Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Siptár Tibor: A pécsi Tettye-forrás vízháztartási adatainak vizsgálata
76 A pécsi Tettye forrás vízháztartási adatainak vizsgálata, 2003-2013 Siptár Tibor Tettye Forrásház Zrt. A pécsi Tettye forrás a város alapítása óta szolgálja annak vízellátását. A forrás vízgyűjtője a város fölé magasodó Misina-Tubes hegygerinc körüli karsztos terület. A forrással és annak vízgyűjtőjével már több kutató foglalkozott (Bőcker Tivadar, Szabó Pál Zoltán, Kessler Hubert, stb.) Ők részletezik a vízföldtani viszonyokat és felhasználják az adott időben rendelkezésükre álló adatokat. A vízgyűjtő terület nagyságát is ezekből próbálják meghatározni. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet e tekintetben fordulatot jelentett, mivel kötelezővé vált a é- dőterület hidrogeológiai vizsgálatok alapján történő lehatárolása. Ezt a Tettye forrás tekintetében az ENVICOM Kft végezte el és 10,4 km2-ben határozta azt meg. A munka során 6 db figyelő kút fúrására is sor került a vízgyűjtő területen, továbbá a forrástól keletre (mivel erre nyitott a vízgyűjtő) még egy figyelő kút készült. E- zeket az elért karsztvízszint alá 30-40 rn-el mélyítették le. A kutak vízszint adatait általában kéthetente kézi méréssel állapítják meg, de az időjárástól függően ez lehet egy vagy három hetes időköz is. A mérések 2002-ben kezdődtek, de 2003 az első, amikor a teljes hidrológiai évre (nov.l-okt.31-ig) teljes adatsorunk van mind a hat kútra. A tíz év adatsorát már érdemesnek tartottuk arra, hogy olyan adatfeldolgozásokat és elemzéseket végezzünk, amire korábban nem volt lehetőség. Mielőtt ezek ismertetésébe belekezdenék, még megemlítem, hogy Vass Béla mérnök, barlangkutató vezetésével 1993-ra megépült a barlang feltáró vágatban egy o- lyan gát, amivel a forrásküszöb feletti tározás is lehetséges. Csapadékos időben így 20-25-m-es visszaduzzasztás is elérhető. További, a hegyben való tározási lehetőség a 6000 nf-es karsztvágatba való víz leengedés. Innen szivattyúkkal adható fel a mért vízmennyiség a tározókba. Ugyanebben az időben készült egy új hitelesített bukómérő, mivel a korábbi pontatlan volt. A rendelkezésemre álló adatok, amikkel dolgoztam: 7 és 19 órakor mért hőmérsékleti érték a pécsi vízszolgáltató telephelyén (Nyugati ipari út.)- Napi csapadékadat a pécsi vízszolgáltató telephelyén és az állatkertnél, ill. az Erdész úton mérve.(az utóbbiak a vízgyűjtő területen vannak.) Általában elmondható, hogy a hegyen mért csapadékértékek havi összesítésben 1, 2-szerese a városban mértnek.- A figyelő kutak vízszint adatai. Mivel a teljes adat- feldolgozást napra lebontva végeztem, a két leolvasás közötti szinteket interpolálással határoztam meg. A későbbiekben ez a közelítés automatikus vízszintészlelő és rögzítő készülékek beépítésével kiküszöbölhető.- Mért napi vízhozam adatok. (A termelt és a túlfolyt, zavarosodás miatt eleresztett is.)- A vizsgált években időszakosan már alkalmazták a küszöb feletti visszaduzzasztást, de mivel ezek adatai csak igen hézagosán és pontatlanul voltak hozzáférhetőek a vízszolgáltató változása miatt, a számításaimban nem vettem figyelembe. Ez a vízkészlet számításban majd okoz némi pontatlanságot, de mivel a visszaduzzasztás hatását a kutak vízszint észlelésénél már figyelembe vesszük, csak a forrásnál nem, a hibát kisebbnek tartom, mintha pontatlan adatokkal dolgoznék. Kessler Hubert egy 1954-ben tartott ankéton „A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszi- várgási százalék megállapítása” címen tartott előadást, a- mit Mosonyi Emil a következő módon dicsért meg: „megállapításai mindenesetre pozitív eredményt jelentenek akkor is, ha nem fizikai és hidrológiai törvényekből indulnak ki.” Én sem a természeti törvényeket vettem figyelembe, (ami meglehetősen nehéz lenne egy ismeretlen föld alatti járatrendszer tekintetében), hanem egy adatfeldolgozást végeztem, kerestem az „input” és „output” közötti összefüggést. Az adatok feldolgozásához és grafikus megjelenítéséhez az excellt használtam. Az évenkénti diagramok szemléletesen mutatják mind a szabályosságokat, mind az azoktól való eltéréseket, amikre magyarázatot kell keresnünk. Az első megjelenített adatsor a kutak vízszint változása. Azért, hogy a kis változások is szemléletesek legyenek, minden kút vízszintjét a 10 év alatt észlelt legkisebb vízszintje alatti egész B.f.-i szinthez viszonyítottam.(A továbbiakbamviszonyítási szint) Arra itt nincs mód, hogy az összes diagramot bemutassam, de példának álljon itt egy szabályos és egy rendkívüli év. Míg az első e- setben és mind a 9 évben a kutak vízszintjeinek változása összehangoltnak látszik, kisebb eltérésektől eltekintve, a 2005. év kivétel, mint ahogy majd látni fogjuk, 7. ábra
