Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. 35 °C hőmérsékletű 590 litert -36,5 m-en termelték ki. 671,8 m-ben 43 °C talp-hőmérsékletet mértek. A geotermikus gradiens itt 48,3 °C/km. A hévíz vegyi összetételét először ugyancsak a kút létesítésekor mérték, de rendkívül hiányos adatok állnak rendelkezésre. A kalcium 37,2 mg/1, a magnézium 4,40, és a klorid 230 mg/1. A nyomelemek közül a bromid 0,37, a jodid 2,1 mg/1, míg a fluoridot nem lehetett kimutatni. Az összes ásványi anyag 1820,0 mg/l-nek, 1988-ban 2591-nek adódott. 1993-ban a fürdő részére 0,021 Mm3 hévizet termeltek. A következő állomáshely Mórahalom volt, ahol csak az egyik kútból vettünk vízmintát. A Strandfürdő első (I.) kútját 1960-ban fúrta feltehetően a Vízkutató és Fúró Vállalat. A 660 m mély kútban 568 és 642 m között 3 réteg szűrőzése révén +0,5 m-en 550, -2,5 m-en 800 1/min 39 °C hőmérsékletű vizet termeltek ki. Építéskor a nyugalmi szint +6,60 m, amely 1982-ben -1,15 m-re süllyedt és a 480 1/min víz- mennyiséget -4,6 m-en lehetett kivenni. A vékony holocén réteg alatt a feltárt teljes szakasz pleisztocén korú. A fürdőben hasznosított hévíz mennyisége 1989-ben 0,098 Mm3 . Az 1978. évi vegyelemzésben szerepel a bromid 0,03, a jodid 008 és a fluorid l,5o mg/1 mennyiséggel. A hévíz összes ásványi anyag tartalma 1500 mg/1 körüli. Jelentős a gáz metán és nitrogén tartalma. Minősítése: ásványvíz. A víz jellege, ahogy az általában a negyedidőszaki rétegek esetében szokott lenni, alkáli-hidrogén-karbonátos, e- setleg nagyobb mennyiségű klorid mellett. Itt némely alkotó mennyisége a termelés következtében csökkent, némelyek pedig emelkedtek. Csökkent 4 év alatt a nátrium és a kálium mennyisége 563,3-ról 366,0-ra, a magnézium 3,62-ről 2,60- ra, a klorid 57-ről 49-re, a hidrogén-karbonát 1421,3-ról 1403,0 mg/l-re. Az összes ásványi anyag tartalom is követte szükség-szerűen a többi alkotó tendenciáját, így az eredeti elemzés 2076,9-ről 1922,4 mg/l-re csökkent. Vízelemzésre ebből a kútból vettünk mintát. Kiegészítésül és tájékoztatásul a Mórahalom II. sz. fürdő kútját is bemutatjuk, amely 2004-ben létesült 1270,60 nies talpmélységgel. Víztermelésre 1087,90 és 1229,99 m között 5 réteget nyitottak meg. A felső-pannóniai rétegekből építéskor a legtöbb 68 °C hőmérsékletűt percenként 760 1 vízmennyiséget -30,35 m-en vettek ki. A nyugalmi vízszint - 29,20 m-en állt be. A 74,5 °C talphőmérsékletet 1268,60 m-ben mértek, a geotermikus gradiens értéke 49,270 C/km. A hévizet fürdőben hasznosítják. A nátrium-hidrogén-kar- bonátos hévízben több nyomelemet is kimutattak. A bromid 0,07, a jodid 0,54, a fluorid 4,4 mg/1, az arzén 4,3 és a barium 190 pg/1. A gáz igen jelentős metán tartalmú. A hévíz még nincs minősítve. 3.3. A Tisza-völgy hévízkútja A nyugat-keleti irányú szelvény utolsó tagjaként a szegedi első hévízkút vizsgálatát tűztük ki célul. A működő fürdő fűtésére tervezett hévízkút meglehetősen régen, 1927-ben készült, ezért érthető, hogy számos vízvizsgálati eredménynyel, műszaki és vízföldtani adattal is rendelkezünk. Ahhoz viszonyítva, hogy a kutat házilag készítették, bár mérnöki végzettségű szakember, a város főmérnökének vezetésével, ellenőrzésével végezték, mindenképpen elismerés illeti Buócz Károlyt, hogy 95 év után is még működik a hévízkút. Az 1000 m-re tervezett Anna-kutat csak 944 m mélységre lehetett kiképezni, és a 936-943 m mélységből +l,o m-en 455 1/min gázos, -1,8 m-en pedig 650 1/min 48 0 C hőmérsékletű hévizet nyertek, amely 1993-ban már 51 °C-ra emelkedett. A nyugalmi szint 3,7 m-en állt be. A talphőmérséklet 943,8 