Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Faludi Gábor: Az Országos Víz- és Élet Képzőművészeti Biennálé Baja III. kiállítása után

76 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. Az Országos Víz és Élet Képzőművészeti Biennálé Baja III. kiállítása után Faludi Gábor 6500. Baja, Batthyány u. 7. A biennálé három kiállításának csaknem évtizedes törté­nete adja az alapját és lehetőségét annak, hogy a III. után néhány tapasztalatot megosszak az érdeklődő Olvasókkal. Tehetem ezt azért is, mert a tárgykör elkötelezettjeként, ci­vil lokálpatriótaként, részese voltam a folyamat valamennyi mozzanatának. A biennálé kiállításai, tematika-vonzó, inspiráló jellege, a képzőművészek fokozódó érdeklődése, a műalkotások nö­vekvő mennyisége és azok kiváló minősége, a szakma és a látogatók pozitív véleménye, a kedvező visszajelzések so­kasága igazolják a témában egyetemes, műfaji és technikai vonatkozásban kötetlen kiállítás-sorozat létjogosultságát. Ez az országos képzőművészeti esemény az örömet, a derűt szűkösen hordozó zaklatott világunkban színvonalas alkotá­sok bemutatásával magasabb minőségbe emel, elgondol­kodtat, értékeket, barátságokat termel és alakít. Ehhez ha­sonló mennyiségű, több műfajú, jó minőségű képzőművé­szeti anyag együtt országosan is ritka látvány. Ösztönöz ar­ra is, hogy a vízzel, semmi mással nem pótolható, legfonto­sabb stratégiai kincsünkkel és egész környezetünkkel felelő­sebben bánjunk. A kiállítások mindegyikére a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) és a Képzőművészeti Szö­vetségek közreműködésével országos pályázati meghívást adtunk közre. A II. és a III. kiállításra - jelentkezési lappal - 350-350 pályázati felhívást küldtünk el ismert, országos kiállításon gyakorta szereplő, a témakör iránt érdeklődő mű­vésznek. A műtárgyak beadásának helye 2007-ben Baja, Türr Ist­ván Múzeum; 2009-ben, Budapest, Vízgazdálkodási és Kör­nyezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) székháza, Kecskemét, Cifrapalota, Baja, EJF Könyvtára', 2011-ben, Budapest, Műcsarnok, Kecskemét, Cifrapalota, Baja, EJF Könyvtára. - az I. kiállításra (2007) 45 szerző 87 munkával jelentke­zett. A zsűri véleménye alapján 37 alkotó 56 munkáját mu­tattuk be. Helyszín: Nagy István Képtár, rendező: Kovács Zita. A kiállítást Kóthay László vízügyi szakállamtitkár nyi­totta meg. - a II. kiállításra (2009) 132 jelentkező 234 alkotást kül­dött. Bírálat után 92 művész 122 munkáját állítottuk ki. Helyszín: EJF Konferenciaközpont - Aula, rendező: Klossy Irén. E kiállítást is Kóthay László vízügyi szakállamtitkár nyitotta meg. - a III. kiállításra (2011) 153 alkotó (köztük hét külföldi) 286 műalkotással pályázott. Ez alkalommal a zsűri 104 művész 149 munkáját tartotta e kiállításra alkalmasnak. Helyszín: Bácskai Kultúrpalota, rendező: Klossy Irén. A kiállítást dr. Aknai Tamás művé­szettörténész, egyetemi tanár nyitotta meg. Az I és II. kiállítás szűkített anyagát Esztergomban a Du­na Múzeum Galéria is bemutatta (2007, 2009). A műtárgyak válogatását, bírálatát a minőség, az egyen­letes színvonal, a viszonyítás, az orientálás érdekében szak­értői zsűri végezte. Összetétele mindhárom alkalommal többségében ugyanaz: Buták András, Munkácsy-díjas festő­művész, Stefanovits Péter, Munkácsy-díjas grafikusművész, őrdemesművész, Klossy Irén grafikusművész, Kovács Zita művészettörténész és Lóska Lajos