Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Právetz Tamás - Sipos György: Mederanyag egyenleg változásának vizsgálata hidromorfológiai felmérések segítségével a Maros síksági szakaszán
38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 2. SZ.-20000 -»............................................................................................................................................................ 2011.06-2011.09 2011.09-2012.06 2012.06-2012.10 □ Akkumuláció □ Erózió ■ Nettó változás ■ Abszolút változás között összességében jelentős feltöltődés mutatkozott, a- mely a mélyedések felöltéséből származott, a nettó akkumuláció mértéke 11 000 nrVfkm (6. ábra). A második és a harmadik mérés között kisebb mennyiségű erózió tapasztalható, mely a zátonyok ellapulásából adódott. A harmadik és negyedik felvételezés között kisebb mértékű nettó akkumu- láció jelentkezett, a középső szakaszon található mederköMederanyag mennyiségi változása a lippai mintaterületen * 25000 ....................................................................................................................................... A*1 zepi zátony magasságának növekedéséből. A teljes vizsgálati időszakban összességében nettó akkumuláció keletkezett, melynek értéke 12 600 m3/fkm. Az abszolút értelemben vett anyagmozgatás a folyószakaszon 25 000 - 30 000 m3/fkm között alakult az egyes mérések között, átlagosan 28 000 m3/fkm. E □ Akkumuláció ® Erózió ■ Nettó változás ■ Abszolút változás 5. ábra. (AJ Mederanyag mennyiségének változása Lippánál, (B) Kavicsos középzátonv a mérési területen. Mederanyag mennyiségi változása az aradi mintaterületen 35000 -1----------------------------------------------------------------------------------------------25000 A 00< 15000 20000 2011.06-2011.09 2011.09-2012.06 2012.06-2012.10 □ Akkumuláció □ Erózió ■ Nettó változás ■ Abszolút változás 6. abra. (A) Mederanyag mennyiségének változása Aradnál (B) Erózióspászták a meder szárazra került részein. A pécskai mérési területen a fő morfológiai változások a jobb parton mindvégig megfigyelhető oldalzátony mentén jelentkeztek. Az első és a második felvételezési időpont között a zátony felső részén kisebb hordaléktöbblet volt megfigyelhető, míg a terület alsó szakaszán egy új, kisebb méretű oldalzátony jelent meg. Ennek köszönhetően a nettó akkumuláció adódott, melynek értéke 4700 m3/fkm volt (7. ábra). A második és a harmadik mérés között a terület alsó részén kialakult oldalzátonyt megbontotta a folyó. Ugyan- akkor a jobb parti oldalzátony alsó része feltöltődött a part Mederanyag mennyiségi változása a pécskai mintaterületer . 35000 30000 25000 mentén, így továbbra is nettó akkumuláció keletkezett, melynek értéke 7000 m3/fkm. A harmadik és negyedik felmérés között a medertalp mélyülésének köszönhetően 7400 m3/fkm volt az erózió mértéke. A három mérési időszak a- lapján összességében nettó akkumuláció keletkezett, melynek értéke 4300 m3/fkm. Az abszolút értelemben vett a- nyagmozgatás a területen úgy, mint Aradon 25 000-30 000 m3/fkm között mozgott, két mérés között átlagosan 25 000 m3/fkm. 20000 15000 10000 6 500C 0 •5000 -10000 15000-20000 .................................................................... 2011.06-2011.09 2011.09-2012.06 2012.06-2012.10 7. ábra. (A) Mederanyag mennyiségének változása Pécskánál, (B) Homokzátony a vécskai mérési szakaszon. A legnagyobb mértékű morfológiai változásokat az apátfalvi mérési mintaterületen tapasztaltuk. A terület felső szakaszán található zátonyok két mérés között akár 100 m-t is előrenyomultak, miközben magasságuk 10-20 cm-t változott (8. ábra). A sodorvonal kezdetben a jobb part mentén futott, majd az előrenyomuló zátonyok hatására áttevődött a bal part mellé.
