Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 4. szám - Dobos Irma: Mélységi vizeink számbavételének kialakulása
9 5. ábra. Deutsch F. J. magyar nyelvű térképe (1849) 94) debreceni főiskolai tanár „A két magyarhaza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei. Természet-, vegy-, s gyógytani sajátosságaikban előterjesztve” című könyve nyerte el, amely először 1848-ban, majd javított és bővített formában 1859-ben újból megjelent (6. ábra). Munkájához számos magyar és idegen nyelvű publikációt használt fel, levelezett megyei fő- és fürdőorvosokkal, sok forrásvizet megelemzett és számos lelőhelyet Esztergom megyében a helyszínen is tanulmányozott. A hét fő csoportba osztott ásvány- és gyógyvizeket lelőhelyenként tárgyalja és értékeli. A leírásokat a korábbi irodalommal vezeti be, majd történeti áttekintést ad és felvázolja a víz fizikai és kémiai tulajdonságait. Közli az általa legjobbnak minősített vegyelemzési adatokat, s „gyógyja- vallatokat” és „ellenjavallatokat” ad végül. TOOörök József jó munkáját bizonyítja, hogy már az első kiadásban szerepel az ország első fürt kútjának (Ugod, 1825) adata, a második kiadásban pedig az időközben felfedezett budai keserűvizes kutakról is részletes ismertetést ad. Ez az összefoglalás egyrészt lezárja az ásvány- és gyógyvizek felmérésének kezdetét, másrészt megnyitja azt az időszakot, amikor a források mellett a fúrt kutak vize is jelentős szerepű lesz, és néhány évtized múlva már azok számbavétele is központi feladat lesz (6. ábra). Ugyancsak 1859-ben jelent meg Wachtel Dávid (1807- 1872) orvos 567 forráshelyet feldolgozó német nyelvű monográfiája, amely ebben a formában a kisebb jelentőségű e- lőfordulásokat is tartalmazza. Artézi kutak részvétele a vízellátásban Az artézi kutak létesítését a 19. század elejétől egyrészt a gyorsan romló közegészségügyi helyzet megjavítása, másrészt a feudális viszonyoknak tőkés átalakulásával együtt járó iparosítás és a városi lakosság ugrásszerű növekedése indokolja. Ebben az időszakban (1825-1865) meglehetősen 1 KÉT MAGVAK HAZA ELSŐ IIANGÜ GYÓGYVÍZÉI FÜRDŐINTÉZETEI. TERMÉSZET-, VEGE, S GYÓGYTANI SAJÁTSÁGAIKBAN ELŐTERJESZTVE. \ MAGVAK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÁLTAL K0NZ0B17.0TT PÁLYÁMON KA. ISTA TÖKÜK JÓ'/.HÉT <«»•»» U K MŰKŐK.« ttT. lót»*OU«AS VKCYYAK tS TnönűOETBAJZ NT D tanai« * kik m«itrrTt:rm*AMi tar«i ut, a kw rrsn kis.orvöskghkt. * TESTI Óftvmt KWt, S * MAGVAK TtPONUtVÖ* AKAMÓUÁ R. TaGíá Maiodik n'ra at do leérett a teteacsca bővített kiadat, ..................................."....................................... / 1. BaUton-Ftiretl. 2, Bértfa. 3. Budai Csásiárftirdó. I. Harkány 5. Mrliadta. 1». faráiii Csevicxe. 7. r*»rá<Ii limlóífurdó, 8. l’üslyiiii. 0. .Szkleiuí, 10. Stüáfs. 11. Szobrán«. 12. Trencsio-Tejilicx tájképeire]. DEBIIECZKNBEN i NYOMATOTT A VÁKÓS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 6. ábra. Török József könyvének címlapja (1859)
