Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Andrási Gábor - Kiss Tímea: Szigetek változásai a Dráva Mura és Duna közötti szakaszán

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. alatt (a vízfelszín területe és a meder szélessége is átlagosan 53 %-kal csökkent). A fentiektől eltérő módon alakult a meder a 4. egységben, ahol a vízfelület területe és a mederszélesség is növekedett. Ez azzal magyarázható, hogy ezt az egységet az 1878-1882-es években még egy keskeny, korábbi kanyarulat átvágással kiegyenesített meder jellemezte, amely később egyre jobban szélesedett és kanyargóssá vált. A Dráva vizsgált szakaszán tehát a vízfelszín területe és a mederszélesség is egyre csökken, bár nem voltak akkora eltérések, mint a szigetek számánál és területénél. Itt is megfigyelhető, hogy a 2006-2007. évekre vált egységesen szűkké a meder, ami összefüggésbe hozható a Dráván bekövetkezett vízszint-csökkenéssel. Összegzés A Dráva vizsgált szakaszán a szigetek száma lassan növekedett, míg a területük nagymértékben lecsökkent. Ez a változás a legintenzívebb a tározók megépítése utáni időszakban volt, illetve a legfelső, a tározókhoz legközelebbi szakaszokat érintette leginkább. Ez részben a csökkenő vízszintekkel hozható kapcsolatba, hiszen az egykori nagyobb szigetek a parthoz simultak, az őket elválasztó mellékágak egyre szűkültek és elvesztették funkciójukat. Az így lecsökkent szélességű mederben, a korábban víz alá merült mederközepi zátonyokon már megtelepedhetett a növényzet (a csökkenő vízszintek miatt), s így belőlük kis méretű, de nagyobb számú mederközépi (valódi) sziget jöhetett létre. A vizsgált időszakban a vízfelszín területe közel a felére csökkent (4379 ha-ral) az 1870es évek vége óta, miközben folyamatosan egyre keskenyebb és egységesebb szélességű lett a folyó (a maximum átlagos szélesség 1241 m-ről a 21. század elejére 361 m-re csökkent). Valószínűleg a Dráva megnövekedett eróziós képessége is befolyásolta ezt a folyamatot, ugyanis a víztározókban csapdázódó fenékhordalék miatt a víztározók alatti szakaszon tisztavíz erózió indulhatott el. Ezt támasztja alá Horváth (2002) is, aki 2-3 cm/év mederbevágódást mért a Dráván az elmúlt 40 évben. A tisztavíz erózió hozzájárulhatott a szigetek pusztulásához, területük csökkenéséhez. A vizsgált 130 év alatt a Dráván a szigetek összterülete 57 %-kal csökkent, míg a valódi (meder-közepi) szigeteké 65 %-kal. A területük csökkenése folyamatos volt a vizsgált időszakok során, viszont jelentősebb változás a 2006-2007. időszakra következett be. Nagymértékben mérséklődtek a különbségek a felső és alsó egységek között. Ennek eredményeképpen a Dráva medre egységesebbé vált, morfodinamikai változatossága mérséklődött. Bár a szigetek száma emelkedett, de össz-területük csökkent, ami ennek az élőhely típusnak a veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor az, hogy a nagyméretű szigetek a partba olvadnak és helyettük kisebb mederközepi zátonyokból létrejövő szigetek alakulnak KISS TÍMEA ANDRÁSI GÁBORki, jelzi, hogy a szigetek jellege is átalakult. A vizfelület zsugorodása (-4400 ha-ral) és a meder szűkülése (513 mről 256 m-re) is ezt az átalakulást erősíti. A legnagyobb mértékű változások a horvát erőművek üzembe lépése utáni időszaktól figyelhetőek meg, melyek kétségtelenül kapcsolatban állnak az erőművek vízjárás és hordalék módosító szerepével. Ezt bizonyítja, hogy a jelentősebb átalakulások a 20-14. egységben voltak, s amelyek közül a 20. egység alig 18 km-re van a legalsó, Donja Dubrava-i erőműtől, illetve az is, hogy a Dráva morfológiai átalakulása az erőmüvek üzembe helyezése után felgyorsult. Köszönetnyilvánítás Köszönjük dr. Mezősi Gábor támogató segítségét. A kutatást az OTKA 100761.sz. pályázata finanszírozta. Irodalom: Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. (2007): Ős-Dráva Program, Elvi engedélyes terv, Dráva mellékág revitalizáció. Bridge J. S. (1993): The interaction between channel geometry, water flow, sediment transport and deposition in braided rivers. Geological Society, Special Publications, 75,13-71. Horváth G. (2002): A Dráva folyó magyar-horvát szakaszának hidrológiai, jellemzése az EU keretirányelvének figyelembevételével. In: A WWF Magyarország. "Az EU Víz Keretirányelvének bevezetése a Dráva vízgyűjtőjén" című tudományos tanácskozásának összefoglalója, MTA Pécsi Akadémia Bizottságának székháza, Pécs. Kiss T.-Andrási G. (2011): A horvátországi duzzasztógátak hatása a Dráva vízjárására és a fenékhordalék szemcse-összetételének alakulására. Hidrológiai Közlöny, 91/5, 17-29. Kollmann J.-Viely M.-Edwards P. J.-Tockner K.-Ward L. W. (1999): Interactions between vegetation development and island formation in the Alpine river Tagliamneto. Appl. Vegetation Science 2, 25-36. Mantuáno J. (1974): A Dráva vízjárásának vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 56/3, 368-401. Osterkamp W. R. (1998): Processes of fluvial island formation, with examples from Plum Creek, Colorado and Snake River, Idaho. Wetlands 18,530-545. Polohn I.-Szappanos F. (1980): Magyar-jugoszláv közösérdekű vízimunkák a Dráva völgyében. Vízügyi Közlemények, 62/2, 188-208. Remenyik B. (2005): Adatok a Dráva-szabályozás történetéből. Hidrológiai Közlöny, 85/3, 27-32. Robinson T.W. 1972: The Sino-Soviet Border Dispute: Background, Development, and the March 1969 Clashes, The American Political Science Review, 66/4, 1175-1202. Sipos Gy.-Kiss T. (2003): Szigetképződés és -fejlődés a Maros határszakaszán. Vízügyi Közlemények, 85/3 477-498. Sipos Gy.-Kiss T. (2004): Meder és mederformák recens fejlődése a Maros magyarországi szakaszán. M. Földrajzi Konf. CD Kiadv.. Szekeres J. (2003): A Dráva hordalékjárásának vizsgálata a legfrissebb adatok figyelembevételével. Összefoglaló jelentés, Bpest, VITUKI. Varga D. (2002): A Dráva-völgyi szakasz rövid vízrajzi jellemzése. In: Iványi I. és Lehmann A. (szerk.): Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 126-133. Wyrick J.-P.C. Klingeman. (2011): Proposed fluvial island classification scheme and its use for river restoration. River Research and Applications, 27,814-825. Zanoni L-Gurnel A.-Drake N.-Surian N. (2008): Island dynamics in a braided river from analysis of historical maps and air photographs. River Research and Applications, 24/8, 1141-1159. A kézirat beérkezett: 2012, szeptember 14-én dr., egyetemi docens az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén, e-mail: kisstimi@gmail.com Doktorandusz hallgató az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén, e-mail: andgab86@gmail.com Island development on a 200-km long section of the Dráva River Kiss, T. - Andrási, G. Abstract :In the past decades the hydro-morphological conditions of the Dráva River were dramatically changed by human impact (river regulations and hydro-electric power plants).These human influences significantly transformed the former morphology of the islands and bars, however the spatio-temporal rate of the process is unknown. The studied reach is situated between the confluence of the Mura River and the Danube. Maps and aerial photos were applied to study the changes of the island during the last 130 years. The number of the islands increased (242 to 295), but their area reduced (from 6178 ha to 2654 ha). It was mostly caused by the merge of large floodplain islands into the river banks, while the mid-channel bars became islands. Simultaneously, the channel became narrower (from 513 m to 256 m). These most significant alterations were observed on the upstream section of the river, which is located nearby to the Croatian hydroelectric power plants. These changes are in relation with the decreasing water level and the lack of floods due to the functioning of the reservoirs.