Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Lovász György: A globális felmelegedés hatása folyóink vízhőmérsékletére

46 A globális felmelegedés hatása folyóink vízhőmérsékletére Lovász György PTE TTK Földrajzi Intézet, 7601. Pécs Ifjúság u.6., e-mail: gyuresz@gamma.ttk.pte.hu Kivonat: Az 1950-es évek elejétől jelentős hálózat-fejlesztés történik Magyarországon, aminek következtében napjainkban már lehetőség nyílik folyóink 60 éves évi- és havi középhőmérsékletének meghatározására (1. táblázat), valamint az évi és havi középhőfok változás-tendenciájának (trend) tanulmányozására (2. táblázat). A regresszió analízissel végzett elemzések tükrében az évi középhőmérséklet legjelentősebb emelkedése (1,62 °C/60 év) az Alpok D-i területein (Dráva és Mura) jellemző. Az Alpok E-i részén és elövidékén kisebb (1,46 "C/60 év), a Kárpát- medence K-i részén (a Tisza vízgyűjtőjén) pedig a legkisebb (0,89 °C/60 év). A teleket reprezentáló évi minimális havi középhőfokok emelkedő tendenciája a Kárpát-medencétől NY-ra (felső Duna, Dráva) jelentősebb, mint a Kárpát-medenceben (3. táblázat). A szingularitások vizsgálata igazolja, hogy a téli vízhőmérsékletek jelentős emelkedése az 1960-as évek végétől, a nyári vízhőmérsékletek pedig az 1980-as évek elejétől kezdődött. Kulcsszavak: globális felmelegedés, szekuláris, szinguláris változás, havi és évi közepes, minimális téli és maximális nyári vízhőfok. Éghajlatunk változását a legújabb időben több meteoro- Az 1950-es évek elején hatalmas növekedés tapasztalhalógiai tanulmány elemzi egyértelműen megállapítva, hogy, tó a megfigyelő hálózatban. Ez tulajdonképpen a közelmúlkülönösen az utóbbi évtizedekben viszonylag jelentős a felmelegedés (Mika 1988, 1989, 1991), amelyre az É-atlanti térségben megfigyelhető cirkuláció módosulása is utal (Bartholy et al. 2007). Az éghajlat változásának várható hidrológiai hatását több tanulmány elemezte, amelyek elsősorban az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás kapcsolatát elemezték. (Starosolszky 1989, Nováky 1989, 1993, 1994, 2000, 2010, Szesztay 1991, Konecsny-Mika 2010, Konecsny-Nováky 2011, Konecsny 2010 stb.). A vízhőmérséklet mérése és eredményeinek közlése a hidrológiai irodalomban a XIX. század közepéig nyúlik vissza (Greguss 1866, Pasteiner 1905). A mérések, ill. megfigyelések és kiértékelésük történetét áttekintve két egymástól jelentősen eltérő időszak rajzolódik ki. Az 1950-es évek előtt egyrészt a gyér megfigyelések jellemzők, másrészt kiértékelésük, elemzésük nem történt meg. tig tart. Az intenzív fejlődéssel jellemezhető időszak elején, az első öt év anyagának szintetizálása megtörtént (Lászlófíy 1956). Az elemzés elsősorban a víz- és levegőhőmérséklet kapcsolatában tárt fel eredményeket. Napjainkban már a nagyobb folyóinkra vonatkozóan is hatvan éves sorok állnak rendelkezésre. Felhasználásukkal tanulmányozható a globális felmelegedés hatása folyóvizeink vízhőmérsékletére, kimutatva a változások regionalitását és a folyamat régiónként eltérő intenzitását. Ebből a célból a regresszió analízist vettük igénybe, ahol az egyenlet Y együtthatója fejezi ki a változás tendenciájának pozitív, azaz emelkedő, vagy negatív azaz csökkenő irányát. Az együttható lehetőséget ad a trendek időbeli intenzitásának (trend/60év °C) a meghatározására is. A vizsgált időszakban kimutatható szekuláris változásokat tagoló időszakos szingularitásokat (azaz átlagtól történő kilengéseket) pedig a 10-es mozgótrendek igazolják. 1. táblázat. A folyók vizének havi és évi középhőmérséklete (1951-2010) Duna: Dunaremete 1 II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev 2,3 3,0 5,6 9,6 13,5 16,7 17,9 18,1 15,7 11,8 7,3 3,7 10,4 Duna: Mohács I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev 2,0 2,9 5,7 10,6 15,5 18,8 20,6 20,8 17,6 13,0 7,8 3,5 11,6 Tisza:Tiszabecs' I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev 0,7 1,0 3,8 8,5 14,2 18,1 20,0 19,7 15,7 10,4 5,2 1,9 10,0 Szamos:Csenger' I II 111 IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev 0.7 1,1 4,2 10,1 16,2 19,8 21,5 20,9 16,3 10,8 5,5 1,8 10,7 Körösök: Kun szentmárton I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev 1,2 1,7 5,9 11,0 16,6 20,7 22,8 22,6 18,4 13,0 7,1 2,4 11,9 Maros: Makó 1 11 III IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev 1.1 2,0 5,6 11,4 16,7 20,7 22,7 22,5 18,3 12,8 6,9 2,7 11.9 Tisza: Szeged I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev 0.9 1,5 4,6 10,6 16,7 21,0 23,0 22,9 18,8 13,4 7,2 2,6 12,0 Dráva:Barcs I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev 1.9 2,8 5,7 10,2 14,4 17,5 19,5 19,6 16,5 12,1 7,0 3,3 10,9 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev 1,6 2,6 5,6 9,5 13,2 16,3 18,2 18,3 15,1 10,9 6,4 2,8 10,1 ': 1951-2009 2: 1957-2010 Bevezetés A tanulmányozott vízgyűjtők folyói vízhőmérsékletének elemzése Ny-K-irányban fekvő 381 500 km

2 kiterjedésű terület változásairól tájékoztat (1. ábra). Ez a térség több klíma területen lejátszódó hidrológiai folyamatba ad betekintést: - a Dunaremete feletti Duna vízgyűjtő a mérsékeltövi óceáni, és magashegységi, - a K-i (a Tisza: Tiszabecs feletti) vízgyűjtő pedig a mérsékelt-övi kontinentális klíma folyóinak vízhőmérsékletét tükrözi,