Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai

115 vételi pontok között. Az egyedsűrűséget tekintve a két éves periódusban a Cladocera egyedszáma 0,15 és 284,7, a Cala- noida 0,3 és 137,5 és a Cyclopoia 0,5 és 162,5, a nauplius lárváé 2,2 és 256,8 illetve a Crustacea összevonva 3,3 és 474 egyed l1 között változott. Az egyedsűrűség a nyugati medencék felől a keletiek felé haladva csökkent, mind a két évben a Szigligeti-medencében találtuk a legnagyobb e- gyedszámot. 1. táblázat'. Zooplankton fajösszetétel és mérettartomány 2006-2007-ben Rend (alosztály) 2006-2007 Mérettartomány Cladocera Álon a affmis Leydig ?: 0,6-1,3, S'. 0,7-0,9 mm Alona rectangula Sars ?: 0,25-0,5 S'. 0,25-0,32 mm Bosmina coregoni O. F. $: 0,4-1,5 Müller S- 0,3-0,6 mm Bosmina longirostris O. F. 0,23-0,62 Müller S'. 0,4-0,45 mm Daphnia cucullata Sars $: 0,8-3,0 S' 0,7-1,5 mm Daphnia galeata Sars em. $: 1-2,5 Richard <?: 1,2-1,5 mm Diaphanosoma brachyurum $: 0,8-1,3 Liévin <5: 0,7-0,9 mm Leptodora kindtii Focke $: 18 S'. 6,5-9 mm Leydigia sp. $: 0,7-1,15 S'. 0,6-1,0 mm Macrothrix hirsuticornis 0,5-2,0 Norman & Brady cJ: 0,4-0,6 mm Calanoida (Copepoda) Eudiaptomus gracilis Sars ?: 1,2-1,5 S'. 1,0-1,2 mm Cyclopoida (Copepoda) Cyclops vicinus Ulianine $: 1,25-2,18 S'. 1,15-1,50 mm Mesocyclops leuckarti ?: 0,9-1,3 Claus S'. 0,8-1,0 mm A Balaton turbulenciája Az RMS-turbulencia a szél- és hullámzás-mentes tóban 1,1 - 1,5 cm s’1 körüli, 100-200 cm s'1 szélsebesség és enyhe hullámzás mellett pedig 1,5 - 3 cm s''-re emelkedett. 400 - 600 cm s'1 szélsebesség, és az ehhez tartozó felszíni hullám­zás közepette pedig már 4-13 cm s'1 RMS-turbulenciát mér­tünk (mért max. érték 19 cm s'1). A leggyakrabban, az ese­tek több mint 30 %-ban, az RMS-turbulencia értéke 1 és 2 cm s'1 közé esett. 16 %-ban az érték 4 cm s'1 felett volt, és 4 %-ban értéke a 10 cm s‘‘ meghaladta. A legváltozatosabb RMS-turbulencia értékeket a keszthelyi mintavételi pont mutatta. Magas RMS-turbulencia értékével a keszthelyi mellett a nádas mintavételi pont tűnik ki a többi mintavételi pont közül. Energia-disszipációs ráta, Kolmogorov-távolság Vizsgálataink alapján az RMS-turbulencia, és az energia- disszipációs ráta sokkal nagyobb a sekélyebb vízoszlopban, a Kolmogorov-távolság pedig kisebb, mint a tó mélyebb víztereiben. A Balatonban a szélsebességből becsült turbu­lens kinetikai energia-disszipációs ráta 1,7 10‘7 és 3,60 10 1 m2 s'3, a Kolmogorov-távolság 0,06 és 1,67 mm között vál­tozott. A tóra jellemző átlagos éves 3,2 m s‘l szélsebesség mellett a tó eltérő vízmélységű mérőpontjain az energia-dis­szipációs ráta 4,45 10'5 és 3,60 10'4 m2 s'3 és a Kolmogorov távolság 0,25-0,42 mm között alakult (2. táblázat). A be­csült energia-disszipációs ráta értékei folyamatosan növe­kedtek, a Kolmogorov-távolság értékei pedig csökkentek a különböző mintavételi pontok csökkenő átlagos mélységei mentén (Spearman rang korreláció R=l, p<0,001). Veloci- méter méréseiből Taylor-egyenlettel számított energia-disz­szipációs ráta és Kolmogorov-távolság adatait a 3. táblázat tartalmazza. A médián értékek a fentiekben ismertetett ten­denciát mutatták, az energiadisszipációs ráta értékei folya­matosan növekedtek, a Kolmogorov-távolság értékei pedig csökkentek a különböző mintavételi pontok csökkenő átla­gos mélységei mentén (Speannan rang korreláció R=l, p< 0,001). Az energiadisszipációs ráta médián értékei a víz­mélységtől függően 2,4 10'4 és 2,5 103 m2 s'3 között, a Kol­mogorov-távolság 0,15 és 0,27 mm között változott. 2. táblázat'. A turbulens kinetikai energiadisszipációs rá­ta és a Kolmogorov-távolság szélsebességből és vízmély­ségből becsült értékei Szélseb. m s'1 Tihany nádas (0,5 m) Tihany parti (2,2 m) Keszthely (3,3 m) 8 Ók 8 Ók 8 Ók 0,5 1,37 10‘6 0,99 3,43 10‘7 1,40 2,29 10'7 1,55 1 1,10 10'5 0,60 2,75 106 0,83 1,83 104 0,92 2 8,80 10'5 0,35 2,20 10'5 0,50 1.47 10'5 0,55 4 7,03 104 0,21 1,76 104 0,29 1,17 104 0,33 8 5,63 10‘3 0,12 1,40 10'3 0,18 9,38 104 0,19 16 4,50 10'2 0,07 1,12 102 0,10 7,50 10'3 0,12 32 3,60 10‘‘ 0,04 9,00 10'2 0,06 6,00 10'2 0,07 3,2 (átlagos) 3,60 10-4 0,25 9,00 104 0,35 6,00 10'5 0,39 Szélseb. m s4 Szigliget (4 m) Zánka, Tihany (4,3 m) Siófok (4,45 m) 8 Ók 8 Ók 8 Ók 0,5 1,89 10'7 1,63 1,76 10'7 1,66 1,7 10'7 1,67 1 1,51 10‘6 0,97 1,41 104 0,99 1,36 104 0,99 2 1,21 10'5 0,58 1,12 10'5 0,59 1,09 10s 0,59 4 9,67 10'5 0,34 9, 00 10‘5 0,35 8,69 104 0,35 8 7,74 104 0,20 7,20 104 0,21 6,96 104 0,21 16 6,19 10'3 0,12 5,76 10'3 0,12 5,56 104 0,12 32 4,95 10"2 0,07 4,61 IO’2 0,07 4,45 IO'2 0,07 3,2 (átlagos) 4,95 10'5 0,40 4,61 10’5 0,41 4,45 104 0,42 3. táblázat: A turbulens kinetikai energiadisszipációs ráta és a Kolmogorov-távolság értékei Taylor alapján Tihany nádas (0,5 m) Tihany parti (2,2 m) Keszthely (3,3 m) 8 Ók £ Ók £ Ók minimum 9,67 10 s 0,11 1,88 104 0,12 4,65 10b 0,13 médián 2,50 10'4 0,15 1,95 104 0,16 5,12 104 0,23 maximum 7,90 10'3 0,34 7,45 10'3 0,52 5,22 10'3 0,50 Sziglig (4 m et Zánka, Tihany (4,3 m) Siófok (4,45 m) £ Ók £ Ók £ Ók minimum 1,07 10'6 0,06 1,17 10s 0,14 2,04 10'b 0,13 médián 4,32 10'4 0,24 3,49 104 0,25 2,40 104 0,27 maximum 8,74 10‘2 1,05 3,32 10'4 0,58 4,96 10'a 0,73 Részben a minimum és maximum értékeknél is megfi­gyelhető a korábban említett tendencia, de kiugró értékek is tapasztalhatók, például a szigligeti és a keszthelyi mintavé­teli pontoknál. E két utóbbi helyen a vízmélységből adódó értékektől eltérően az energiadisszipációs értékek minimu­ma alacsonyabb, maximuma pedig magasabb, mint a hason­ló vízmélységű tihanyi, zánkai, siófoki mintavételi pontoké. A zooplankton fajok abundanciájának kapcsolata a Balaton turbulenciájával A Balaton szuszpendált lebegőanyag tartalma átlagosan 30 mg l"1, de a viharok által felkevert vízben a lebegő üle­dék mennyisége 500-600 mg l '-t is elérheti. Mivel a lebegő -, elsősorban karbonát - részecskék méreteloszlása (0,2-10 pm) a Daphnia-félék ideális táplálék méretspektrumába es­nek (Geller & Müller 1981; Sommer 1994), a lebegőanyag tartalom csökkenti e fajok táplálkozási hatékonyságát (G.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom