Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 3. szám - Fázold Ádám: Emlékek Miskolc vízellátásának, szennyvíz-tisztításának és a Szinva vízminőség-alakulásának történetéből

FÁZOLD Á.: Emlékek Miskolc vízellátásának, szennyvíztisztításának történetéből 59 A Szinva-patak, mely a Bükkben eredő forrásvíz, Lilla­fürednél egyesül a Hámori-tavon keresztül a Garadna-patak vizével, kristálytisztán jutott el Miskolc városon keresztül a II. világháború utánig a Sajó-folyóba. A háborút követően megindult rekonstrukcióban az ál­lam Miskolc város fejlesztésében a kohászat fejlesztését írta elő, és az ország legjelentősebb ipari városává fejlődött. Legrégebbi Vasgyár - mint Lenin Kohászati Művek, továb­biakban LKM - rekonstrukció következtében vízgazdálko­dási szempontból súlyos helyzetbe került. Az 1949-ig a Hámori-tóból biztosított alapvíz már a to­vábbiakban nem volt elegendő. A vízigény növekedésének alakulása: 1946. év 1.100 m3/óra, 1960. év 3.000 m3/óra, 1972. év 4.000 m3/óra. A megnövekedett vízigény kielégítésére megépült a Sa- jó-folyónál az ipari vízkivételi mű 1951-re. A gyárban pe­dig 1954-ben az 1.200 m3/óra „C” telepi visszaforgató. Az ipari fejlesztésekkel egyidejűleg víztisztító berende­zések nem épültek. A gyárban keletkező olaj, reve, pakura, kátrány és fenolféleségek mellett fekáliás szennyezők is az egyesített csatornahálózaton folytak le. A „C” visszaforgató telep mechanikai tisztítással lehetetlen volt a szennyezők te­kintetében minőségi javulást elérni. A szennyvizek tisztítat­lanul a Szinvába folytak. A Szinva vizét is felhasználták ipari vízként, mely a víz­kivétel felett a Papírgyárból elfolyó vizekkel szennyeződött. Az LKM feletti Szinva-vízkivétel átlagos, vagy kis vízho­zam esetében azt jelentette, hogy a mederben érkező víz- mennyiséget teljes mértékben kivették, és alatta a mederben szennyezett és használt vizek folytak. A Szinva gyakorlatilag szennyvíz-elvezető vízfolyás volt, mely a Ny-K-i irányban folyt keresztül a városon, melynek vöröses, szürkés, sűrű iszapos, olajos, és bűzös lát­ványa a mai fiatalok számára elképzelhetetlen. Az LKM-ből elfolyó szennyvizekben jelentős mértékűek volt a generátorgáz gyártása során keletkező káros termé­kek, a fenol és kátrány. A fenol, mely a Szinvába jutott, 900 kg/nap mennyiségű volt. A fenol szennyezettség 1969-ben szűnt meg, amikor a földgáztüzelésre álltak át. Ezzel egyi­dejűleg a kátrány szennyezés is megszűnt. A kohógáz tisztí­tása során keletkező szálló por, mint vörös iszap az egyesí­tett csatornahálózaton keresztül jutott a Szinvába. 1968-ban került beruházásra egy vákuumszűrős vasiszap kinyerő. A Szinvába jutó vörösiszap mennyiségére abból következtethetünk, hogy a Doorból a vákuumszűrő sűrítőjé- re feladott zagy mennyisége 100-120 g/1 volt, tehát ennél nagyobb szennyezettségű - ülepedő, lebegő anyag tartalmú - víz is kerülhetett a Szinvába. A Szinva-patak néhány jel­lemző vízminőségi értékeinek változását az 1. táblázat mu­tatja: 1. táblázat. A Szinva-patak átlagos vízminőségi értékei 1968-ban Vizsgált komponensek A mintavétel helye Lillafüred­nél Papírgyár alatt Miskolc alatt 02 fogyasztás (mg/1) 2,5 35,8 50,5 02 telítettség (%) 81 66 27 Ossz. oldottanyag (mg/1) 281 356 760 Ossz. lebegőanyag (mg/1) 22 82 615 Oldott vas (mg/1) 0,05 0,23 2,5 Ammónia (mg/1) 0,36 0,56 19,1 Megállapítható, hogy a Papírgyár, DIGÉP, LKM szenny­vizeinek hatására a Szinva vize szennyvízzé minősül és egyidejűleg házi szennyvizeket is szállít a Sajóba. 1972- ben a hengerműi vízrendszer revés vizeinek tisztí­tását biztosító olajfogó került üzembehelyezésre, de a fellé­pő üzemeltetési problémák következtében további létesít­mények építése vált szükségessé. 1973- ban üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű áte­melő berendezést, mely a gyár legszennyezettebb csatorná­jának a szennyvizét a központi olajfogóba és ezen keresztül a „C” telepi víztisztító műbe vezette. Az üzemi szennyezett vizek újra felhasználhatósága miatt a befogadó védelmében szükségessé vált a „C” telep rekonstrukciója. A „C” telep tehát nem csak szennyvíztisztító telep, ha­nem a recirkuláltatás feltételeit megteremtő vízbiztosító be­rendezés. A korszerűsítés során 1982-ben 4.000 m3/óra tel­jesítményű gyorsszűrő kapacitás került beépítésre. A vissza­nyert reve szikkasztás, vákuumszűrés után érczsugorító-mű- be került, míg az olajat víztelenítés, szeparálás után tüzelőa­nyagként hasznosították. A „C” telep ipari víztisztító rend­szer rekonstrukciós munkái 1983-ban fejeződtek be. Az 1970-es évektől fokozatosan épült, és az üzemi belső víz­gazdálkodási intézkedések eredményeként csökkentek e ki­bocsátott szennyezőanyagok. Az 1974. évben kibocsátott szennyező anyagok mennyi­ségét a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat. 1974. évben kibocsátott szennyező anyagok mennyisége Kibocsátott szennyező anyagok mennyisége 1974. KOIcr t/nap nh4+ t/nap Össz. oldott anyag t/nap KOIMn t/nap Diósgyőri Papírgyár 0,6 0,0 0,8 0,2 DIGHP 0,3 0,0 4,5 0,1 LKM 1,5 0,0 11,1 0,3 Miskolc város 23,5 1,3 39,6 7,0 A Szinva vízminőség változásait a város alatt, a szenny­vizek beömlése után, 1976-88 között a 3. táblázat mutatja. ______3. táblázat. Szinva - Miskolc, Hűtőházi út______ Év KOIMn KOIcr boi5 Old.O, Ammonium Nitrát 1976. 19,0 96 28,8 4,4 6,9 22,0 1977. 14,3 99 23,2 7,0 5,2 21,5 1978. 15,3 130 27,7 5,7 5,0 21,0 1979. 17,6 73 17,7 5,7 4,5 21,0 1980. 12,9 70 13,65 5,9 3,2 20,0 1981. 16,0 85 13,5 6,5 3,6 26,5 1982. 31,7 143 17,6 3,3 6,97 28,2 1983. 22,8 116 25,7 5,7 8,5 36,6 1984. 17,6 94 21,3 5,7 5,2 35,3 1985. 16,5 114 19,9 5,0 6,48 29,1 1986. 16,0 73,4 17,5 5,1 4,4 30,8 1987. 16,3 86,0 13,0 5,8 3,5 28,6 1988. 13,3 48,0 13,0 6,6 2,5 21,5 Az oxigénfogyasztás (KOIMn) értékei jelentős mértékben javultak, mely mutatja a kibocsátott szennyezőanyagok (o- lajok, zsírok) csökkentésében elért eredményeket. A Szinva olajszennyezésében bekövetkezett változás szemmel is ész- lelhetővé vált. Hasonló módon észlelhető volt a vörösiszap és a lebegőanyag szennyezések megszűnése. Az ammóni- umban kimutatható jelentős javulás a fekáliás szennyvizek leválasztásának eredménye. A Szinva vizének szemmel is látható javulását bizonyí­totta, hogy az 1980-as évek második felétől egyre többen je­lezték, hogy halat láttak a Szinvában. Időnként már helyi halpusztulásról is érkezett bejelentés, amit ki kellett vizsgál­ni, ami azt jelentette, hogy amit egy évtizeddel előbb egy a- merikai professzor nem hitt el, a helyi szakemberek és e- gyüttműködő vállalatvezetés hozzáállásával megvalósult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom