Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Sági Rajmund: A Tisza Mindszent alatti szakaszának hidromorfológiai elemzése

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 2. SZ. ahol Z 0 a hidrodinamikai érdesség magasság, Z az adott cel­la mederfenéktől való távolsága, u(Z) a cellára jellemző se­besség (adott mélységben), u. a fenékcsúsztató sebesség, K a Kármán-féle állandó. A n-yílt felszínű turbulens áramlásokra jellemző fíiggély menti sebességeloszlás alakjából kvantitatív becslés adható a mért pontban lévő hidrodinamikai érdességmagasságra és fenék-csúsztatósebességre. Az előbbi paraméter a meder a­dott pontjának - a mederanyag összetételéből és az ott je­lenlevő mederformákból adódó makro-érdességét reprezen­tálja, míg utóbbiból a mederfenékre ható ún. csúsztatófe­szültséget származtathatjuk (5. ábra). Az ábráról jól kivehe­tő, hogy a sodorvonal közelében jelentősen megnőnek az értékek, ezt is vártuk, míg a gyengébb áramlások miatt a ; ?artok felé csökkenő értéke k ala kulnak ki . -010 I : 009 Í.008 II J 0 07 | 006 ! 006 j 004 ! 003 I i 002 i 0 01 ! 000 Logaritmikus sebességprofilból számított fenékcsúsztató-sebesség szelvény menti eloszlása Tisza 210+400 fkm referencia keresztszelvény 2008-as és 2010-es évek I • Távol ság(balp rttól) [m] Fenékcsusztató sebességek_2008 -Fenékszint 2008 Fenékcsusztató sebességek_2010 -Fenékszmt 2010 ábra). A szakirodalmakban már többen is megfigyelték ezt az ún. kétcellás áramlás jelenségét (Blanckaert és de Vr­iend, 2003; Ferguson és Parsons, 2003), azonban ezek a ta­nulmányok olyan esetről nem mutattak be példát, amikor a csavaráramlás a domború parton alakul ki. Feltételezésünk szerint a nagy impulzussal érkező főáramlás (és abban az ívnek megfelelő szekundér áramlás) fogaskerékszerű me­chanizmussal képes létrehozni a sekélyebb, lassabb áramlá­si zónák ellenkező értelmű szekundér struktúráját. Mint lát­ható a jelenség nem egy egyszeri észlelés eredménye, ha­nem 2008-ban, a Tisza egy kisebb vízhozamánál is kimutat­h ató volt, igaz, kisebb mértékben . 5. ábra: Referencia szelvény menti fenékcsúsztató­fesziiltségek értékei A rögzített pontú mérések esetében elsősorban a teljes mérési időre vett átlagértékeket használjuk fel. A mérési tervben előirányzott fuggély-kiosztás elegendő számú ah­hoz, hogy a származtatott jellemzők hossz- és keresztirányú változásai már kimutathatók legyenek, valamint hozzájárul a mozgóhajós mérésekből számított eloszlások ellenőrzésé­hez. A mintaszakaszon elvégzett mérésekből a referencia szelvényre kapott sebességeloszlásokat a 6. ábra mutatja. 6. ábra: A teljes mérési időre átlagolt sebességvektorok ceüarétegenkénti nagysága és iránya Az ábrán is jól láthatóan, a vizsgált szakasz áramlását a folyó enyhe íve határozza meg, ennek megfelelő csavará­ramlási struktúrák mutathatók ki a hosszidejű rögzített mé­résekből. Látható az is, hogy egy-egy lokális medergeomet­riai hatás (a szelvény bal parthoz legközelebbi függélye) miként módosítja az áramlást. Megfigyelhető, hogy a bal partnál erős áramlás (vektorok nagysága), míg a domború oldalon (rá jellemzően) egy lassú (főáramláshoz képest) á­ramlási zóna mutatkozik. Sőt azt is tapasztaljuk, hogy a fel­ső szelvényben kimutatható csavaráramlás hatására egy má­sik, kisebb csavaráramlás is kialakul a jobb part mentén (7. k 2008 Wv 7. ábra: A kétcellás áramlást kimutató sebesség vektorok a felső szelvényben >1 . -. a.%,7%f. }<M'pf V ~r » JF9 Sjr™- -i - í .... 8. ábra: A mért (felül) és simított (alul) mozgóhajós ADCP sebességadatok axonometrikus megjelenítése A mozgóhajós - cikk-cakk útvonalat bejáró - ADCP fel­méréssel egy „pillanatképet" kapunk az adott vízjárási álla­pot áramlási viszonyairól. A nagy időbeli felbontás miatt és

Next

/
Oldalképek
Tartalom