Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
1. szám - Fázold Ádám: A vízminőség-védelem fél évszázada Borsod megyében
64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. és a levegő mellett a környezet-szennyeződésnek szinte valamennyi veszélye fennállt. Az 1967-68. években vízellátási szempontból megépült Lázbérci-víztározó vízminőség megóvása természetszerűleg megkívánta a tározó környezetének kiemelt védelmét. Az akkor már működő Országos Természetvédelmi Hivatal az Országos Vízügyi Hivatal Elnökének javaslatára a 9/1975. OTVH. sz. határozatával a Lázbérci-víztározót és környezetét tájvédelmi körzetté nyilvánította, és kezelésével az EVIZIG-et bízta meg. Üzemeltetése a tájvédelem minden területére kiterjedt (geológia, növénytani ritkaságok, madárvilág, természeti és kulturális értékek, szabadidő, pihenés elősegítése, stb.), mely szintén a Vízminőség-védelmi Osztály feladataihoz tartozott, melyre külön csoportot hoztunk létre. Ezekről az MHT Borsodi Területi Szervezete 1977-ben megrendezett tudományos ülésén 8 előadásban számoltunk be. [45] Az 1979-ben létrehozott Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) - mely 7 területi szervezettel alakult meg - a tájvédelmi körzetet a Bükki Nemzeti Parkhoz csatolta. Szervezeti változás Újabb történeti fejezet kezdődött 1988-ban, amikor az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal összevonásra került az akkori OKTH Észak-magyarországi Területi Szervezete és a Környezetvédelmi Intézet Miskolci Mérőállomása. Ekkor az Osztályhoz tartozó víz-laboratórium az új szervezeti egységként működő Mérőszolgálathoz került, ahol a víz-, levegő-, zaj laboratóriumi vizsgálatokat végezték. 1990-ben szétvált a Vízügyi Igazgatóság, és létrejött a Környezetvédelmi Felügyelőség, ahová került a Vízminőség-védelmi Osztály és a laboratórium is. A Vízügyi Igazgatóságon maradt vízminőség-védelmi tevékenység fő feladata a vízminőségi kárelhárítás lett, mely a vízgazdálkodási osztályon belül külön csoportként működik jelenleg is. A 90-es évektől több szervezeti változás történt, míg kialakultak és elhatárolódtak a vízügyi és környezetvédelmi szakágazati, hatósági, felügyeleti feladatok. Az 1990-es évektől hazánkban is és Csehszlovákiában is jelentős változások következtek be. A gazdaságban, iparban történt átalakulások és számos ipari tevékenység változása, több ipari tevékenység megszűnése a vízminőség változását is eredményezte. A Sajó esetében az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségen végzett vízvizsgálatokat 2006-ban Sallai közleményben ismertette. 1990-től a Sajóban ugrásszerű vízminőség javulás következett be (12. ábra). [46] A határszelvényben a vízminőség javulás a papírgyár leállítása következtében történt. Hazai területen az ipari üzemek technológiai változásairól és szennyvíz-kibocsátásairól ismertetés nem történt, ezért ezek befogadóra gyakorolt hatásairól irodalmi hivatkozásban sem tudok tájékoztatást adni. Megállapítható, hogy több évtizedes vízminőségvédelmi tevékenység eredményeként a Sajó-folyó ma már ismét élő vízfolyás. A Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete 1952-ben megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Miskolci Csoportja, melynek feladata volt, hogy a vízzel foglalkozó szakemberek tömörítésével társadalmi úton elősegítse Miskolc város és Borsod megye vízellátási és szenynyvíz problémáinak feltárását. Ennek keretében feladatának tekintette a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának megóvása érdekében végzendő munkásságot. 1953-ban már megalakult a Sajó szennyeződése Munkabizottság, mely 1957-től, mint önálló Szennyvíz Szakosztály fejlődött Csoport Dezső elnökletével. A Szakosztály tevékenysége során összefogta a vízügyi, egészségügyi, hatósági, üzemi szakembereket, a tudomány képviselőit és ezekkel együtt értékeltük a vízminőségi helyzetet, vitattuk meg a feladatokat a szükséges teendőkkel együtt. Valójában a rendezvényeken keresztül teret adtunk előadó ülések, ankétok, konferenciák, tanulmányutak keretében minden olyan tevékenységnek, mely szükségesnek mutatkozott a vízminőségvédelem szempontjából. A SAJÓ VÍZMINŐSÉGVÁLTOZÁSA (1975-2005} 1-4. GRAFIKON • Sajólád • Spéter —*— SpiispOki —•—Spéter • Sajólád —*— Spüspäki • Sajóád —•—Spéter —*—SplBpOki # $ f ^ & & é £ # # # 12. ábra. A Sajó vízminőség-változása, 1975-2005. A végzett tevékenységek részletes ismertetése és ezek szerepe Miskolc város és Borsod megye problémáinak megoldásában még felsorolásszerűen is igen tetjedelmes lenne. A legjelentősebbek közül is csak néhányat említek meg: [47]