müvészetkritikus. Mindhárom kiállításról reprezentatív, színes katalógus készült. (Arculat Nyomda Kft. Baja). Kiadó Prof. dr. Maj­dan János rektor, tervező-szerkesztő Klossy Irén. A kataló­gus és a CD fotóit Ligeti László készítette. A kiállítók meg­elégedéssel fogadták, hogy a katalógusokban mindegyikük önálló, külön oldalon szerepelt. A III. Országos Víz és Élet Képzőművészeti Biennálé Baja, 2011. kiállításának teljes a­nyaga a Magyar Hidrológiai Társaság Honlapján megtekint­hető (www.hidrologia.hu.). A siker több éves körültekintő, hozzáértő, szélesedő kap­csolatrendszert mozgató, több pólusú, időt, tapintatot, fi­gyelmet igénylő, önzetlen, lelkiismeretes, pontos munka e­redménye. Mindebben döntő volt a személyes, kollegiális kapcsolat, a szakmai, emberi hitelesség és a bizalom is. Kezdettől úgy véltük, hogy a rendezvénysorozat három „gazdája" a város polgármestere, az EJF rektora, majd - a szélesebb háttér reményében - a téma koncepciójából adó­dóan - a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Központi I­gazgatóság. Olyan koprodukciós (hivatali és civil) feladat­megoldást reméltünk, amely túllép az elvi egyetértésen, a protokollon, s konkrét, koordinált, arányos munka- és teher­viselést jelent. A VKKI a környezetvédelmi és vízügyi há­lózattal segít felismertetni a téma jelentőségét annál is in­kább, mert munkájuk, hivatásuk a tárgykör (víz és élet) lé­nyegéhez kötődik. Tény az is, hogy a környezetvédelmi és vízügyi közép­és felsővezetők egy része tanulmányait Baján végezte. Az­zal nem számolhattunk, hogy a folyamatos átszervezések, személycserék e társadalmilag hasznos, a politikától függet­len kezdeményezés megvalósítását fékezik. A gyakorlatban azonban az történt, hogy a biennáléval kapcsolatos szerteágazó, hullámzó intenzitású feladatok ab­szolút többségét az Eötvös József Főiskola, pontosabban a rektor megbízásából a Művészeti, Technikai, Testi Nevelési Tanszék vezetője az oktató-nevelő és alkotómüvészi mun­kája mellett végezte. A munka egész folyamatában alapul szolgált több évtizeden át szerzett elismert képzőművészeti rangja, tapasztalata, széles szakmai kapcsolatrendszere. A biennálé egy-egy kiállításának szervezése, lebonyolí­tása közel egyéves idő- és munkaigényes, apró mozaikokból összetevődő, nem látványos tevékenység. A munkamegosztás és a megfelelő tájékoztatás híján ­nem sikerült túllépni az egyszemélyes (valójában négy-öt ember munkáját kitöltő) szervező, ügyintéző, lebonyolító, rendező, gyakorlatán. Mindez mértéktelen igénybevételhez, túlterheltséghez, állandósult stresszhelyzethez vezetett. A biennálé egyetlen kiállításának költsége körülbelül másfél millió forint (zsűrizés, katalóguskészítés, nyomdai költségek, díjak, szállítás, marketingköltségek, stb.). A költ­ségek többségét mindhárom alkalommal a főiskola viselte. Anyagi támogatást is zömmel személyes kapcsolatok alap­ján szereztünk (a bekerülési költségek kb. egyharmadát). A díjalapítók és az anyagi közreműködők köre a III. kiállításra jelentősen szűkült: így a Bács-Kiskun Megyei Önkormány­zat, amely korábban díjat alapított, most pusztán egy aján­déktárgyat adott, de a Bács-Kiskun Megye Művészetéért A­lapítvány anyagi támogatása is elmaradt; Baja Város Ön­kormányzata korábban a fődíjat adta át, most a Bajáért Köz­alapítvány csak minimális anyagi támogatást nyújtott. A Vi­dékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom