Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 2. szám - Scheuer Gyula - Koltai Gabriella - Kele Sándor: A Nyugat-Mecsek-i karsztos hévízek és karsztforrások makro- és mikroelem adottságainak előzetes vizsgálata

SCHEUER GY. - K.OLTAI G. - KELE S.: A Nyugat-Mecsek-i karsztos hévizek . 39 a szokványos és általános vízkémiai adottságokon túlmenően egyedi jellemzők létrejöttét idézték elő. A mecseki hévízrendszer egyediségére a nagy stroncium és fluor feldúsulás mellett egyes fémek jelentős mennyisége jellemző, aminek következtében ez a rendszer különbözik más szerkezeti egységekhez tartozó hévíz karsztrendszerektől, így például a budai hévízkarszttól is. Az egyes karsztforrásokon belül is kimutathatók e szerkezeti egységre jellemző egyediségek, mind a makro, mind pedig a mikroelemek szempontjából. Mindezek alapján megállapítható, hogy a karsztok víz-körforgalmának sajátosságainak megismerését a nyomelem vizsgálatokkal lehet tovább finomítani. A Nyugat-mecseki hévízrendszer, és karsztvízrendszer megismert nyomelemadottságai kiindulás alapjául szolgálhatnak a további nyomelem kutatásoknak. 5.5. Hálás köszönetünket fejezzük ki elsősorban dr. Jámbor Áronnak azokért a tanácsokért, amelyeket az anyag összeállításával kapcsolatban tett. Pentelényi Antalnak a mutatós ábrák elkészítéséért, Cossuta Mártonnénak és lányának, Szilviának a szöveg gépeléséért és gondos összeállításáért tartozunk köszönettel. Végül elismerésünket és köszönetünket ez úton is tolmácsoljuk dr. Vitális Györgynek a közleménnyel kapcsolatos javaslataiért és a lektori tevékenységéért. Irodalom Ádám L.-Marosi S.-Szilárd J. szerk. 1981: A Dunántúli dombság (Dél-Dunántúl)-Magyarország táj földrajza. 4. Akadémiai Kiadó Bp. 184. Alföldi L.-Böcker T.-Lorberer Á. 1977: Magyarország karbonátosrepedezett hévíztáro-lóinak hidrogeológiai jellemzői. Magyarország hévízkútjai. III. k. 1970-1976. VITUKI. Budapest 17-28. Aujeszky G.-Scheuer Gy. 1972: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 62.1-2. 6-15. Aujeszky G.-Kraft J.-Scheuer Gy. 1984: A pécsi Tettye-forrás vízhozam járásának összefüggése a csapadék viszonyokkal. Hidrológiai Közlöny. 64.2. 89-102. Barabás A.-Jámbor Á.-Szénás Gy. 1964: A Mecsek és a Villányihegység geofizikai kutatásának eredményei. A Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet Évkönyve. I. 7-14. Bércziné Makk A. 1998: Az Alföld és a Tokaji-hegység triász és jura képződményeinek rétegtana. In.: Bérezi I.-Jámbor Á. szerk.: Magyarország geológiai képződmé-nyeinek rétegtana. A MOL Rt és a MÁFI kiadása. 281-298. Bércziné Makk A. 2004: Tiszai Egység, in.: Haas J. szerk.: Magyarország geológiája Triász. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. Chikan G.-Chikan G.-né-Kókai A. szerk. 1984: A Nyugati-Mecsek Földtani Térképe M=1:25 000. MÁFI kiadvány. Császár G. 1998: A Mecsek és a Villányi-hegység alsó és középső kréta képződményeinek rétegtana. In.: Bérezi I.-Jámbor Á. szerk.: Magyarország képződményeinek rétegtana. MOL-MÁFI kiadvány Budapest. 353-369. Dobos I. et al. 2012: A Dunántúli-középhegység északkeleti szárnyán kialakult karsztos hévízrendszer nyomelem adottságai. Önálló kiadvány. Budapest. Emszt K. 1933: A baranyamegyei Mánfa község határában lévő sikondai-forrás chemiai vizsgálatának eredményei. Hidrológiai Közlöny. 13.94-95. Forgó L. et al. 1966: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L-34-XII1. Pécs. MÁFI kiadvány Földmérő cs Talajvizsgáló Vállalat 1955-1990: Talajmechanikai vízbeszerzési, építésföld-tani szakvélemények és térképezés. FTV adattár. Haas J. et al. 2004: Magyarország geológiája. Triász ELTE Eötvös kiadó. Budapest. Haas J. et al. 2010: Magyarország prekainozóos földtani térképe. M=l:500000. Magyarország Földtani Térkép sorozata. MÁFI kiadvány. Harangi Sz. 2002: Mezozoikumi magmatizmus és lemeztektonika In: Karátson D. föszerk.. Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpátmedence egészére. Magyar Könyvklub kiadványa. Bapest 66-69. Hámor G. 1998: Magyarországi miocén rétegtana. In: Bérezi J.Jámbor Á. szerk.: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL-MÁFI kiadvány. Bp. 437-452. Hetényi R. et al. 1984. A Kelet-Mecsek Földtani Térképe. M=1 : 25 000 MÁFI kiadvány. Honig Gy. 1962: A mezozóos szerkezeti vonalak és a hévizek kapcsolata a Mecsek-hegységben. Hidrológiai Tájékoztató. XII. 26-32. Jakucs L. 1971: A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó. Budapest. Juhász J. 1964: Magyarszék környékének vízföldtana. Hidrológiai Közlöny. 44.1.49-60. Juhász J. 2002: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest. 724772. Kessler H. 1954: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása. Hidrológiai Közlöny. 34. 212-222. Korim K. 1977: Hazai hévízfeltárások eredményei 1971-1976 közöttIn.: Magyarország hévízkútjai (1973-1976) III. k. VITUKI kiadvány. 9-16. Kraft J.-Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1986: A Pécs környéki forráslerakódások vizsgálata. Pécsi Műszaki Szemle. 31.3. 13-18. Kraft J.-Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1990: A Mecsek hegységi források és üledékképző tevékenységük vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató. okt. 26-29. Moldvay L. 1964: Adatok a Mecsek és peremvidéke negyedkori szerkezeti viszonyainak vizsgálatához. MAFI Évi Jel. 1962-ről 105-109. Némedi Varga Z. 1998: A Mecsek és a Villányi-Egység jura képződményeinek rétegtana. In.: Bérezi I.-Jámbor Á. szerk. Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL-MÁFI kiadvány. Budapest. 319-352.. Papp F. 1957: Az ásvány és gyógyvizek hidrogeológiája és furdőtani leírása. In.: Schulhof Ö. szerk.: Magyarország ásvány és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó. Budapest Papp Sz. 1957: Az ásvány és gyógyvizek kémiai jellege és összetételük. In.: Schulhof Ö. szerk.: Magyarország ásvány és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó. Budapest Pálfy M. 1929: Adatok Pécs környékének hidrogeológiájához. Hidrológiai Közlöny. 9. 13-29. Rónaki L. 1967: Az orfüi Vízfö-forrás vízgyűjtő területének vízföldtani viszonyai. Pécsi Műszaki Szemle. 12.1. 3-11. Rónaki L. 1968: Hévizes barlangüregek és a termálvíz feltörések helyei a pécsi Mecsekben. Karszt és Barlang. 1-11. 25-28. Rónaki L. 1973: A mecseki karszt 1:10 000-es méretarányú vízföldtani, morfológiai és szpeleológiai térképe. Hidrológiai Tájékoztató. 78-81. Rónaki L. 1995-96: A mecseki karsztvíz megjelenések kémiai vizsgálatainak áttekintése. Karszt és Barlang. MKBT. 48-50. Rónaki L. 2011: Az orfüi Vízfö-forrásbarlang vízgyűjtő területén történt vizsgálatok és azok eredményeinek áttekintése. Hidrológiai Közlöny. 91.3. 33-45. Scheuer Gy. 2011: A Délnyugati-Bükk karsztvizeinek és karsztos hévizeinek nyomelemvizsgálata és vízföldtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával. Hidrológiai Közlöny. 91.3. 11-32. Scheuer Gy. 2012: A hazai egyes lemeztektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelemvizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 92.1. 1-12. Scheuer Gy. 2012: A hazai karsztos hévizek nyomelemei. Válogatott cikkgyűjtemény. Magánkiadás. Budapest. Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1981: A hazai édesvízi mészkő összletek és összehasonlító vizsgálatuk. Földtani Közlöny. 111.1. 67-97. Schmidt E. R. et al. 1962: Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. Magyarország Vízföldtani Atlasza. MÁFI kiadvány. Szabó P. Z. 1940: A mecseki karsztvíz. Hidrológiai Közlöny. 20. 136-152. Szabó P. Z. 1953: Mecsek karsztvízrendszere. Hidrológiai Közlöny. 33.7-8.241-281. Szakács S.-Karátson D. 2002: A belső kárpáti mészalkáli vulkánosság. In.: Karátson D. szerk.: Magyarország földje. Magyar Könyvklub kiadványa. 73-74. Tokody L. 1952: A kozári azurit előfordulás a Mecsek hegységben. Földtani Közlöny. 82. 7-9. 263-266. Tóth L.-Mónus P. 2006: A Kárpát-medence földrengései (456-2004) térkép. GeoRisk Kft. Budapest.