Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 4. szám - Váradi Zsuzsanna: Az Újmohács-Dél távlati vízbázisnál végzett vizsgálatok
84 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 4. SZ. Szonda eredmények értékelése A kísérlet eredményei csak korlátozottan értékelhetők, mert a fluxus-szondákban érdemleges vízszintváltozások nem alakultak ki, tehát nem lehetett meghatározni azokat a vízhozamokat, amelyek a szondacső által körbekerített me- derfenék-részeken átszivárogtak. A piezo-szondák alapján viszont beigazolódott, hogy a vizsgált folyószakaszon általában a háttérből a folyó felé i- rányuló áramlás van (így van ez a legtöbb folyónál, a folyó közepes vízállása mellett). Az 5. ábrán kezdetben a Duna szintje magasabb, majd a folyó apadása megindult, de az I/4-es szonda belsejében végig magasabban maradó szint jelzi, hogy a meder alatt nagyobb nyomású talajvíz van. (Ez a víz nyilván ki is lép a mederbe, valahol a parttól távolabb, ahol már nincs felisza- polódás.) Apadás közben a talajvíz szintje is süllyed, de a folyó nagyobb lesz. A vizsgálat végén a szondában már 17- 18cm-rel magasabban állt a víz. Az egyre alacsonyabb szintű folyót egyre intenzívebben „támadja” a háttér felől érkező talajvíz. Nem gyakori, hogy ilyen határozott szondaeredményeket kapunk. A második helyszín I/2-es szondájánál már bizonytalanabb eredményeket mutat. Mindenesetre a szonda belsejében itt is magasabb szintek voltak mérhetők, mint az apadó Duna szintje. Feliszapolódott partszakaszokon - mint amilyen a jelenlegi két kísérlet helyszíne is volt- a szondázások ritkán teszik lehetővé a parti vízforgalom mennyiségi értékelését. Nagyobb jelentőségük ténylegesen működő parti szűrésű vízbázisok mellett volna, amikor a meder alatti réteg a kutak által alászívott. Különösen akkor, ha nem feliszapoló- dás, hanem csak néhány cm-es kolmatáció hatásának kimutatása a cél. szintjénél lassabban, így aztán a vízszint-elszakadás egyre Vízszintváltozások a Dunában és a piezo-szondákban "A" helyszín, PI/4 szonda 82,50 82,40 82,30 82,20 82,10 82,00 81,90 81,80 f Függőleges (Érték) tengely fö vezetórácsai j _»*« pm_ 'm- V 10.29 2009. 10.30 2009. 10.31 2009. 11.01 2009. 11.02 —*—Duna —■—PI/4 4. ábra, A Duna és piezc Összefoglalás Különböző módszereket alkalmazva különböző eredményeket kaptunk, ami a geohidraulikában megszokott. Ennek ellenére - az összes vizsgálat eredményeit figyelembe véve és az egyes módszerek megbízhatóságát is súlyozva - a modellezés számára a következő paramétereket javasoltuk: A vízvezető réteg transzmisszivitása: 1800 - 2200 m2/d. A szivárgási tényező: 100 - 110 m/d. A mederrel való kapcsolat paraméterei: a mederkapcsolati hatásfok: 28-30 %, a mederfenék függőleges vezetőképessége: 1,5-2,0 d"1 (Utóbbi a Duna teljes, kb. 430 m szélességére vonatkozik) Ezen paraméterek alapján kimondható, hogy az Újmo- hács-Dél távlati vízbázisnál a víztermelésre - a rétegadottságok alapján - az átlagosnál jobb lehetőségek vannak. A próbaszivattyúzás eredményeinek kiértékelése alapján nem valószínű, hogy itt parti szűrésű víztermelésről lehet beszélni, mert ennek jogszabályi kritériumai a területen - az adott oszonda vízszint változásai [1. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez. Fogalom-meghatározások. 8. vízbázis, f) partszűrésű vízbázis: felszíni víz közelében lévő felszín alatti vízbázis, melyben a vízkivételi művek által termelt víz utánpótlódása 50 %-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik.] Irodalom VIZITERV Environ Kft.: Ujmohács-Dél távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálatának záródokumentációj a, 2010 június Völgyesi I. (1993): Mederkapcsolati hatásfok: a parti szűrésű víztermelés fontos paramétere. Hidrológiai Közlöny, 73. évf., 5. szám, 1993. pp.:261-264 Völgyesi 1. (2005): Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekből?- Hidrológiai Közlöny, 85. évf., 5. szám, 2005. pp.:20-24 Rózsa A. (2000): Beszivárgás vizsgálatok a Szentendrei-Duna medrében. Hidrológiai Közlöny 80/2 2000. Korn, G. A. - Korn, T. M. (1975): Matematikai kézikönyv műszakiaknak. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 1975. 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, 1. sz melléklet, 8f. pont. A A kézirat beérkezett: 2013. augusztus 5-én víztermelés hozamai mellett - nem valósulnak meg. VÁRADI ZSUZSANNA: Okleveles építőmérnök. Diplomáját 2002-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. A Marketing és Vízgazdálkodás Kft.-nél a vízbázis védelmi programban dolgozott. 2001-2005. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék doktorandusz hallgatója 2002-2010. Kutatási területe a parti szűrésű víztermelés hidraulikája, a mederfenéken kialakuló belépési veszteség meghatározása. Long-range water-basis near Ujmohács-South Váradi, Zs.