m-ben 61°C, a geotermikus gradiens 53,5 °C. Időszakonként palackozzák is a hévizet és foként fürdőben hasznosítják. A 0,104 Mm3 hévizet 1993-ban termelték ki. A fúrás alkalmával mintegy 150 m vastag negyedidőszaki laza üledéket tárt fel a fúrás, majd az akkori rétegtani vizsgálatok és megállapítások szerint a pliocén legfelső szakaszának, a levanteinek nevezett ugyancsak laza homokosagyagos rétegekben haladt és abban is fejeződött be a fúrás. Az újabb vizsgálatok szerint viszont csak kb. 700 m alatt kezdődhetnek a pliocén vagy még újabban a miocén rétegek. Már az első vizsgálat is, majd a későbbiek is a jellegzetes alföldi nátrium-hidrogén-karbonátos, kissé kloridos hévíz összetételére utal. Az első vizsgálat a nyomelemekre nem tartalmaz adatot, de később már a jodid, bromid és a fluorid is szerepel az eredményekben. A nátrium 1929. évi eredmény alapján 339,9 mg/1, a klorid 30,9, a hidrogén-karbonát 794,4 és az összes szilárd alkatrész 1270,1 mg/1. Közel azonos volt az 1954. évi vizsgálat is. Ekkor a nátrium 339,7, a klorid 34,0, a hidrogén-karbonát 888,3 és az összes ásványi anyag tartalom 1310,4 mg/1. Ebben már a jodid 0,08, a fluorid 0,50 mg/l-rel szerepel, bromidot viszont nem tartalmazott a hévíz (1971). Minősítése: gyógyvíz (VITU- KI 1994). Először az Anna-kútnál tűnt fel, hogy az eredeti víz-hőmérséklet 48-ról 1994-ben 51 °C-ra emelkedett. A Partfürdő kútjánál és a Székelysori kútnál ugyanilyen jelenséget tapasztaltunk, de itt csak 1 °C-szal volt nagyobb a hőmérséklet. Miután a hőmérséklet-mérés körülményei nincsenek rögzítve, ezért elírás és mérési hiba is lehet, bár a nyelő- kutak is befolyásolhatják egy-egy víztest állapotát. A Dél-Alföldön a felszín alatti víztestekben a víz és az a- gyagásványok között lejátszódó ioncsere lényeges szerepet játszik a víz összetételében. Ezen a területen a víz kémiai összetétele alapján két irányú vízmozgás különíthető el. A megváltozott mozgásirányok végül a korábban már földtani módszerekkel kimutatott legmélyebbre süllyedt Hódmező- vásárhely-Makó-i árok felé irányul. Az ettől keletre eső területen DK-ÉNy-i irányú vízmozgás figyelhető meg. Nem csak laza, porózus kőzetben, hanem karsztos üledékben is történt megfigyelés és hasonló következtetésre jutottak a kutatók. Megfigyelték, hogy a mészkőből termelt karsztvíz időnként a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jelleg nátrium-hidrogén-karbonátosba megy át és ezt az agyagásványok hatásának tulajdonították. (Varsányiné 1990). Vizsgált területünkön is, ahogyan a Duna-Tisza köze é- szaki részén, Albertirsa, Nyárlőrinc, Szentkirály és környékén ugyancsak a beszivárgási területen kalcium-hidrogén- karbonátos jó minőségű, kis oldott ásványi anyag tartalmú víz tárható fel mintegy 500 m mélységig. Ez alatt és a mély területeken viszont már a feláramlással jellemezhető, nyomás alatti vizek alkáli-hidrogén-karbonátos, esetleg kloridos víztípus tárható fel. Ezeknél az oldott oxigén-tartalom jelentéktelen, és emiatt különböző anaerob folyamatok következtében vas, mangán és ammonium jelentkezik jelentős arzén- és metán- tartalommal. A Duna és a Tisza között hidrogeológiai és gravitációs geofizikai vizsgálatok eredményeit felhasználva típusszelvény ábrázolja a valószínűsített gravitációs és a feláramlási zónákat a szerkezeti kép figyelembe vételével (Mádlné Szőnyi J. 2006).(7. ábra) A Duna- és a Tisza-völgy közötti terület vizsgálata során kiderült, hogy már Mélykút és Mórahalom között feltételezhető vető mentén a felső-pannóniai képződmények mélybe süllyedése, majd Mórahalom és a Szegedi szűkebb medence
