájával külföldi országot támogat, adójával külföldi országot gazdagít. Mi tehát kerestük a lehetőségeket, hogyan tudnánk — a munkanélküliség csökkentésén kívül — több exportból szár­mazó bevételt is biztosítani hazánk számára, s mi azt a-ja­vaslatainkban felsorolt - lehetőségekben találtuk meg. Ez o- lyan többletbevételt biztosítana hazánk számára, melyből munkahely-teremtő beruházásokat lehetne megvalósítani, s javaslatainkkal nemcsak a Hortobágyi puszta munkanélküli dolgozóinak tudnánk munkalehetőséget biztosítani, hanem új beruházások megvalósításával Magyarország munkaerő helyzetén is javítani tudnánk. 7. Nem közvetlenül a Hortobágyhoz tartozik - de perem­területén helyezkednek el - s ezért a Hortobágyi tájegység­hez tartozóknak tekintjük az itt található termálfürdőket. A termálvíz az Alföld egyetlen bányakincse, értéke szin­te felbecsülhetetlen. Országosan ismert Balmazújváros, Ka- ba, Püspökladány, Polgár, Földes, Hajdúdorog, Berettyóúj­falu, Tiszacsege, Tiszafüred és Nádudvar termálfürdője, eu­rópai hírű a hajdúnánási fürdő, és világhírű a debreceni, va­lamint a hajdúszoboszlói gyógyfürdő, továbbá a Hortobágy nyugati peremén található Berekfürdő. A fürdőket évente sok ezer külföldi és hazai fürdőző keresi fel, ezért ezek a fürdők - néhány kivételtől eltekintve — valóságos kincses- bányák. Sajnos ennek ellenére kivételként említhetnénk né­hány fürdőt, melyek nem nyereséget, hanem veszteséget termelnek, s ezt a veszteséget sokszor az illetékes önkor­mányzatok más vállalkozásai kénytelenek pótolni. Szerin­tünk szükséges lenne ezeket a fürdőket megvizsgálni, hogy az országban mi okozhatja veszteséges üzemelésüket? 8. Ezt mi csak felvetettük, - de nem ezért akarunk a ter­málfürdőkkel foglalkozni, hanem azért, - mert a két világ­háború között hazai zöldségellátásunkban fontos szerepet játszott a bolgár-kertészet, melynek szerintünk ma is nagy jelentősége lehetne a külföldi áruházakban található silány minőségű zöldségek és gyümölcsök kiszorításában. A bol­gár-kertészet hazánkban az első világháború után élte a- ranykorát, amikor már nemcsak a nálunk megtelepedett bol­gár kertészek, hanem több magyar gazdálkodó is foglalko­zott a bolgár rendszerrel termelő kertészettel. A Hortobágy- medence mellett lévő - korábban már említett — kitűnő ter­mőtalajokon elsőrangú bolgár-kertészeteket lehetne létesíte­ni. Kitűnő termékeiket elsősorban a Hortobágy mellett elhe­lyezkedő nagyvárosokban és fürdővárosokban lehetne gaz­daságosan értékesíteni. A bolgárkertészet erősen munkaigényes, ezért a munka- nélküliséget jelentősen csökkentheti, s mivel nem túlságo­san nehéz, a munkákon asszonyok is foglalkoztathatók. A kertészkedés azonban napjainkban komoly tőkét is igényel, mert a zöldségtermelésben állandóan ki vagyunk téve a kül­föld konkurenciájának. Ezért addig, amíg hazánkban a sze­génység nem csökken, a bolgár rendszerű kertészeteket álla­milag támogatni kell! De amikor a Hortobágy-medencét kö­rülvevő nagyvárosok és fürdővárosok lakossága már csak minőségi zöldséget és gyümölcsöt vásárol, a támogatásra nem lesz szükség, s ez is hozhat devizát az országnak! Mivel a kertészet a talajban lévő tápanyagot erősen ki­használja, a területen legalább egyszer trágyázni kell. A trá­gya anyaga a talajnak megfelelő istálló-trágya és a növény­nek megfelelő műtrágya. Kötöttebb talajoknál a heves (ló és sertés) trágya is jól alkalmazható. A Hortobágy-medence peremterületein tehát kedvező feltételei vannak a