Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
1. szám - Fázold Ádám: A vízminőség-védelem fél évszázada Borsod megyében
56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. A vizsgált kutakból csak 300 kút (16,9 %) volt kémiai és bakteriológiai szempontból egyaránt kifogástalan, melyet lakosságra átszámítva azt jelentette, hogy 150.000 fő volt a kifogástalan ivóvizű kúttal ellátottak száma. A többi kút különböző komponensek alapján kifogás alá esett, melyből 491 (27,7 %) nem javítható minőségű volt [3]. Ebben az időszakban a fejlődés és megoldás szempontjából a lehetőséget a törpe vízművek és regionális vízmű létesítésében határozták meg. A csatornázottság még rosszabb arányokat mutatott. Országosan a lakosság 20 %-a élt csatomázott területen és ezen belül 18 városnak nem is volt csatornahálózata. Vízművek A vízmüvek ellenőrzése, a kutak és a szolgáltatott víz minőségének vizsgálata szintén a feladataink körébe tartozott, mely mindig helyszíni ellenőrzéssel összekötött vizsgálatot jelentett. Csak a vízvezeték-hálózat ellenőrzése szempontjából vett mintákat végezték a közegészségügyi ellenőrök, összekapcsolva a szabad klór vizsgálatával. Ez csak Miskolc város ivóvízhálózatának ellenőrzése szempontjából az 1960-as évek elején évente több mint 1400 beküldött vízminta vizsgálatát jelentette. [4] (Miskolc város vízellátás problémáit az MHT Miskolci, majd Borsodi Csoportja, később Borsodi Területi Szervezete számos ankéton, tudományos üléseken tárgyalta, melynek története önmagában külön folyamat napjainkban is.) Külön figyelmet és vizsgálatokat igényeltek a parti szűrésű kutakkal üzemelő vízművek, melyek vízminőségét a folyók árvizei befolyásolták. Ilyen eset történt 1963-ban, amikor a Sajó és a Bódva áradása következtében az árvíz elöntötte az edelényi, boldvai, borsodsziráki és a Sajó jobb parti (Sajónémeti) vízművek területét. Mind a négy vízmű vízminőség változásait vizsgáltuk 3 héten keresztül. Megállapítottuk, hogy a kutak kiképzésétől és a szűrőrétegtől függően elsősorban különböző kémiai komponensekben történtek változások: - a szulfát tartalom és az össz-keménység emelkedett, - az ammónium, nitrit, nitrát időszakosan jelent meg - bakteriológiai szempontból a coli- és össz-csíraszám miatt kifogásolt esetek megszaporodtak. Elsősorban a friss szennyeződés indikátorainak gyakoribb előfordulásai arra utaltak, hogy a talaj megfelelő szűrőhatása az árvizek idején elmarad, illetve lecsökken. A fertőtlenítés hatékonyságának növelése szükséges a szolgáltatott víz minőség biztosítására. A legbiztonságosabb védelmet a védőgátak kiépítése jelenti, mely megakadályozza a kutak körüli védőterületek elöntését. [5] Vezetékes vízzel ellátott településeken a vízminőség klórozás, a hálózat üzemeltetésének ellenőrzése nagy jelentőséggel bírt, mivel ezeknél történt hibák (szennyezések) tömeges megbetegedéseket okoztak. A járványos megbetegedések okainak kivizsgálása, megállapítása szintén feladatkörünkbe tartozott. Víz eredetű járványok veszélye állandóan fennállt, ugyanis több vízmű szakaszosan üzemelt, a hálózatról kiépített közcsapokat provizórikus vezetékekkel használták a lakók, a szennyvíz és ivóvíz vezetékeket szabálytalanul építették magánterülteken, üzemeknél az ivó- és ipari vízvezetékeket felelőtlenül összekötötték, stb. Megyénkben több esetben történt hasmenéssel járó, víz eredetű járványos megbetegedés a hálózatba jutott bakteriális szennyeződések következtében. Kisebb településeknél a kutak vizének csapadékvíz által történő fekáliás eredetű szennyeződései halálesetet is okozó megbetegedéseket is okoztak. [6,7,8] Felszíni vizek Felszíni vizek vizsgálata tekintetében a Sajó és mellékfolyóinak szennyezettségét 1958-59 években elsősorban bakteriológiai szempontból vizsgáltuk, kémiailag csak az oldott oxigén és az organikus anyag (mg/l 0 2) tartalmat mértük. Ezek a vizsgálatok a kommunális és ipari szennyezések hatását egyaránt kimutatták. Igazolták, hogy alacsony vízállásnál a Sajó medrében 74 %-ban elhasznált, tisztítatlan városi és ipari szennyvizet találunk. Érdekesség, hogy ebben az időszakban a szennyvizek felszíni vizekbe való bevezethetőségénél a hígulás fokát vették figyelembe [9] (500-szoros hígításon felül kezelés nélkül, 300-500-szoros hígítás esetén mechanikai ülepítés, 150-szeres hígításon alul biológiai tisztítás) 1964-66 években az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) munkatársával a Mályi-tó komplex higiénés vizsgálatát végeztük egyrészt, hogy mint kavicsbánya-tó vízminőség-változásairól szerezzünk ismereteket, másrészt pedig mint üdülésfejlesztési terület strandolási, fürdőzési, sportolási lehetőségekről tudjunk véleményt alkotni. Az OKI ugyanakkor összehasonlító tapasztalatokat szerezzen a különböző típusú tavak minősítésére hasznosíthatósági szempontból. A vizsgálatok eredményei bebizonyították, hogy a vízfolyásokból táplált tavakhoz képest a csapadékot természetes talaj szűréssel megtisztított vízzel táplált Mályi-tó „tiszta" vízminőségű. Ennek megóvásához a szerves eredetű szenynyeződésektől - mely a köré épített üdülőépületekből eredhet - szükséges megóvni. [10] Talajvíz-dúsítás Borsod megye vezetékes vízellátásának fejlesztése nem csak a lakosság szempontjából, hanem a rohamosan fejlődő ipartelepítések szempontjából is kiemelt feladat volt. Borsod megyében a lakosság vezetékes vízzel való ellátottsága az országos átlagot sem érte el, ezen túlmenően a területen rohamosan történő iparfejlesztés a vízellátás bővítését tette szükségessé. A már működő vízművek kapacitásbővítése is szükségessé vált, ilyen volt a Borsodsziráki Vízmű is. Az 1952-ben létesült vízműnél a megnövekedett vízigények kielégítése érdekében a talajvíz-dúsítással történő megoldást tervezték be. [11] Mivel hazánkban ezen megoldás teljesen újszerű volt, ezért ennek vizsgálatát kutatási jelleggel 1961 augusztusától (kísérleti jelleggel történt beindulástól) végeztük. Az első ütem első szakaszának vizsgálati eredményeinek alapján történt a további üzemelés, bővítés, üzemeltetési technológia kialakítása. A vizsgálatok eredményeit, a vizsgálatokból szerzett tapasztalatokat az üzemeltetési technológiával összefüggésben értékeltük, és a megállapítások alapján változtattuk, alakítottuk ki. Dúsítás során a kutak vizében bekövetkező változásokat dúsítóvíz minőségével. a dúsító medencék üzemeltetésével, különböző technológia alkalmazásával szakaszonként folyamatosan értékeltük. Ezen eredményeket és megállapításokat folyamatosan előadásokon, közleményekben ismertettük. [12,13,14, 15,16,17] A Borsodsziráki Vízműnél alkalmazott medencés talajvíz-dúsítás (2. ábra) célja a kitermelhető víz mennyiségének növelése, melynél a jó ivóvíz minőség elérése egy lassú szűrésű tisztítási folyamat. A vizsgálatok eredményei, a dúsítási rendszer kiépítése és a szűrőrétegek olyan biotopot képviseltek, mely lehetővé tette, hogy a szűrés mechanizmusát is tanulmányozzam.
