Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 2. szám - Bezdán Mária: Az árhullámok "csillapítása" tározókkal

18 tudnak továbbengedni, mint amennyi felülről érkezik. E- miatt az alvízi szakaszokon gyakrabban fordul elő kis- vízállás, csökken annak szintje, miközben megnő a tar­tóssága (William—Wolman 1984, Magilligan—Nislow 2001). A szoros kapcsolatú duzzasztóművek esetében i- lyen hatás nem jelentkezik, mert az alsó vízlépcső duz­zasztása felhat a felső műtárgyig. Hasonlóan kedvező té­nyező a kisvizek alakulására a mellékágak betorkolása a duzzasztóművek alatti szakaszokon, és vízhozam növelő tényezőnek számít még a műtárgytól távolodva a víz­gyűjtő terület megnövekedésével együtt járó hozzáfolyás is (Richter et a! 1998, Galat-Lipkin 2000). A kisvízi vízállások lecsökkenésében szerepet játszik a megnövek­vő vízenergia miatt fellépő medererózió is. (William- Wolman 1984). Gregory-Park 1974, Williams— Wolman 1984 Idővel a hordalékmozgás üteme lelassul, és kialakulhat egy új dinamikai egyensúly (Szabó 2006). Sajnos a duz­zasztómüvek mögötti tározótér a nagy mennyiségű hor­dalék-lerakódás következtében (~90 %) (Wi/liams-Wol- man 1984) fokozatosan feltöltődik. Ezt a folyamatot a növényzet megtelepedése is elősegíti. A Kiskörei-tározó feliszapolódása következtében a megtelepült növényzet tovább rontotta a hordalékmozgást. Az 1990-es évek ele­jétől közel egy méterrel magasabb duzzasztási szintet a- lakítottak ki. 2. A völgyzárógátas típusú tározók árhullám csilla­pítása A völgyzárógátas tározó a patak medrére települ, és a műtárgyon keresztül csillapítja az árhullámot a gáttal le­határolt patakvölgy „tározótér” igénybevétele mellett. A tervezett műtárgy automatikusan csillapítja az árhullá­mokat. Az érkező árhullám „csúcsát” tározza be, azaz a vízhozamát csökkenti, és ezzel egy ellapított árhullámot enged tovább a patakmederre. Ez az árhullám csillapított csúcs-vízhozamú, de időben hosszabb (elnyújtott) az ere­deti árhullámhoz képest (1. ábra). Völgyzárógátas tározó árhullámcsillapító hatása 1. ábra: Árhullám csillapítása völgyzárógátas tározóval Előnye, hogy a tározó alatti mederszakaszt nem kell nagyobb mederméretekkel kiépíteni, esetleg betöltésezni azért, hogy biztonsággal levezethesse a mértékadó árhul­lámot. Ezek a tározótípusok lehetnek csak árhullám csillapí­tásra szolgáló tározók (ritkán épül kizárólag árvíz vissza­tartást szolgáló tározó), és lehetnek akár kombinált táro­zók is (2. ábra). Ilyen esetben a tározóban állandó víztar­tás is van. A holttér szolgál a lebegtetett anyagok kiüle- pítésére, amely az alsó kis esésű szakaszok vonatkozásá­ban nagy jelentőséggel bír. A hasznos térfogat egyéb cé­lokra használható fel: öntözés, halastó, rekreáció, stb. Az üzemvízszint feletti tározótérfogat szolgál az árvízhoza­mok csökkentésére. Ennél a tározótípusnál az üzemvíz­szint alatti víztér mérete, a feliszapolódás mértéke nincs hatással az árvízlevezető képességre. Az árhullám levezetését a műtárgy vízlevezető képes­sége szabályozza. A tározótérben kialakuló árvízszint az üzemvízszint felett rendelkezésre álló tározótérfogat, az érkező árhullám mérete és a műtárgy vízvezető képessé­ge függvényében alakul ki. Az árvízi térfogat lecsökken­het a karbantartás hiányában (pl. elburjánzik a növény­zet, feliszapolódik), egyéb emberi beavatkozások hatásá­ra (beépítés - nyaralók, gátak, nem megfelelő művelés). HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 2, SZ. 2. ábra: Völgyzárógátas tározó helyszinrajza, hossz-szelvénye Völgyzárógátas árvízi tározók Magyarországon: pl. az Alsószenterzsébeti-tározó a Kerka patakon, a Lukácsházi -tározó a Gyöngyös patakon, a Kebele pataki tározó. Komplex tározók pl.: a Hasznosi-tározó a Kövecses pa­takon, a Maconkai-tározó a Zagyván, a Tiszalöki-, a Kis­körei- és a Törökbecsei-tározó a Tiszán. 3. ábra: duzzasztás hatása a vízlevezetésre tározóknál A folyómederben megépített vízerőművek, duzzasztó­müvek tározókká alakítják át a folyó érintett szakaszait. A kisesésű folyószakaszokon ez a „tározó-hatás” igen nagy távolságon belül érvényesül. Az egymás duzzasztá­sára épülő duzzasztóműveknél viszont az egész folyósza­kasz maga a tározótér. A folyón levonuló árhullám által a tározóban generált vízállás pedig a tározó-számításnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom