Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

47 Üledék- és vízkémiai vizsgálatok a Felső-Tisza vidéken Kundrát János Tamás, Gyulai István, Bakai Gergő, Szűcs Gábor, Balogh Zsuzsanna, Lakatos Gyula Debreceni Egyetem, TTK, Ökológiai Tanszék, 4032.. Debrecen, Egyetem Tér 1. Kivonat: A Tisza, mint Magyarország második legnagyobb folyója több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel. Szomszédos országok Ukrajna, Románia vízgyűjtő területéről érkező folyók, amint arra már volt sajnos példa, sokszor hoznak magukkal szennyező anyagokat. Ezért a folyó állapotának megfigyelése fontos feladat, hogy az esetleges sérüléseket felmérni és az ökológiai állapotát javítani tudjuk. Kutatásaink keretében a Felső-Tisza vidékén 14 mintavételi pontot jelöltünk ki: a Tisza főágán, a Szamoson, a Krasznán és a Túron. A mintavételek alkalmával helyszíni vízvizsgálatokat végeztünk (redox, potenciál, vezetőképesség, pH, oldott O2 és O, telítettség, hőmérséklet), A vízkémiai paraméterek laboratóriumi meghatározásához a begyűjtött vízmintákat tartósítás nélkül, hűtve tárolva szállítottuk. A vizsgált paramétereket úgy választottuk ki, hogy mind a sóháztartásról, mind a tápanyagtartalomról információkat kapjunk, és megismeijük az oxigénháztartás változásának jellemzőit is. Mintavételezéseink során üledékmintákat is gyűjtöttünk parti, illetve vízzel borított helyekről. Az üledékminták vizsgálata során mértük a szárazanyag-tartalmát, a hamu-tartalmát, illetve meghatároztuk klorofill-a tartalmát, majd a minták roncsolását követően azok össz-P és az össz-N tartalmát. Kutatás célja a Felső-Tisza vidék ökológiai állapotának feltérképezése és annak folyamatos hosszú távú monitorozása, jó ökológiai állapotának elérése és megőrzése. Kulcsszavak: Felső-Tisza vidék, vízminőség monitorozás, vízkémiai és üledék vizsgálat. Bevezetés Felszini vizeink jelentős limnológiai és természetvédelmi értéket képviselnek. Megőrzésükhöz, fenntartásukhoz elengedhetetlen az ott élő szervezetek, valamint a lezajló folyamatok tudományos alapú ismerete. A Tisza, mint Magyarország második legnagyobb folyója több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel. Szomszédos országok Ukrajna, Románia vízgyűjtő területéről érkező folyók, amint arra már volt sajnos példa, sokszor hoznak magukkal szennyező anyagot. Ezért a folyó állapotának megfigyelése fontos feladat, hogy az esetleges antropogén hatásokat felmérni és az ökológiai állapotátjavítani tudjuk. Anyag és módszer Vízvizsgálataink keretében a Felső-Tisza vidékén 14 mintavételi pontot jelöltünk ki: a Tisza főágán, a Szamoson, a Krasznán, a Túron és a Bodrogon. A mintavételek alkalmával helyszíni vízvizsgálatokat végeztünk (elektród- potenciál, vezetőképesség, pH, oldott 0

2 és 0

2 telítettség, hőmérséklet). A vízkémiai paraméterek laboratóriumi meghatározásához a begyűjtött vízmintákat tartósítás nélkül, hűtve tárolva szállítottuk. A vizsgált paramétereket úgy választottuk ki, hogy mind a sóháztartásról, mind a tápanyag ellátottságról információt kapjunk, és megismeijük az oxigénháztartás változásának jellemzőit is. Mintavételezéseink során az egyes mintavételi pontokon florisztikai felmérést is végeztünk, hogy ezáltal még átfogóbb képet nyerjünk a vizsgált terület ökológiai állapotáról. A /. táblázatban a mintavételi pontokat mutatjuk be, illetve azokat a jelöléseket, amiket a későbbi ábrákon illetve táblázatokban használni fogunk. 1. táblázat. A vízkémiai vizsgálatok helyei (2011.08.16) Minta Település Folvó Cl Kocsord Kraszna C2 Csenger Szamos C3 Tunvogmatolcs Szamos C4 Sonkád Túr C5 Tiszabecs Tisza C6 Tivadar Tisza C7 Aranyosaj)áti Tisza C8 Lónya Tisza C9 Tuzsér Tisza CIO Dombrád Tisza C12 Balsa Tisza C13 Tokaj Bodrog C14 Tokaj Tisza Eredményeink A következő ábrákon a helyszínen és a laboratóriumban mért paramétereknek az eredményeit fogjuk bemutatni és értékelni. Az 1. ábrán a mintavételi pontokon mért hőmérséklet és pH értékeket ábrázoltuk. Vízminták hőmérséklet és pH értékei I. ábra. Vízminták hőmérséklet és pH értékei A mért hőmérséklet értékek megfelelnek az évszaknak elvártaknak. A pH értékekből látszik, hogy a Tisza és a mellékfolyói mind enyhén lúgos tartományba esnek, a legnagyobb értéket a Krasznán mértük. Vízminták vezetőképessége cl c2 c3 c4 c5 c6 c7 c8 c9 c10 c12 c13 c14 • Vezetőképesség(pS/cm) 2. ábra. Vízminták vezetőképessége A 2. ábrán bemutatott eredmények alapján jól látszik, hogy a legnagyobb só koncentráció a Krasznán volt mérhető, ezt követte a Szamos. A Tiszán, a Túron és a Bodrogon egyaránt kis értékeket kaptunk. A vizsgált területek oldott 0

2 tartalmát illetve oxigén telítettségét elemezve megállapítható, hogy a Felső-Tisza vidéken vizsgált folyók esetében mindenhol kedvező oxigén mennyiség a jellemző. Az algák mennyiségének meghatározására mértük a klorofill-a koncentrációját a vizekben (3. ábra). Leírható, hogy nincs összefüggés abban a tekintetben, hogy az egyes folyókon hasonló lenne a klorofill-a koncentráció. A Tisza felső szakaszán kaptuk a legkisebb értéket, de a legmagasabbat is a Tiszán mértük a C10-es mintavételi pontnál. Az eredményeket kiértékelve megállapítható, hogy a Kraszna béta-alfa-mezoszaprobikus, míg a mintavételi helyek nagy része a béta-mezoszaprobikus kategóriába tartozik Felfoldy (1987) szaprobitási rendszere alapján. A kapott értékek alapján elvégzett cluster analízis (5. ábra) eredmény is jól mutatja, hogy a Kraszna és a Szamos jól