Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Fázold Ádám: A vízminőség-védelem fél évszázada Borsod megyében

65 - 1957-58. „Vízügyi tanácskozások" a megye nyolc legnagyobb üzeménél a helyszínen tárgyaltuk az üzem helyzetét és a szükséges intézkedéseket. - 1957. „Miskolci szennyvíz-ankét" határozati javaslatáról elmondható, hogy az 1/1961. Korm. rendelethez az első (alulról jövő) kezdeményezés innen indult el. - 1959. Országos Szennyvíz Konferencia 270 szakember (köztük külföldiek) részvételével. - 1963. II. Országos Szennyvíz Konferencia. Ezen már az 1/1961. Korm. rendelet gyakorlati eredményeinek és problémáinak megvitatása. - 1966. „Tiszta víz kérdése Borsodban" vízvédelmi kiállítás - 1971. Vízvédelmi Társadalmi Aktívák Országos Tanácskozása - 1975. A kemizáció hatása a víz szennyeződésére és a termőföldre c. ankét. - 1972-75. Vízminőség-szabályozási mintaterület a Sajóvölgyében több előadó ülésen. - 1976. III. Országos Szennyvíz Konferencia Aggteleken. Az országban elért eredmények ismertetése, további feladatok megvitatása. 1999-ig az ipari üzemeknél, kommunális szennyvíz-tisztítóknál megvalósult tisztító-berendezésekről, vízminőségi eredményekről előadóülések. Szennyvíztisztító telepek bemutatására tanulmányutak. Magyar-csehszlovák tanulmányutak szakmai előadásokkal évente országonként váltakozva. Az MHT Borsodi Területi Szervezetében folytatott tevékenység, azzal, hogy megszervezte és társadalmi teret adott a vízminőségvédelmi problémák, feladatok megvitatásának - az üzemi, hatósági, valamint tudományos szakemberekkel együtt - jelentősen hozzájárult az elért vízminőségvédelmi helyzethez. Összefoglalás A vizek rendeletileg is előírt rendszeres vizsgálata Magyarországon a Közegészségügyi-járványügyi állomások Laboratóriumainak 1954-es megalapításától számítható. A lakosság 71 %-ának vízellátását országosan ásott és fúrt kutakból biztosították, így ezek vizsgálata elsődleges feladat volt. Borsod megyében a vizsgált kutaknak csak 16,9 %-a volt megfelelő. Rendszeresen ellenőriztük a vízmüveket és a szolgáltatott víz minőségét, parti szűrésű vízmüveknél a vízfolyásokat is vizsgáltuk. Több víz-eredetű járvány felderítése is feladataink körébe tartozott. A vezetékes vízellátás növelése érdekében megyénkben alkalmaztak medencés talajvíz-dúsítást. Ennek kiépítése és üzemelésének kialakítása szempontjából kutatási jelleggel vizsgáltuk a kutak vízminőség változását a dúsító-víz minőség, technológia kialakítás, szűrőréteg szerepe, áramlási viszonyok szempontjából. Az eredményeket a lassúszűrés folyamata és tervezési szempontból is értékeltük. Szennyvíztisztítás tekintetében vizsgálatainkkal ellenőriztük az üzemeltetést a viszonylag kisszámú, többnyire túlterhelt és elavult berendezéseknél. Korszerű, eleveniszapos (Pasveer) rendszerű szennyvíztisztítót a tisztítási folyamatok és a technológia összefüggésében vizsgáltuk. 1953-tól alakultak meg a vízügyi igazgatóságok és ezen belül 1959-ben létesültek, majd 1960-tól kezdődtek meg a felszíni vizek és szennyvizek vizsgálatai. Borsod megyében a legjelentősebb vízfolyások vízgyűjtőterületének 78 %-a külföldi területre esik, így a felszíni vizek minőségének alakulásában jelentős szerepet töltenek be. A vízfolyások közül vízminőségi és ipari vízgazdálkodási szempontból legjelentősebb a Sajó-folyó. Már a határon jelentős szerves szenynyezettségű, mely a folyó mellé települt számos nagyipari üzem tisztítatlan szennyvizei következtében erősen szenynyezett. A Sajó-folyó kis vízhozamoknál az 1950-es évektől egy használt és szennyvíz-elvezető, élettelen vízfolyás. Európa egyik legszennyezettebb vízfolyásaként ismerték. Az Igazgatóság Vízminőségvédelmi Osztályán, melyhez a laboratórium is tartozott, végeztük az ipari üzemek, kommunális szennyvíztisztítók ellenőrzését, szennyvizeinek vizsgálatát is. 1961-től bírságoltuk a tisztítatlan, illetve a határértéket meghaladó szennyvízkibocsájtó üzemeket. 