Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Langó Zsuzsanna–Balázs Zoltán: Hajdan volt mocsárvilág a Fóti-Somlyó lábánál

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. A Pest környéki mocsarak madárvilágának első kutatója Petényi Salamon János volt, akiről Margó Tivadar, a neves zoológus (1879) így ír: „A budapest-vidéki és ezzel kapcsolatban a pesti-pilis-solt és kiskunmegyei madár faunát néhai Petényi Salamon János tanulmányozta nagy szorgalommal és szerze szép gyűjteményt, mely valamint Földváry Miklós féle-szintén a megye fajait magába foglaló gyűjtemény, a Nemzeti Múzeumnak lettek adományozva." E két gyűjtemény példányainál talált jegyzeteket használta fel a terület madárfauna szerkesztésénél, melyben a Magyarországon észlelt kb. 340 fajból 238 fajt itt is megtalált. E jegyzetekből kitűnt, hogy a madárfauna a szárazföldi és a vízi szárnyasokkal együtt gazdagon volt képviselve a vidéken. A leírás szerint a múzeumi preparált állatok között a heringsirály (Larus fuscus) fiatal példányát Fót mellett ejtették el 1839. november 3-án. Ez a faj Magyarországon rendszeresen előfordul, április-májusban valamint október novemberben gyakori. Néha egy-egy példány áttelel. A madárvilág gazdagságára jellemző, hogy a közeli Apaj puszta környékéről még a túzok előfordulását is leírták. Bár a Fóti Somlyót mocsár vette körül, szárazabb délnyugati lejtőin szőlőt telepítettek a XIX. században. A gróf Károlyi család 1808 óta élt Fóton, meghonosítva itt a szőlészetet, a lótenyésztést. A jó minőségű asztali bor Pest megye alispánjainak deputátum borát (terményben kapott járandóság) adta, ezért az adózás során némi kedvezésben részesült a község. (Galgóczy 1877) Gróf Károlyi István az 1820-as évektől döntött úgy, hogy földjei egy részét eladja, így került sor, arra, hogy Fáy András (1786-1864), az első hazai takarékpénztár megteremtője, az 1830-as években szőlőbirtokot vásárolt gróf Károlyi Istvántól, majd présházat építetett itt, miután ferencvárosi kertjében nagy pusztítást végzett az 1838-as árvíz. A Fóti-Somlyó lábánál fekvő présház a reformkori hírességek találkozóhelye és a Fóti dal (1842) születésének színtere lett. Megfordult itt Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan is. A híres politikusok között találjuk a kor neves orvos polihisztorait, Pólya Józsefet, Bugát Pált, Toldy Ferencet, a dinamó feltalálóját Jedlik Ányost, a költő Vörösmarty Mihályt, Garay Jánost, a festő Barabás Miklóst, a szobrász Ferenczy Istvánt. A későbbi években a nyarakat és a szüreteket itt, a fóti Somlyó lankáin töltötte barátaival és családjával Fáy András. Az 1880-as években É. Amerikából behurcolt filoxéra és a peronoszpóra azonban a Somlyón is kipusztította a szőlőt. A reformkori orvosok nemcsak orvostudománnyal foglalkoztak, hanem a természettudomány számos ága iránt érdeklődtek és tapasztalataikat, kutatásaik eredményét publikálták is. Pólya József doktor természettudományos sokoldalúsága az 1840-es években bontakozott ki, amikor a magyar nyelvre fordított Jardin és Freitschle állattan c. művének illusztrálását végezte el, majd Toldy Ferenccel (a Kisfaludy Társaság kezdeményezője, orvos, irodalomtörténész) elősegítették Cuvier állattanának megjelentetését. Fordításai révén csatlakozott a magyar orvosi nyelv megújításához (béna, csonkolt, emlő szavaink az ő nevéhez fűződnek). Szőlészettel és botanikával is foglalkozott. Bugát Pál, a neves nyelvújító, orvostanár is gyakori vendége volt a Fáy présháznak. Ő alapította a Természettudományi Társulatot és az első magyar nyelvű orvosi folyóiratot, az Orvosi Tárt 1841-ben. Természettudományi Szóhalmazában 40 ezer szót gyűjtött össze (sérv, bonc, ragály stb.). Bene Ferenc orvos által kezdeményezett Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésén elnöknek választották meg. (Harkó 1976, Kapronczay 1998, 2004, T. Bokros 2004). A fóti találkozások, a háborítatlan környezet bizonyára inspirálta őket, hogy figyelmüket a természettudományok felé fordítsák. Fáy András maga is szívesen tanulmányozta a természetet. Érdeklődése a botanika, balneológia iránt korán megmutatkozott. 