Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
59 Albániai termáltavak vizének hatásvizsgálata a befogadó folyó vízminőségére Kundrát János Gyulai István Mizsei Edvárd Braun Mihály 2, Lakatos Gyula1, Simon Edina 1 'Debreceni Egyetem, TTK, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Debreceni Egyetem, TTK, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat A termálvizek vízfolyásokra kifejtett hatása kevésbé kutatott téma. A Lengarices folyó völgyében öt egymáshoz közeli termáltavat és a tavak által táplált folyó vízminőségét vizsgáltunk Dél-Albániában 2011-ben. Öt mintavételi pontot jelöltünk ki a termáltavakban, hét pontot a folyó szakaszon a termáltavak előtt és az összes termáltó után. Kontrol területként a termáltavaktól távolabb eső két édesvízi tavat jelöltünk ki. Vizsgálataink során a vizek fizikai, kémiai és elemanalitikai vizsgálatát végeztük el. A fizikai és kémia paraméterek alapján szignifikáns különbségeket tapasztaltunk a termáltavak és a folyóvíz között, ezek a különbségek elsősorban a pH, a vezetőképesség, a foszfor és a nitrit és nitrát tartalom esetében voltak számottevőek. A termáltavak a befogadó folyó vezetőképességére, Cl, K, Na, S és Sr tartalmára voltak jelentős hatással. Ezáltal megállapítható, hogy a termáltavak közvetlen hatást fejtenek ki a Lengarices folyóra, befolyásolva ezzel annak vízminőségét. Kulcsszavak: termál tó, vízkémia, elemanalitika, vízminőség Bevezetés A termálvizek vízfolyásokra kifejtett hatása kevésbé kutatott téma. A termálvizek élő szervezetekre kifejtett negatív hatásai azonban jól dokumentáltak (Simon 2010, 2012). A Lengarices folyó völgyében öt egymáshoz közeli termáltavat vizsgáltunk, amelyek vize közvetlenül hat a befogadó folyóra. Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy a termáltavak vize milyen hatással van a befogadó folyó vízminőségére. Anyag és módszer Vizsgálataink keretében Dél-Albániában a Lengarices folyó völgyében vizsgáltuk a termáltavak vizének a folyóra gyakorolt hatását. 14 mintavételi pontot jelöltünk ki. Öt mintavételi pontot a termáltavakban (A-B-C-D-E-F) hét pontot a folyó vizsgált szakaszán (AF-BF-CF-DF-EF-GF- OF) és összehasonlításként két kontrol tónál (K-K2) is jelöltünk ki mintavételi pontot. A mintavételek alkalmával helyszíni vízvizsgálatokat végeztünk (elektród-potenciál, vezetőképesség, pH, oldott 02 tartalom, 02 telítettség és hőmérséklet) hordozható terepi műszerek segítségével. A mérésekhez előre kalibrált WTW pH 315i, WTW cond. 340i, és 5 Thermo Elektron Orion 810A+ készülékeket használtunk. A vízkémiai paraméterek laboratóriumi meghatározásához mintákat gyűjtöttünk műanyag palackokba, amelyeket hűtve tároltuk és szállítottuk. A vizsgált paramétereket úgy választottuk ki, hogy mind a sóháztartásról, mind a tápanyag ellátottságról információt kapjunk és megismerjük az oxigénháztartás változásának jellemzőit is. A vizsgálatokhoz 0,45 pm szűrőpapíron átszűrt mintákat használtunk. A laboratóriumi mintafeldolgozás során a minták nitrit, nitrát, orto-foszfát, szulfát, illetve C032' és HCÖ3‘ koncentrációját határoztuk meg Felföldy (1980) és Németh (1998) által leírt módszerek szerint. A már említett módszertan alapján KOIsMn, klorofill-a, illetve ammónia meghatározást is végeztünk. A minták elemösszetételét ICP-OES IRIS Intrepid II XS- P Duó típusú készülékkel elemeztük. Az adatok statisztikai értékeléséhez cluster- analízist és ANOVA tesztet alkalmaztunk SPSS és Past programok segítségével. Eredmények A vizsgált fizikai, kémiai paraméterek alapján nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget, különösképpen a hőmérséklet, redoxpotenciál, CÖ32' koncentráció, KOIsMn, 02 %, Total-P, N02‘, N03‘ és NH4' értékeknél. A pH az oldott oxigén tartalom illetve az oxigén telítettség a kontroll pontokon volt a legnagyobb. Szignifikáns különbséget találtunk a termál tavi és folyóvízi minták között a vezetőképesség, C02 taralom, S042’, klorid ion, Total-N paramétereknél (7. táblázat).Az elemtartalom vizsgálatok során mértük a minták mikro- és makro elem koncentrációit. A makro-elem vizsgálatok eredményeiből megállapíthatjuk, hogy sokkal kisebb koncentrációban van jelen a kontroll tóban és a folyóvízi mintákban a Ba, Ca, K, Mg, Na mint a termál tavak esetében. Mikro-elem tartalmát tekintve a mintáknak elmondható hogy, néhány elem hasonló mennyiségben fordult elő minden mintában melyek a Ni, S és Sr. Lényeges különbséget találtunk a Cr, Cu, Fe, P, Pb és Zn vizsgálata során, ahol is termál tavi mintákban sokkal nagyobb koncentrációban voltak mérhetőek (2. táblázat). 7. ábra.. Cluster-analízis eredménye A kapott értékek alapján elvégzett cluster analízis (7. ábra) eredmény is jól mutatja, hogy elkülönül egymástól a vizsgált terület termál tavai és a folyó szakasz. A folyón vizsgált mintavételi pont ahol még nem érvényesül a termáltavak vizének hatása jól láthatóan hasonlít a kontroll területekhez. Egy helyen a BF mintavételi pontnál állapítható meg, hogy a termáltavakhoz hasonló, ami azzal magyarázható, hogy itt két ágra különül a folyó és kisebb mértékben hígul fel a termálvíz ezért a hatása jóval tovább érvényesül ezen a szakaszon. Diszkusszió Összességében leírható, hogy a vizsgált fizikai, kémiai és elemanalitikai paraméterek tekintetében a termál tavak és a folyó vize különböznek egymástól. Jelentősen érezhető a termál tavak vizének hatása a befogadó folyóra, azonban ez a hatás nem tartós mivel sokkal kisebb a termál tavak vízhozama mint a folyó szakaszé, ezért az hamar felhígul. Kérdésünket megválaszolva azt mondhatjuk, hogy csak igen rövid szakaszon befolyásolja az folyó vízminőségének állapotát a befolyó termálvíz.
