Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Terlaky Fanni: A szivattyús energiatározók szerepe az energiatermelésben és a magyarországi alkalmazás lehetőségei
57 ^szivaltvú^enenjiatároró A szivattyús energiatározás magyarországi lehetőségei Az előző fejezetek alapján összességében elmondható, hogy Magyarország villamos energiarendszerének szüksége van egy olyan kiforrott, sokszor kipróbált és megbízhatóan működő szabályozó rendszerre, mint amilyen egy szivattyús energiatározó. Egy ilyen gyorsszabályozó erőmű megépítése és üzembe helyezése közösségi érdek, mert elősegíti a tiszta forrásból történő energiatermelés térnyerését, ami egyértelműen segíti mind az emberi egészség, mind a környezet védelmét. Az MVM Zrt. éppen ezért vizsgálatokat végzett a ma gyarországi lehetőségek feltérképezésére. Mivel társadalmi érdek, hogy olyan létesítmény valósuljon meg, ami a legkevesebb környezeti beavatkozást igényli, illetve ami a lakosságot a legkevésbé érinti. Ezért az MVM Zrt. együttműködést kezdeményezett az illetékes hatóságokkal (Mezőgazda- sági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatósága, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzeti parki és Tájvédelmi Főosztálya, Vízügyi és Környezetvédelmi Központ Igazgatósága) és szakterületekkel. Céljuk a legkedvezőbb lehetséges hazai helyszínek azonosítása és egy olyan közös álláspont meghatározása, ami leginkább szolid iibra: Vizsgált magyarországi SZÉT helyszínek 1221 Az európai szivattyús energiatározós projektek műszaki adottságait és a megvalósítási költségeit a hazai lehetőségekkel összehasonlítva megállapítható, hogy:-jelentős mennyiségű hazai lehetőség van- magyarországi lehetőségek műszaki paraméterei nem térnek el nagymértékben az európai változatoktól- hazai lehetőségek létesítési költségei versenyképesek az európai beruházásokkal, tehát a kapacitás import nem hordoz előnyöket a magyar fogyasztók számára. [9] A potenciális hazai telephelyek vizsgálata és összehasonlítása során a legkedvezőbbeknek a Dunakanyarban és a Zempléni hegységben lévő helyszínek bizonyultak, mert a- mellett, hogy képesek lennének hosszútávon is biztosítani a rendszer igényeket, finanszírozásuk akár támogatás nélkül is megoldható lenne. Azonban egyelőre ezeket a beruházásokat különböző környezet- és tájvédelmi indokokkal megakadályozták. [9] Gazdasági szempontból második csoportba tartoznak a- zok a potenciális helyszínek, ahol olyan szivattyús energiatározó kialakítására van mód, ami képes hosszútávon biztosítani a rendszer igényeket, de csak támogatás esetén finanszírozható. Ilyen helyszín pl. Visonta—Vizes Kesző völgy a Mátrában. [9] Munkámban ennek a tájegységnek a további vizsgálatát, s újabb változatok kidolgozását tűztem ki célul. A vizsgált terület ismertetése Elhelyezkedés A Mátra az Északi-középhegység részeként Magyarország északi területén található. Nyugatról a Zagyva, Keletről pedig a Tárná határolja. Kiterjedését tekintve nem ez a legnagyobb hegységünk, azonban az ország két legmagasabb csúcsa a Kékes (1014 m) és a Galyatető (964 m) itt található. [14] Domborzat A domborzati adottságokat tekintve a Mátra több, jól elkülöníthető részre osztható. A középhegység nyugati része a Nyugati-Mátra, ami délnyugaton egy lepusztult vulkáni kúppal, a Nagy-Hársassal kezdődik, aztán fokozatosan magasodó előhegyekkel folytatódik északra. Legmagasabb csúcsa a Muzsla. A hegység középpontjában az ún. Köz- ponti-Mátra fekszik a Mátrabérc fennsíkjával, illetve a Galyatető és a Kékes vulkáni kúpjaival. A területre a meredek, kőfolyásokkal és suvadásokkal tűzdelt, bükkösökkel borított hegyoldalak a jellemzőek, míg a déli ún. Mátraalját a lanká- sabb és hosszú párhuzamos völgyekkel szabdalt domboldalak jellemzik. A legnagyobb ilyen tájosztó völgy a Nagypatak völgye, amivel párhuzamosan fut a Mátra főbejárataként is nevezett völgy, ami Mátrafűredet és Mátraházát köti össze. A Keleti-Mátra a Saskő 898 m-es csúcsának a letöré-
