Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
47 A Répce Hövej alatti szakaszának rehabilitációját megalapozó halökológiai vizsgálatok Keresztessy Katalin1, Keserű Balázs2 Vas-Hal Bt., 2234. Maglód, Darwin utca 7. - 2Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 9021. Győr, Árpád út 28-32. Kivonít: Halfaunisztikai vizsgálatot végeztünk a Répce Hövej alatti szakaszán a tervezett meder rehabilitáció érdekében. A vizsgálat alkalmával 13 halfaj jelenlétét sikerült bizonyítani és közülük 4 védett volt (Gobio gobio, Romanogobio akbipinnatus, Rhodeus sericeus, Cobitis elongatoides). A Rutiluis rutilus, Rhodeus sericeus and Cobitis elongatoides magasabb egyedszámban volt jelen. A korábbi időszakhoz képest csökkentek a természetvédelmi értékek nagyságai. A rehabilitáció műszaki tervezését egy halbiológiai felmérés előzte meg és a vizsgálatok eredményei és a halbiológusok javaslatai alapján, azok figyelembevételével valósulnak meg a kiviteli tervek. A természetes hidrológiai állapot visszaállításával javulni fognak az őshonos halfajok szaporodási, táplálkozási esélyei. Kulcsszavak:: meder rehabilitáció, halfaunisztika, védett halfaj. Bevezetés A Répce folyó Hövej alatti szakaszán a közeljövőben K- EOP támogatással meder rehabilitációra, vízpótlásra és vizes élőhely fejlesztésre kerülhet sor. A Répce vízrendszeréből - Répcelaktól kezdődően - a folyó árvizei kizárhatóak, ami széleskörű, egyben műszaki szempontból szabadabb e- gyüttműködésre ad lehetőséget a műszaki és az ökológiai tudományok mérnökei számára. Ugyanis számos olyan ökológiai szempontból kedvező beruházásra is sor kerülhetett így, amikre az árvízi levezető-képesség biztosítása mellett nem, vagy csak szűkebb formában lenne lehetőség. Minderre való tekintettel a műszaki tervezést egy halbiológiai felmérés előzte meg és a vizsgálatok eredményei és a halbiológusok javaslatai alapján, azok figyelembevételével valósulhattak meg a kiviteli tervek. A Dél-Hanság vízellátását jelenleg két ágon, a Répcén és a Kis-Rábán lehet megoldani. Mivel a Répce vízszállító képessége az elmúlt 100 évben minimálisra csökkent, ezért a szükséges vízmennyiség 80-90%-át a Kis-Rábán érkező és a nicki duzzasztónál kivett Rába vízzel biztosítják. A Kis- Rábán érkező víz természetesen csak mennyiségileg elégíti ki a jelentkező természetvédelmi és ökológiai vízigényeket, de tipus-specifikusan nem, ezért is szükséges a beavatkozás. A korábbi hosszabb időszakban a patak teljes szakaszán összesen 23 halfaj jelenlétét rögzítették (Berinkey 1966, Bottá et al. 1984, Bottá, Keresztessy 1988, Hankó 1931, Herman 1887, Károli 1879, Keresztessy 1993, 1995, 1996, 2000a, Lovassy 1927, Mihályi 1954, Pintér 1989, Unger 1919, Vásárhelyi 1961, Vutskits 1918). A vizsgálati helyszín bemutatása A Répce Répcelak alatti szakaszát - a Répce árapasztó megépítésével - mentesítették saját árvizeitől. Ezzel ugyan megoldották a folyó völgyében fekvő belterületek és mező- gazdasági területek védelmét, de a beavatkozással megindult a vízfolyás és a hozzá kapcsolódó vízi, vízparti élőhelyek ökológiai állapotának romlása és ezzel gyakorlatilag megszűnt a kora tavasszal megjelenő vízbőség, a természetes vízjáték, az élőhelyeket fenntartó és alakító áradások a vízfolyás völgyéből. A folyamatos állapotromlás miatt a meder vízlevezető képessége egyre kisebb lett, így egyre kevesebb mennyiségű Répce élővizet vezettek Répcelaknál a Répce mederbe - a káros elöntések elkerülésének érdekében - és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb mennyiséget az árapasztó csatornán keresztül „árapasztottak” a Rábába. A Répce korlátozott vízszállító képességének két fő oka van. Az egyik a meder morfológiai viszonyinak megváltozása, a másik, hogy a kedvezőtlen vízellátásnak, az állandósult alacsony vízjárásnak és az emberi tevékenységnek köszönhetően az élőhely természetes növénytársulásaitól eltérő sás, nádas, zsombékos társulások jelentek meg a vízfolyás egyes szakaszain a teljes mederszelvényt benőve tovább rontva a meder vízlevezető képességét, ezzel fokozva az élőhelyek vízhiányát, azok ökológiai fragmentálódását. Az elmaradt fenntartási munkák viszont előnyökkel is jártak, mert azokon a szakaszokon, ahol a Répce mentén erdők húzódnak az összetett mederben a depóniákon, a depó- niák rézsűin és padkán megjelentek a fák, melyek az elmúlt 20-30 évben olyan méretűre nőttek, hogy teljesen leárnyékolják a medret, melynek hatására a napfényigényes vízinövényzet visszaszorult a mederben. Ezeken az „önfenntartó” szakaszokon hűs, oldott oxigénben és változatos áramlási terekben gazdag vízterek alakultak ki. Anyag és módszer A Répce II. ütemének tervezett beruházásával kapcsolatos javaslatok kidolgozása érdekében halfaunisztikai gyűjtést végeztünk 2011. október 14-15-én, a vízrajzi adottságok miatt gázolásos módszerrel. A mintavételi szakaszok kijelölése a folyó érintett szakaszának bejárásakor, a reprezentatív szakaszok figyelembevételével-, a javaslatok kidolgozása pedig a helyszíni szemle és a kapott halfaunisztikai eredmények alapján történt. Egyenáramú elektromos kutató halászgéppel (RADET IUP-típus) végeztük a halfaunisztikai adatgyűjtést. A vizsgálat, a gyors és kíméletes helyszíni mérés után az egyedek a gyűjtés helyszínén sérülésmentesen visszahelyezésre kerültek. A kimutatott halfajok ökológiai jellemzése a NBmR protokollja szerint - a veszélyeztetettség kifejezése az IUCN -kategóriák használatával történt (BALON 1975, 1990, GU- T1 2004, KERESZTESSY 1993, 1996, 1998a,b, 2000a,b, Lelek 1987, Winemiller, Rose 1992). Eredmények A helyszíni terepbejárás alapján nyert tapasztalataink szerint a vízfolyás kontinuitás elve sérült, a vízgyűjtő terület méretének növekedését nem követi a vízhozam növekedése, ezáltal az egyes szakaszoknak megfelelő közösségek sem tudnak a vízfolyás eredeti jellegének megfelelően kialakulni, fennmaradni. A vízhiány, a túlburjánzott vízinövényzet, a teljesen megvilágított mederszakaszok, valamint a folytonos árnyékoló állomány hiánya miatt a vízfolyás ökológiai potenciálja nem megfelelő, a hazai védett és közösségi jelentőségű fajok számára szükséges életfeltételek nem állnak rendelkezésre. A revitalizáció célja, hogy az áradásokkor megjelenő vízbőség az alsó víztestre, valamint a Répce mentén található vizes élőhelyekre is eljuttatható legyen. Az adatgyűjtés eredményeképpen 13 halfaj összesen 168 egyedének jelenlétét sikerült bizonyítani a hat mintavételi szakaszon.
