Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Faludi Gábor: Nyolcvan éves a Türr-kilátó
47 Nyolcvan éves a Türr-kilátó Faludi Gábor 6500. Baja, Batthyány u. 7. Baján a Sugovica áthelyezett dunai torkolatánál (1932- 33, tervező-építésvezető Böröcz Mihály vízépítő mérnök) egy olyan földnyelv alakult ki, ahonnan a Duna enyhén ívelő hosszú szakasza, és a folyam jobb oldalán lévő nagy kiterjedésű erdőség Pörböly (Gemenc) egy része is jól belátható. Ennek a foldnyelvnek a kiinduló magas pontjára épült 1934-ben Türr István emlékműve országzászlóval, városzászlóval (tervező és építésvezető: Nagy András, emléktábla és dombormű: Miskolczy Ferenc, kőműves: Antalffy Ferenc, kőfaragó Túrra Adolf, bádogos: Szabó Márton). A henger alakú, toronyszerű, oszlopcsarnokos építmény felavatásának 80. évfordulója 2014. június 24.-én lesz. A különleges oda vezető út, az állandóan mozgó - változó víz az ottani nyitott Duna-szakasz, a Sugovica és a Duna találkozása, az óriási vízfelület, a víz sajátos illata, a vízimadarak sokasága, az ártéri erdő önmagában is lenyűgöző látvány. Ez a természetes mikrokörnyezet a Türr kilátóval, mögötte a 2011 óta létrehozott Halászati Mini Skanzennel történelmet is idéző, harmóniát, nyugalmat árasztó, erőt sugárzó, egyedi szépségével, egészséges, tiszta levegőjével, az év mindegyik szakában vonzza az érdeklődők-látogatók sokaságát. A kilátó maga Baja ismert s elfogadott jelképe lett. Az 1960-as évek második felében a bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum (később Vízügyi Főiskola) egyik munkacsoportja (Faludi Gábor, Gergely József, Kubatov János) — az országos vízügyi vezetés (Dégen Imre és László Ferenc) szakmai, erkölcsi és anyagi támogatásával — arra vállalkozott, hogy elmélyült kutatómunkával Türr István é- letművének eredeti, jórészt feltáratlan, a magyar gazdaság és kultúra fejlesztését szorgalmazó hiteles dokumentumait összegyűjtse, feldolgozza, és tanulmányok formájában közreadja. Mindez jól kapcsolódott a felsőoktatási intézmény szakmai profiljához és Baja város történetéhez is. Ezt a vállalt és kapott feladatot 1966-70 között teljesítettük. Ennek a vázlatos, csak egy-egy mozaik felvillantására vállalkozó írás előkészületei során elővettem Türr - kutatásaink több évtizeddel ezelőtt írott és megjelent dolgozatait. A teljesség igénye nélkül sorolom: Vízgazdálkodás Bp. 1968. 3, Tudomány és Mezőgazdaság Bp., 1969. 1, Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum Közlemények 3. Baja 1970. (ebből két dokumentumokban gazdag, nagyobb terjedelmű alaptanulmányt jelölök: Faludi Gábor: Türr István és a magyar vízgazdálkodás, Kubatov János: Türr tevékenysége a hazai felnőttoktatás ügyében), Pedagógiai Szemle Bp. 1970. 12, Földrajzi Közlemények Bp. 1974. 3., Vízügyi Közlemények Bp. 1975. 4., Vízgazdálkodás Bp. 1975. 6. - 1976. 1., Hidrológiai Tájékoztató Bp. 1976.1., Honismeret Bp. 1987.1, Hidrológiai Közlöny Bp. 1997. 3. Meg kell mondanom azt is, hogy ezeknek az országos szakfolyóiratoknak az elérhetősége Baján körülményes, tartalmuk csak szűk körben ismert. Az előzőeken túl, az elmúlt félévszázadban, országos és bajai havi - heti — napi kiadványokban, sajtóban tucatnyi írásunk jelent meg Türr főleg hazai munkásságáról. Az 1867-es kiegyezés után Türr amnesztiát kapott, és mint olasz királyi altábornagy - haláláig csaknem évente néhány hónapra - vissza-visszatért Magyarországra. A Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun megyei Levéltárának bajai részlegében (Bajcsy-Zs. 14.) a szerény menynyiségű Türr iratok közt található egy kézzel írt lap. Idézem „136/4245 K:867. Díszpolgári - Oklevél a Nagyméltóságú Türr István Úrnak, Olasz országi altábornagy és O Felsége az Olasz király szárnysegédének Baja város szülötte s büszkeségének. A népek szabadság harczában hős tettei által kivívott s a történelem lapján örökített dicső érdemeinek elismerése s örök tisztelete jeléül királyi szabadalmú Baja város községtanácsa. Kelt Baja 1867 évi szept. hó 29-én tartott községtanács ülésből. Rezsny János főjegyző, Kása A- dám ’’főbíró. ” Türr tábornoknak a Bács-megyei választókhoz írt, 1869. február 20-án több újságban megjelent leveléből idézek néhány mondatrészt:...”Az 1866-diki háború előtt azt mondta nekem Kossuth a magyar nemzet előtt csak két név van, a- mely zászlóul szolgálhat, és mely meghatározott politikai jelentőséggel bír... az egyik Deák neve, a másik enyim. Deák neve minden magyarnak egy alkotmányos Magyarországot je lent... és békés kiegyezést. Ellenben Kossuth neve... küzdést...és háborút Ausztriával...ami sok vérbe és könnyekbe került volna...Magyarország dynasztiávali kibékülést választotta, követve Deákot és elfogadva a kiegyezést ... legyünk áldozatkészek és mondjunk le a túlságos követelések és a bosszú politikájáról...ne nyújtsuk Magyarország ellenségeinek egyenetlenségünk szomorú látványát ...szedjük ösz- sze minden erőnket, képezzük magunkat...Fogadják önök benső köszönetemet, bizalmukért, melynél fogva engem képviselőjükül választani akarnak... ” A világot látott, széles látókörű Türr jelentős kapcsolataival, tapasztalataival szülőhazájában a gazdaság és kultúra fejlesztésének meggyorsítására összpontosított. Az ország fejlődését szolgáló koncepciója: a nemzetközi tapasztalatok és erőforrások felhasználásával a belterjesség irányába fejleszteni a magyar mezőgazdaságot, gazdaságosabbá tenni a termelést, növelni a termelékenységet, versenyképesen kijutni az európai piacra, kiszabadulni abból a helyzetből, a- mely Magyarországot gazdaságilag Ausztriának szolgáltatja ki. Ennek érdekében kell felhasználni a hitel, a pénz és adópolitikát, a vízgazdálkodást, a széleskörű kulturális és erkölcsi nevelőmunkát. Tanulmányok, cikkek sorát írta magyar, olasz, francia lapokban, folyóiratokban, előadások, felolvasások tucatjait tartotta a hitelről, öntözésről, vízi közlekedésről, utakról, a vasút és víz harcáról, a mezőgazdaság belterjes fejlesztéséről, a népoktatásról, az erkölcsi nevelésről. (Hazánkban a Ferenc-csatorna teljes felújítása, hálózattá bővítése és a népoktatási körök szervezése is az ő nevéhez fűződik.) Vagyunk még'néhányan, akik nemcsak emlékezni, emlékeztetni, de tenni is próbáltunk azért, hogy a világban a legismertebb, a legnagyobb tekintélyű bajai emléke iránti adósságot mérsékeljük. Tiszteletére születésének 100. évfordulója alkalmából 1976 márciusában emlékülést tartottunk (a- melyen részt vett az akkor 81 éves Sellyer Türr asszony, a Párizsban élő unokája is, aki több napig volt a város vendége). Egyértelmű volt, hogy Türr összetett, gazdag életművének egy-egy szelvényét mélyebben tárgyaló, kutatásokra é- pülő színvonalas részanyagok, egy önálló bajai kiadványban jelennek meg - ennek harmincnyolc éve. 1975 decemberében Kecskeméten is tartottunk Türr - emlékülést. Ez alkalomra Lisztes László, a megyei könyvtár