bolgár-rendszerű kertészetnek. A terület sík, hatalmas területein kiválaszthatók a homokos-kötött tal­ajok. A napfénytartam hosszú - még a bulgáriait is megha­ladja - az öntözéshez pedig elegendő friss víz áll rendelke­zésre, s a tápanyag utánpótlás istálló- és műtrágyával egya­ránt biztosítható. A termelés munkaigényessége miatt a munkanélküliség csökkentésére kedvező hatással van. A közeli nagy városok a termelt árut nagyobb mennyiségben is átveszik. Csak az a fontos, hogy az állam segítse a terme­lőket a külföldi konkurencia legyőzésében, s ne hagyja a gazdákat a lelkiismeretlen „ügyeskedők” által kijátszani. Ugyanakkor nagyszerű lehetőség kínálkozik a Hortobágy mellett levő kitűnő minőségű termőterületeken az aprómag­vak - vetőmagvak - termelésére. Szomorú viszont, hogy gyümölcstermesztésünkből el­tűntek a finom ízű magyar almák (jonatán, golden, deli­csesz, stb.), körték, szőlők, s egyéb gyümölcsök, s helyüket elfoglalta az állandóan, télen-nyáron kapható ízetlen külföl­di gyümölcs. A régi finom magyar gyümölcsök egy részé­nek visszaállítását raktározással és hűtöházak létesítésével lehetne megoldani, de ehhez pénz is kell!! Örömünkre szol­gál viszont az, hogy a jóízű magyar dinnye egyre inkább visszakerül a hazai fogyasztásba, s helyét megállja a külföl­di dinnyével szemben. 9. Végül, de nem utolsó helyen: foglalkoznunk kell az i- degenforgalommal. A Hortobágy puszta különlegességével, szépségével maradandó élményt nyújt azoknak, akik tudo­mányos céllal, művészeti elképzeléssel, vagy csupán utolér­hetetlen szépségéért szeretnék felkeresni a pusztát. A Horto­bágy múltjának természettudományos értéke a génbank, de megismerhetjük itt a madárorvoslást is. A múzeumok tájé­koztatnak a Hortobágy élővilágáról, a pusztán használt jár­müvekről és a puszta történetéről. Találkozunk itt a puszta népművészetének értékeivel, a csikóskalappal, a karikás os­torral, a csikóbőrös kulaccsal és a pásztorok művészetének sok remekével. A Fazekas család fekete kerámiáival, a „Hortobágyi művésztelep” alkotóinak műveivel. Jelenleg is jól működik már a puszta melletti fürdővárosok vendégei­nek látogatása a Hortobágyon, melyben megismerhetik a delelő gulyát, a vágtató ménest és a csendesen legelő fehér és fekete racka juhnyájat. A „hortobágyi lovasnapok” a lo­vassport népszerűsítését sikeresen végzi. Ezt az idegenfor­galmat kell szórakoztató, - de nem giccses - műkedvelő műsorokkal, bemutatókkal, bálokkal tovább fejleszteni. Ki lehetne egészíteni ezeket az ismertetéseket a puszta különlegességeinek — a napfelkeltének és a napnyugtának — bemutatásával, ami bizonyára tovább növelné az idegenfor­galmat. De lehet hajózni is a Keleti főcsatornán. A balmazújvá­rosi hajózsilip és Tokaj között nyáron hajózási lehetőség is van, az úton gyönyörködni lehet Balmazújváros és Tiszalök között a pusztában, Tiszalök fölött Bodrogköz szépségében. Tokajban meg lehet állni egy kis tokaji nedűre, aztán lehet­ne folytatni az utat tovább akár a Bodrogon, akár a Tiszán. Az út idegenforgalmi jelentőségét nem kell ecsetelni, de ezt is meg kellene szervezni és kellőképpen propagálni! Csak érdekességként említjük meg az utazás alkalmával meg le­hetne ismerkedni Sárospatakkal, Sátoraljaújhellyel, s meg lehetne tekinteni a „Szabolcsi földvárat”. Ha pedig a Tisza folyásával megegyező irányban szeretnénk haladni, akkor H1DROLÓG1A1 KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 1, SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom