Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata

DOBOS I. - SCHEUER GY.: A Rába-vSlgyi és Duna-Tisza közi hévíz-kutak ... 45 A hévízben a legnagyobb mennyiségben a jód és a flu­or szerepel, egyenként meghaladva a 3.000 pg/l-t. Ezért a nagybaracskai hévíz a jódos nyomelem tartományba sorolható és mellette még jelentős mennyiségben fordul e- lő a fluor, a bór és a bróm. Érdekessége a víznek, hogy a domináns nyomelemek közül a bór, a stroncium és a bróm mennyiségi értékeik között kiugró különbségek nem tapasz­talhatók. A hévízben még a lítium és a bárium valamint e- gyes fémek mind például a réz, a cink és a rubidium dúsu- lása tapasztalható. b. Dávod (térképi szám: 5.) A Duna holocén völgyéhez kapcsolódik még a dávodi hévízkút is, amely a nagybaracskaitól délre kb. 5 km távol­ságra létesült A dávodi hévíz hőmérséklete 39 °C, a pH 6,8, összes oldott sótartalma 1510 mg/1. A felszökő hévíz erősen gá­zos, a széndioxid mellett igen jelentős a metán tartalma is. A makroelemek mennyisége és eloszlása a vizsgálatok a- lapján a következő: A kationok közül 323 mg/l-rel vezető makroelem a nát­rium 72,5 eé.%-kal, ezt követi a kalcium 80,5 mg/1 meny- nyiséggel és 21,3 eé%-kal. A magnézium 11,5 mg/l-rel kis értéket képvisel 5,0 eé.%-kal. Az anionok közül a HCO, döntő mennyiségben fordul elő a hévízben 77,6 eé.%-kal. Ezután a klorid következik 145 mg/l-rel és 22 eé.%-kal. A szulfát rendkívül kis ér­tékben jelentkezik (0,3 mg/1). így gyakorlatilag előfordulá­sa jelentéktelen, ezért nem meghatározó makroelem. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy ez a víz is a gázos nátrium-hidrogén-karbonátos víztípust képviseli. Színesítő elemei a kalcium és a klorid. A dávodi vízben a 19 elem összes mennyisége 9003 Hg/'- Ezen belül az egyes mikroelemek mennyiségi eloszlá­sa a következő: 3000 jLig/1 > fluor (3200 pg/1), 1001-2000 pg/I közötti a bór (1550 pg/1), a stroncium (1620 pg/1) és a jód (1040 pg/1), 101-1000 között van a lítium (252 pg/1) a bárium (305 Hg/1) és a bróm (903 pg/1), 11-100 pg/1 közé esetik a mangán, a cink és a rubidi­um, 1-10 pg/1 ide tartozik az arzén, a bróm, a réz és a cézi­um. Mivel a hévízben a legnagyobb mennyiségben a fluort mutatták ki, ezért a tluoros nyomelem tartományba so­rolható, amelyhez még jelentős bór, stroncium és jód is járul. A nyomelem összetételben a fentieken kívül figye­lemre méltó még a lítium és a bárium, cink, rubidium. 4.132. Észak-bácskai dombvidék A megmintázott Mélykút és környéke Duna-árok és a Tisza-völgy között kialakult észak-bácskai dombvidék mor­fológiai tájegység térségéhez kapcsolódik, (térképi szám: 6) A hévízkút a felső-pannóniai hévíztároló szemcsés réte­geit csapolja meg. A hévíz a községi strand melegvíz-ellátá­sát biztosítja. A kút vizének hőmérséklete 39 °C. pH 8,1 és az összes oldott sótartalma 2530 mg/1. A kationok közül a hévízben az uralkodó elem a nátri­um 655 mg/1 mennyiséggel, amely 94,0 egyenérték száza­lékot képvisel, míg a kalcium (1,4 eé.%) és a magnézium (3,4 eé.%) nem játszik szerepet a víz minőségének alakí­tásában. Az anionok közül uralkodó a hidrogén-karbonát, a- mely 1620 pg/1 mennyiséggel 82,7 egyenérték százalékot képvisel a vízben. A második leggyakoribb anion a klorid 194 pg/1 értékkel és 17,l-e.é%-kal. A klorid színezi a víz­minőség egyhangúságát ugyanakkor a szulfát gyakorlatilag hiányzik a vízből. Az ismertetett makroelemek alapján a mélykúti hévíz a tisztán nátrium-hidrogén-karbonátos típust képviseli, amelyen belül típusjellemző a kalcium, a magnézium és a szulfát alacsony szintje, ill. hiánya. Eszerint a mélykúti hévíz makró összetevők alapján szegényes, mert csak két összetevőből áll. Mennyiségileg és eloszlás tekintetében viszont nyome­lemekben gazdagnak mondható. A vegyelemzés 2000 pg /I feletti értékben a bőrt (4990 pg/1), a brómot (2489 pg/1) és a jódot (2086 pg/1) mutatta ki. 101-1000 pg/1 között van a stroncium (239 pg/1), a bá­rium (152 pg/1) és a fluor (400 pg/1), 11-100 pg/1 közötti a lítium (27,0 pg/1), a cink (32,2 pg /l) és az arzén (27,6 pg/1), 1-10 pg/1 közé esik az alumínium, a bróm, a mangán, a nikkel, a réz, a rubidium és az ólom. A vizsgált 20 nyomelem tekintélyes mennyiségű, mert 10,384 pg/l-nek jött ki. A közölt mennyiségek alapján megállapítható, hogy a vízben három jelentősen feldúsult elem van: a bór, a bróm és a jód. Közülük kiemelkedik a bór 5000 pg/l-t megközelítő nagyságával, amely kb. kétszerese az utána kö­vetkező brómnak. A bór nagy mennyisége miatt a mély­kúti hévíz a boros vizek nyomelem tartományba sorol­ható. Figyelemre méltó még a vízben a bárium és a fluor is. A hévíz fémtartalma érdekes, mert a cink mellett egyes fémek 1-10 pg/1 között szerepelnek. Jelentős az arzén men­nyisége még. Összefoglalva megállapítható, hogy a mélykúti hévíz makroelemek feldúsulása és eloszlása alapján olyan tisz­tán nátrium-hidrogén-karbonátos hévíz, amelyhez nem társultak egyéb összetevők, tehát makroelemek szem­pontjából egyszerűnek mondható. Ezzel ellentétben, a hévíz nyomelemekben igen gazdag (S. táblázat). Típus jellemzője a nagy bór, a bróm és jód tartalom, viszont feltűnő a stroncium kis értéke. 4.133. A Tisza-völgye Ide tartoznak a makro- és nyomelemekre megmintázott és vizsgált mórahalmi és szegedi Anna-kút (térképi szám: 7, 8.) E két felső-pannóniai hévíztároló homokrétegre kikép­zett kutak az alábbi makro és mikro-elem vizsgálati eredmé­nyeket szolgáltatták. a.) A mórahalmi kút vízhőmérséklete 39,5 °C, pH­ja 8,3, összes oldott sótartalma pedig 1960 mg/1. A kationok közül uralkodik a nátrium 507 mg/1 (98,1 e.é%) mennyiséggel. A kalciumból és a magnéziumból csak 3,4, illetve 3,0 mg/l-t mutattak ki. Tehát a vízben ka­tionok mennyiségi eloszlása alapján döntő a nátrium és eb­ből eredően a többi összetevőben pedig szegényesnek mondható. Az anionok mennyiségi eloszlása alapján az uralkodó összetevő a HCÖ3 1380 mg/l-rel (98,7 el.%). A klorid 44 mg/1 volt és ez csak kis mértékben színesíti a víz anionok­ban való egyszerűségét, miután szulfátot is alig tartalmaz. így a vizsgált mórahalmi hévíz a makroelemek alap­ján a tisztán nátrium-hidrogén-karbonátos vizek típusá­ba sorolható, amelyen belül típusjellemezője még kalci­um, magnézium és a szulfát alig kimutatható értéke. A mórahalmi hévíz nyomelemekben viszonylag gaz­dagnak mondható a 4898 pg/1 nyomelem tartalommal. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom