Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Terlaky Fanni: A szivattyús energiatározók szerepe az energiatermelésben és a magyarországi alkalmazás lehetőségei
50 adó iparági értékeknél, ami nagy mértékben csökkenti azok versenyképességét. Mindezek felett az erőmű-parkunk átlagos életkora magas. 2010-ben 22,8 év volt, ami a nagy erőművek esetében 24,9 évet, míg a kis erőmüveknél 10,3 évet jelent. [1] A magas átlagéletkorból kifolyólag több termelőblokk kerül rövidesen kivonásra (2. ábra), ami jelentős termelőkapacitás csökkenést jelent az energiaszektorban. [1] Ezek a várható leállások arra ösztönzik hazánkat, hogy olyan versenyképes környezetet biztosítson a befektetők számára, hogy a szomszédos országok helyett, itt Magyar- országon indítsanak el erőmű beruházásokat. Ez a momentum meglehetősen fontos az ellátásbiztonság szempontjából. [1] Az ellátásbiztonságot a rendszerszabályozás komoly problémái is veszélyeztetik. Hazánkban az energiatermelés nagyrészt alaperőművekkel történik, ezért a rendszer egyre nehezebben szabályozható, mindemellett ezt az energiaszolgáltatás szempontjából rendkívül fontos feladatot, olyan gazdaságtalan, elavult, fosszilis energiahordozót használó blokkok végzik, amelyek alapból nem erre a célra épültek. [1], A szabályozás terén a legnagyobb problémát a völgyidőszaki leszabályozás jelenti, ami új gáztüzelésű blokkok beléptetésével nem oldható meg, mert leszabályozási eszközük híján nem képesek a terhelési minimumok kezelésére. [4] A rendszerszabályozási kapacitás hiányosságából adódóan kb. 15-20 milliárd Ft nagyságrendű az évenkénti szabályozási költség növekmény, ami annyit jelent, hogy 15-20 milliárd szükségtelen többletterhet hárít a fogyasztókra a szabályozás megoldásának egy éves késedelme. [1] A megújuló források felhasználásában is szükség van itthon előrelépésekre, beavatkozásokra. Jelenleg a megújuló részarány a bruttó végső villamosenergia-felhasználáson belül 7,3 %-ra tehető, melyet 2020-ra közel duplájára kell e- melnünk az uniós előírások miatt. A jelenlegi megújuló források közel kétharmadát a biomassza eredetűek teszik ki, a- mik sok esetben elavult, alacsony hatékonyságú erőművekben tűzifa, szénnel való együttégetését jelentik. Fenntarthatósági és energiahatékonysági célokat szem előtt tartva szükség lenne ezek mielőbbi kiváltására. Azonban a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedésének a „kötelező átvételi rendszer aránytalan támogatási viszonyai, a villamosenergia-hálózat nem megfelelő valós idejű szabá- lyozhatósága, valamint a sok hatóságot érintő bürokratikus, és nem összehangolt engedélyezési rendszer” az akadálya. Jól mutatja ezt a megújuló források részesedése a villamos- energia-termelésen belül, ami a 2009-es adatok alapján a következőképpen alakult: szélerőmű 13,4 %, vízerőmű 9,7 %. biogáz 2,2 %, kommunális hulladék eredetű 6,2 %. A fentiekben felsorolt akadályok jellemzően jogi problémák, amelyek megfelelő jogalkotással kiküszöbölhetők, azonban a valós idejű szabályozhatóság javítása jelentős költségű beruházásokat igényel. A Nemzeti Tervben meg is fogalmazzák ezeket a beruházásokat. [1] A Nemzeti Terv A Magyarország, hogy képes legyen az EU által meghatározott követelések teljesítésére, összeállított egy Nemzeti Tervet. A Nemzeti Terv három fő alappillért: az ellátásbiztonságot, a versenyképességet, a fenntarthatóságot szem e- lőtt tartva olyan beruházásokat tartalmaz, amelyek:- „megoldást jelentenek a magyarországi villamos