Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Nekrológok - Havas András (1952–2011) - Dóra Tibor (1935–2011) - Dávidné Deli Matild (1935–2011) - Major Pál (1930–2011) - Gy. Molnár László (1921–2011)

78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. Dóra Tibor Kisújszállás, 1925. október 28. - Budapest, 2011. október 23. A Budapesti Műegyetemen 195 l-ben szerzett mérnöki oklevelet, amelyet 1965-ben gazdasági mérnöki végzettséggel egészített ki. Első munkahelye 1948-ban a győri székhelyű Rábaszabályozó Társulat volt, ahol mérnök-gyakornokként geodéziai munka, árvízvédelmi müvek tervezése volt feladata. Azután jöttek az életpálya egyéb állomásai: 1949 és 1957 között az Állami Mélyépítés-tudományi és Tervező Intézet és utódvállalatai UVATERV, MÉLYÉPTERV, valamint kölcsönadással a Haditechnikai Intézet. Tervező, irányító tervező, csoportvezető beosztásokban. Feladatai ekkoriban a különféle ipari acél és vasbeton szerkezetek tervezése (kötélpályák, szállítószalagok, daruk) tervezőként, majd irányító tervezőként a vas- és vasbeton-szerkezeti szakosztályon, majd osztályon. Kölcsönadott mérnökként a Haditechnikai Intézetben Pályázat nyertesként irányító tervezője volt az NPO 52 jelű közúti utász hadihídnak (25 évig ez volt rendszeresítve a magyar néphadseregnél), majd a MÉLYÉPTERV hídirodáján a különleges hidak osztályán ugyancsak irányító tervezőként jegyezte az M52 jelű utász hadihidat (ami nem épült meg), majd a csongrádi közúti hidat (ami viszont ma is üzemel). 1956-ban politikai magatartása miatt az UVATERV-től elbocsátották. 1958-tól egészen 1984-ig a VIZITERV állományában volt, ahol statikus műszaki ellenőrként kezdte, de csakhamar a Kiskörei Vízlépcső-rendszer főtervezője lett. 22 éven át felelős tervezője lett a beruházási programnak, az engedélyezési tervnek, a tározó és árvízvédelmi létesítményei koncepciótervének. Szakterületei a komplex vízgazdálkodási létesítmények, szerkezetek, közlekedési létesítmények megvalósításának előkészítése, műszakigazdasági elemzések készítése tervezése, beruházások lebonyolítása és műszaki ellenőrzése voltak. 1984-ben politikai okokból felmondtak neki. Ekkor került a PLANORG Mérnöki Iroda GM-hez, majd ennek utódjához a KOMIR Komplex Mérnöki Iroda Szövetkezethez, amelynek ügyvezető elnöke lett. A cégnél különféle fejlesztési munkákban vett részt, út-, vasút, víziút, kikötő és más magasépítések, valamint a vízellátás-csatornázás területén szakági tervezéseket, tervezési előmunkálatokat, a szükséges műszaki-gazdasági elemzéseket végzett. Mindezek mellett részt vett a műegyetemi szakmérnökképzésben, ahol a Beruházások előkészítése témakörben tartott előadásokat, továbbá a BME Mérnöki Továbbképző Intézetében a Vízépítési műszaki ellenőri tanfolyam előadója volt. A mondottakon túl szakirodalmi munkásságot folytatott egyrészt a Mérnöki Kézikönyvek egyes fejezeteinek megírásával, valamint szakfolyóiratokban megjelent cikkeivel. Mérnöki csoportok tagjaként számos szabadalom fűződik a nevéhez, amelyeket nem csupán idehaza, hanem külföldön is bejegyeztek és alkalmaznak. Munkájának elismeréseként a Munka Érdemrend valamennyi fokozatát megkapta, valamint 1993-ban Lampl Hugó-díjban részesült. Dóra Tibort 2011. november 8-án búcsúztatták el a budapesti Farkasréti temetőben. Emlékét megőrizzük! Dávidné Deli Matild 1935. december 19. - 2011. december 30. Dávidné Deli Matild oki. mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott adjunktusa, a MAVIZ későbbi munkatársa az elmúlt év végén elhunyt. 1959-ben szerzett építőmérnöki diplomával a Műegyetemen tudományos segédmunka-társként kezdett el dolgozni, 1965-től pedig ugyanott - előbb tanársegédként, majd adjunktusként - egészen 1993-ban történt nyugállományba vonulásáig szolgálta a hazai vízügyi mérnökképzést. Tudományos tevékenysége és szakirodalmi munkássága is első-sorban az oktatáshoz és főként a vízellátás témaköréhez kapcsolódott. A környezetvédelem alapjai c. oktatási segédlet és a társszerzőként jegyzett Vízellátás c. könyv mellett közel 70 tudományos cikke jelent meg magyar, angol és szlovák nyelven. Nyugdíjazása után tevékeny részt vállalt a MAVIZ oktatási programjának szervezésében, és 18 éven át menedzselte, szerkesztette a Szövetség Vízmű Panoráma c. folyóiratát. Munkájának elismerését jelzik állami és munkahelyi kitüntetései, melyek közül a 2006-ban átvett Reitter Ferenc díjra, volt a legbüszkébb. Társaságunk Vízellátási Szakosztályának 1970 óta volt tagja, amelyben különböző tisztségeket látott el, és több előadást tartott. 1970-ben Szegeden egy műegyetemi hallgatókból összeállított vízhozam-mérő csoport munkáját vezetve értékes adatokkal és tapasztalatokkal látta el a Tisza-völgyi árvízvédekezés akkori és későbbi munkáját. Emléke közöttünk marad!