Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Fázold Ádám: A vízminőség-védelem fél évszázada Borsod megyében

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztítás tekintetében a megyében még a városok sem voltak elfogadható csatornázással, szennyvíztisztítókkal ellátva. Néhány helyen volt csepegtetőtestes, toronybiológiás szennyvíz-tisztító berendezés, de többnyire csak oldómedencék. Kis településen, falvakban csak szenynyvíz-gyüjtő medencék, melyeket szippantókocsikkal ürítettek. Hazánkba az 1960-as években jutott el a Hollandiában kifejlesztett oxidációs árkos (Pasveer) szennyvíz-tisztítás, mely kisebb intézmények, községek szennyvíz-tisztítására volt alkalmas (400-4000 lakos-egyenértékig), de egyes ipari üzemeknél is. Ezek BOI

5-ben 90 %-os, fenolok, cianidok tekintetében 98-100 %-os tisztítást tudtak elérni. Megyénkben 1964-ben létesült ilyen berendezés, melynek próbaüzemi komplex vizsgálatát végeztük, tekintettel arra, hogy ilyen irányú tapasztalataink nem voltak. Kläranlage 11. A: Rechen und Überhebepumpe, B: Ox^daiionsgraben, C: Nachklärbecken, D: Desinfektionsbecken, E: Gerätehaus, F: Sdilammtrockenbeet, G: Pumpensdiacht, 1, 2, 3, 4: Die Stellen der Probeentnahme. Kläranlage 111. A: Imhoffbecken, B: Oxydationsgräben, C: Nachklärbecken, D: Desinfektionsbecken, E: Gerätehaus, F: Schiammtrodtenbeet, G: Pumpensdiacht, lVi, '/*, 3, 4: Die Stellen der Probeentnahme. 5. ábra. Oxidációs árkos szennyvíztisztítók Vizsgáltuk a tisztítás folyamatát (nitrifikáció, denitrifikáció) az oxigénbevitellel függően, az eleveniszap kialakulását, biológiai szervezetek kialakulását, változását, ezek öszszefüggéseit a technológiával [24,25,26] összehasonlító üzemeltetési vizsgálatokat is végeztünk az oxigénbeviteli kefék elhelyezése és az ikerrendszerű oxidációs árkok tekintetében is (5. ábra). [27] Az EVIZIG-nél végzett vizsgálatok Magyarországon a vízgazdálkodásban és a víztisztítás védelmében már a XII. századtól kezdve fellelhetők központi beavatkozások. Mária Terézia II. Dekrétuma (1751), majd az 1840. évi X. tv. már a szennyezések büntetését is lehetővé tette. Tudományosan megalapozott szabályozások a XIX. század második felétől, majd a XX. század 30-as éveitől születtek. 1953 szeptemberében létrehozták az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, melyet követett - néhány területen még ebben az évben - a vízügyi igazgatóságok megalakítása. Ezen időponttól lettek a vízügyi igazgatóságok területéhez tartozó vizek gazdái, melyhez a határmenti területek esetén a szomszédos országgal való kapcsolatok is hozzátartoztak. A felszíni vizek szennyeződései és ezeknek vízgazdálkodási vonatkozásai eredményeképpen 1959-től megalakultak az igazgatóságokon a vízvizsgáló laboratóriumok. Az EVIZIG-nél a laboratórium kiépüléséig és üzembe helyezéséig a vízvizsgálatok már a KÖJÁL laboratóriumában megkezdődtek. A rendszeres vízvizsgálatok kezdetét 1960-tól, a felszíni vizek vizsgálatától számítjuk. A 31/1962. OVF utasítás létrehozta az igazgatóságoknál a Vízminőségi Felügyeleteket, melyhez a laboratóriumok is tartoztak. A Felügyelet feladatává vált a laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzött vízfolyások minőségének megóvása, területünkön inkább javítása érdekében szükséges ellenőrzések és intézkedések megtétele. Ebbe beletartozott ipari tízeinek, kommunális létesítmények szennyező hatásainak vizsgálata, intézkedések megtétele is. Összefoglalóan a terület vízminőség-gazdálkodása a tervezéstől a vizek minőségének alakulásáig. A Vízminőségi Felügyeletek az igazgatóságon belül részben önálló egységként működtek a kezdeti időszakban, majd osztályszinten az egységes igazgatósági szervezetben, s szakágazatként látták el feladatukat. Felszíni vizek Hazánknak vízminőség-gazdálkodási szempontból egyik legjelentősebb területe Borsod megye. A jelentős vízfolyások (Sajó, Bódva, Hernád, Bodrog) vízgyűjtő területeinek nagyobb része külföldi területre esik, az északi szomszédunk területéről érkeznek, ezek közül a Sajó, a Hernád és a Bodrog már szennyezetten. Folyó Vízgyűjtő-terület km

2 Folyó magyar % külföldi % Sajó 6.067 30 13.804 70 Bódva 851 49 876 51 Hernád 1.013 19 4.423 81 Bodrog 972 7 12.607 93 Összesen 8.903 22 31.710 78 A Sajó a határszelvényben cellulóz ipari, ligninszulfonsavas szennyezéssel, a Hernád (elsősorban a Szartos-patakon keresztül) vasműi szennyezéssel, a Bodrog szintén papíripari szennyezéssel érkezett hazánk területére. Hazánk területén az ipari és kommunális szennyvíz kibocsájtók a Sajó mentén tömörültek, melyek között a kohászati, vegyipari és kommunális szennyezések voltak a jellemzők, és a vízminőség szempontjából a meghatározók (6. ábra).