Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Terlaky Fanni: A szivattyús energiatározók szerepe az energiatermelésben és a magyarországi alkalmazás lehetőségei
60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014 94. EVF. 2 SZ SPA vagy KMT: különleges madárvédelmi terület madarak védelmére kijelölt különleges madárvédelmi területek 14. ábra: Natura 2000 SCI és SPA területek /19/ A lehetséges tározó helyszínek meghatározásánál, fontos szempont volt a védett területek elhelyezkedése, ezért a kiválasztásnál igyekeztem olyan területekre koncentrálni, a- melyek nem állnak védelem alatt. Mivel ez nem minden e- setben megoldható, fel kell venni a kapcsolatot a helyi természetvédelmi szervezettel, s közös megbeszélés során e- gyeztetni kell az egyes helyszínekkel kapcsolatos pro és kontra érveket. Tervezésem során, erre nem került sor. Emberi tevékenység és infrastruktúra A Mátra a Központi Statisztikai Hivatal beosztása alapján a Gyöngyösi kistérségbe tartozik. A kistérség gazdaságföldrajzi szempontból elemezve három különböző területre osztható: mezőgazdasági szempontból jelentős terület: Gyöngyöstől délre eső síkvidéki, alföldi terület erdőben szegény szőlő-, gyümölcs- és kertészeti kultúrák termelése meghatározó erdőgazdálkodás szempontjából jelentős terület Mátra hatalmas összefüggő erdőterület, magas erdősültségi a- rány mezőgazdaság jelentősége alacsony bányászat szempontjából jelentős terület meghatározó és egyedülálló a külszíni bányászat (pl. Vi- sonta —Mátrai Erőmű egyik lignit bányája) [21] A térség gazdasági aktivitását tekintve elmondható, hogy az országos átlaghoz közeli. A társas vállalkozások száma szintén megközelíti az országos átlagot. A legtöbb kistelepülés esetében a mezőgazdaság a fő húzóágazat, míg néhány település esetében az ipar szerepe kiemelkedő. [21] A térség jelentősebb iparterületei: „Visonta (bánya, erőmű) Márkáz (könnyűipar) Abasár (könnyűipar) Gyöngyösoroszi (ércbánya) Gyöngyös (mikroelektronika, stb.)” [21] A visontai bánya lignitét a Mátrai Erőmű hasznosítja, a- mi a C02 kvóták bevezetésével komoly kihívások elé kerül. A térségben az erőmű esetleges bezárása jelentős gazdasági és társadalmi problémákat hozna magával. A térség infrastruktúrája viszonylag fejlettnek tekinthető. Közlekedési adottsága jó, mivel az M3-as autópálya és a Budapest - Miskolc - Hidasnémeti - Kassa vasútvonal mellett fekszik. A 3-as számú főút a terület belső összeköttetését, míg a Gyöngyösre befutó sugárirányú mellékúthálózat a települések közötti kapcsolatot biztosítja. Az ivóvízellátás tekintetétben is jó a helyzet, mivel a bekötött lakások száma kb. 95-97%-os, ami meghaladja az országos átlagot. Az 1997-es adatok alapján a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya 52,4%, míg az elvezetett és tisztított szennyvíz aránya 82% volt Gyöngyösön. A kistelepülésnek csak egy részén indult el a csatornázási program. A szennyvízelvezetés mellett a csapadékvíz elvezetéssel is gondok vannak. Sem a belterületeken, sem a külterületeken nem megoldott ez a probléma. A meglévő vízelvezető árkok vagy betemetésre kerültek vagy feliszapolódtak. Az energiaellátás viszont az egész térségben mind belterületen mind külterületen megoldott. [21] 5SZET tározóinak elhelyezése A diplomamunkám elkészítése során a Déli-Mátra domborzati adottságait vizsgáltam, hogy megtaláljam azokat a területeket, amelyek megfelelőek lennének völgyzárógátas, valamint körtöltéses tározók kialakítására. A felső tározó kialakítását elsősorban völgyzárógátas formában képzeltem el. A Mátraalja területén az ehhez szükséges domborzati adottságok négy völgy esetében találhatóak meg, a Tekeres-völgyben, a Vizes-Keszőben, a Szá- raz-Keszőben, illetve a Csatorna-völgyben. A diploma készítése során a Száraz-Keszőt mérete miatt, a Csatorna-völgyet Abasártói és a tervezett alsó tározó helyszínektől való távolsága miatt nem vizsgáltam. Alapvető érv volt a fent említett völgyek mellett még, hogy egyik sem esik a Mátrai Tájvédelmi Körzetre, a Gyöngyösi Sárhegy Természetvédelmi Területre és a Natura2000-es SCI (különleges természet megőrzési) területre. Azonban a Déli-Mátra szinte teljes egészében Natura2000-es SPA (különleges madárvédelmi) terület, ezért mindegyik tározó változat további vizsgálatánál szükséges lett volna felvenni a kapcsolatot a helyi természetvédelmi szervezettel, azonban a diplomamunka készítése során erre nem került sor. A fent említett völgyekben, a morfológiájukból kifolyólag a megfelelő tározótérfogat kialakításához akár több mint 60-80 méter magas gátakra lenne szükség, ami a nemzetközi gyakorlatban teljesen elfogadott, azonban Magyarországon jelenleg még nem. Ezért a völgyzárógátas megoldások mellett, körtöltéses felső tározó kialakításokat is vizsgáltam a Tekeres-völgy és a Vi- zes-Kesző között elterülő lankásabb területeken. Az alsó tározó lehetőségek vizsgálatánál kizárólag a körtöltéses megoldások kerültek szóba az Abasár és Márkáz között elterülő viszonylag sík területen. Ez a helyszín a felső tározókéhoz hasonlóan Natura2000 SPA terület. A hegység lábánál, az alsó tározó helyszínek közelében található a Mátrai Erőmű, ami a visontai és a bükkábrányi külszíni bánya lignitének az elégetése során felszabadult hőt hasznosítja energiatermelésre. Mivel a bányászathoz szükség van talajvízsüllyesztésre, ezért az ehhez szükséges vízkivétel alkalmas lehet a SZÉT tározóinak feltöltésére, illetve a veszteségek pótlására. Mind ezek felett a Mátrai Erőmű közelsége abból a szempontból is előnyös, hogy közvetlen