energia rendszer szabályozási problémáira;- csökkentik az üvegházhatású gáz kibocsátást és a villamos energia-termelés C02 intenzitását;- hozzájárulnak a megújuló energiaforrások szélesebb körű felhasználásához;- diverzifikálják az energiaforrásokat;- erősítik a versenyt a villamos energia és a földgáz piacokon;- csökkentik az ország energiafüggőségét; és- mindezek eredményeképpen uniós összevetésben, érdemben javítják a magyarországi villamos energia szektor versenyképességét” [1] Az előbbi felsorolást szem előtt tartva az ország 3 beruházást kíván támogatni:- +/- 600 MW-os szivattyús energiatározó beruházását;- intelligens hálózat mintaprojektet, és a- magyar-szlovák földgáz rendszerösszekötő vezetéket. Mind a három változat, olyan stratégiai jelentőségű beruházás, ami hozzájárul a hazai villamosenergia-rendszer strukturális átalakulásához, így segítve elő annak versenyképesebbé, alacsonyabb üvegházhatású gáz kibocsátásúvá és C02 intenzitásúvá válását. Ezek a lépések nagy mértékben előmozdítják az EU ETS Irányelv céljainak megvalósítását. [1] Az EU ETS, az unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere, amit a 2009-ben elfogadott ún. Klímapolitikai Csomag nagy mértékben megváltoztatott. Az egyik legfontosabb változtatás a tagállamokat érintő kibocsátási egységeket (C02 kvótát) érintette. Az irányelv értelmében a tagállamok az őket megillető egységeket, kötelesek árveréseken értékesíteni, a- mi így jelentős bevételt jelent a tagállamok, és jelentős költségeket a fogyasztók számára. Ezzel a kvóta-kereskedelemmel a fogyasztókat közvetve rákényszerítik a hatékonyabb és az alacsonyabb C02 intenzitású működésre, ami összességében az energiagazdaság versenyképességét növeli, mind a tagállamok, mind az unió egészének szintjén. Azonban az ezzel járó költségnövekmény hátrányosan fogja érinteni a villamosenergia-szektort, aminek következményeként áremelkedés várható a lakosság, a közintézmények és a vállalatok számára. Hazánk esetében ez azonban komoly nemzetgazdasági kockázatokat jelenthet közép és hosszú távon. Az EU ETS Irányelv konstatálva ezeket a problémákat, a 10c. cikkén keresztül a „rászorulóbb” tagállamok (köztük Magyarország) számára lehetőséget nyújtanak, egy olyan támogatási forma igénybevételére, ami engedélyezi a kvótakereskedelemből származó bevételek egy részének a fel- használását a villamosenergia-termelés infrastruktúrájának modernizálására, a C02-intenzitás csökkentésére. A támogatás menete az uniós jogok által szabályozott, az Európai Bizottság által felügyelt. [1] Hazánk ezt a 10c. Támogatási Mechanizmust kívánja felhasználni a villamos-energiaszektor korszerűsítésére irányuló beruházások finanszírozására. Tanulmányomban a Nemzeti Tervben felsorolt 3 beruházás közül a szivattyús e- nergiatározóval foglalkozom, ami hazánk álláspontja szerint megoldás lehet a villamos-energiarendszerünk rendszerszintű problémáira, illetve elősegítheti a megújuló energiatermelők költséghatékony rendszerbeillesztését. [1] Rendszerszabályozás módszerei A villamosenergia-rendszerek egyensúlyához, illetve a termelések és igények közötti változó különbségek áthidalására szükség van olyan szabályozó kapacitásra, ami rugalmas és gyors reagálású. Az erre a feladatra alkalmazható eszközök, alapvetően két fő csoportra oszthatóak: a villamos energia tárolása nélküli, illetve a villamos energiatárolással bővített megoldásokra. [4] ________________HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 2 SZ.