1819-ben, „Párád leírása „c. értekezésében a hely természeti fekvését, vizének összetételét, gyógyító erejét fejtegette (Badics 1885). Fáy baráti köréhez híres színészek és színésznők is tartoztak. Emlékalbumának második kötetében az utolsó bejegyzések egyikét Jókainé Laborfalvy Róza ezekkel a szép szavakkal gazdagította: „ Melyik kevesebb jó barátunk? az e ki legelőször jő, vagy ki legutoljára marad? Te mind a kettő voltál és vagy nekem" Irodalom Apáthyné Tóth M.: A fóti Somlyó négy arca. Természetbúvár 2000. 55. 20-23 Badics F., Stampfel K.: Fáy András életrajza. Magyar Helikon Pozsony 1885. Bél M.: Pest megyéről. Pest megyei Füzetek Szentendre 1977. Borbás V.: A főváros és környékének növényzete. 1879. Fáy András album kézirat Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár Fekete G., Kovács M.: A Fóti Somlyó vegetációja. Bot. Közlem. 69. 19-21. 1982. Fogarasi L.: Legérdekesebb kis tavaink. Bpest 1981. Natura Kiadó Gadó Gy. (szerk.): Fóti-Somlyó tanösvény. Budapest 2003. Galgóczy K.: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Monographiája. Budapest 1877. Weiszmann Testvéreknél Harkó V.: Pólya József. Orvosi Hetilap 1976. 119, 12, 699-701. Kapronczay K.. Pólya József emlékezete. Orv. Hetilap 139. 18031804. 1998. Kapronczay K.: Magyar orvoséletrajzi lexikon. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest 2004. Kopasz M.(szerk.): Védett természeti értékeink. Budapest Mezőgazdasági Kiadó 1976. Margó T.: Budapest és környéke állattani tekintetben. Budapest 1879. (in: Gerlóczy Gy., Dulácska E.(szerk.): Budapest és környékének természetrajzi, orvosi és közművelődési leírása.) Mélyfúrású kútjaink katasztere Budapest 1986 XI. kötet Országos Vízügyi Hivatal VITUKI (1980-1983). Molnár V.A. (szerk.): Magyarország orchideáinak atlasza. Budapest Kossuth Kiadó 2011. Németh F.: Szabadtéri botanikai múzeum a fóti Somlyó. Búvár, 1981. 36. 342-344. Pécsi M.: Budapest és környékének természeti földrajza. Bpest 1959. T. Bokros M.: Emlékezés Bugát Pálra. M. Orvosi Nyelv 2004, 2: 6-3 A kézirat beérkezett: 2012. február 20-án The disappeared wetland surrounding Fóti Somlyó hill Abstract: Fóti Somlyó (288.5m) hill at the left of Danube (Pest country, Hungary) has been nature reservation from 1953. Its natural vegetation and fauna had been protected by surrounding wetlands under centauries. Today wetlands disappeared because of the human activities and the special vegetation and fauna became endangered. The aim of the article is to give data of disappeared wetland world and culture history of this land. Keywords: Fóti Somlyó hill, Fóti Lake. BALÁZS ZOLTÁN: 1971-ben a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola Erősáramú Karán villamosmérnöki, 1984-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Műszer és Irányítástechnikai Szakán villamosmérnöki oklevelet szerzett. 1974-ig a Villamos Automatikai Intézetben dolgozott, majd tudományos munkatársként a Mezőgép Fejlesztő Intézetben a mezőgazdasági automatizálás területén tevékenykedett. 1994-től a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán tanított fizikát és más műszaki tárgyakat. Jelenleg az Óbudai Egyetem oktatója. LANGÓ ZSUZSANNA: 1979-ben végzett az ELTE biológus szakán, tudományos segédmunkatárs majd adjunktus volt az Egyetem Mikrobiológiai tanszékén. Több éven át tagja a Balaton bakteriológiáját tanulmányozó kutatócsoportnak. A 90-es évektől a Duna vizének és üledékének mikrobiális ökológiájával foglalkozott. 2006-tól kórházi mikrobiológus.