19721976 között UNDP/WHO Project keretében vizsgáltuk a Sajó vízgazdálkodási rendszerét. Víz-lefolyással összefüggő hossz-szelvény vizsgálatokkal megállapítottuk az öntisztulási vízminőség változásokat. Automatikus vízminőségmérő és figyelőrendszert alakítottunk ki. 1970-től kezdődtek meg az üzemeknél a vízminőséget javító intézkedések, és az 1980-as években megvalósultak a szennyvíz-tisztító berendezések. 1971-től a rendkívüli szennyezések elhárításait és intézkedéseit is végeztük. A Kassai Vízügyi szervvel 1961től rendszeresen vizsgáltuk a határ-vízfolyásokat. 1975-től a Lázbérci-ivóvíztározó védelme érdekében kialakított Tájvédelmi Körzet üzemeltetését végeztük. 1990-től a rendszerváltozás után történt ipari termelés módosulásának egyes ipari üzemek megszűnésének következményeként javult a Sajó vízminősége, mely ismét élő vízfolyás. A vízminőségvédelem terén az eredmények elérésében jelentős szerepet játszottak a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezetének rendezvényei. Irodalom [1] Doleschall F.: A magyar közegészségügy helyzete A Magyar Hygienikusok Konferenciájának kivonatos előadásai 1959. IX. 10-13. Budapest [2] Bakács T. dr.: A hazai vízellátás fejlesztésének higiénés problémái Magyar Higiénikusok Társasága Vándorgyűlésén elhagngzott előadások 1966. [3] Dr. Bíró Zs., Fázold Á.: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közkutak helyzete az 1956/58. években Borsodi Műszaki Élet 4. 1959. [4] Márton Gy. dr.: Miskolc város vízellátásának higiénés problémái Magyar Higiénikusok Társasága Vándorgyűlésén elhangzott előadások 1966. [5] Takács S. dr.. Bíró Zs., FázoldÁ.: Árvizek hatása a parti kutak vízminőségére A Magyar Higiénikusok Társasága Vándorgyűlésen elhangzott előadások 1966. [6] Saád F. dr., Fázold A., Bíró Zs. dr., Gyulai I.dr.: A sátoraljaújhelyi vízjárvány 1961-ben NÉP-EGÉSZSÉGÜGY XL1II. évfolyam 5. 1962. [7] Dr. Bíró Zs., dr. Borbély P., Fázold Á„ dr. Gyulai /., dr. Saád F.: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vízjárványok műszaki tanulságai Borsodi Műszaki Élet 3. 1962. [8] Takács S., Vincze K„ Egry M„ Balázs /.. Fázold A.: Laboratóriumilag bizonyított dyzentéria vízjárvány Egészségtudomány 10, 329333 (1966). [9] űr. Bíró Zs., Fázold A.: A Sajó és mellékfolyóinak bakteriológiai szennyezettsége 1958-59. években Borsodi Műszaki Élet 4. 1960. [10] Dr. Schiefher K., Fázold Á„ dr. Ormay L.: Tájékoztató vízvizsgálatok a Mályi-tavon, különös tekintettel a közegészségügyi szempontokra Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. [11] Páris E. (1961.) A Borsodsziráki Vízműtelep talajvízdúsítása Hidrológiai Tájékoztató augusztus 19. [12] Fázold Á. (1965.) Talajvízdúsítás és hazai tapasztalatok MHT Borsodi Csoport Előadások anyaga 47-51. [13] FázoldÁ. - Bíró Zs. - Takács S. (1965.) A borsodsziráki talajvízdúsítással kapcsolatos vízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 45. 278283. [14] Fázold Á. - Bíró Zs. - Takács S. - Schiefner K. (1967.) Talajvízdúsítás Borsod megyében Egészségtudomány 11. 54-65. [15] Fázold Á. - Bíró Zs. - Takács S. - Schiefner K. (1967.) Investigations on water quality at artificial recharge of ground water I.A.S. Symposium of Haifa 271-277.