Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Balogh Edina–Bogárdi István–Koncsos László: Árvízi szükségtározók feltöltése optimális ütemezése

BALOGH E. - BOGÁRDI 1. - KONCSOS L.:Árvízi szükségtározók feltöltésének optimális ütemezése 45 4. táblázat: Lehetséges tönkremeneteli esetek és az egyes szakaszok tönkremeneteléhez tartozó elöntési kár értéke 2 töltésszakasz esetén Lehetséges tönkremeneteli esetek* Elöntési kár Sorszám 1. szakasz 2. szakasz 1.szakasz 2.szakasz 1 X L,(h,) 0 2 X 0 L 2(h 2) 3 X X L 2(h 2.m 2 1) 4 0 0 " x: az adott szakaszon tönkremenel következik be Tekintsük most a 3.4 fejezetben vizsgált tetszőleges n szá­mú töltésszakaszból álló rendszert. A tönkremeneteli esetek csoportjai, melyeknél azonos számú töltésszakasz tönkre­menetele következik be: k=0 : egyik szakaszon sem következik be tönkremenetel, eset. Az ehhez tartozó kárérték: 0 ' n l 0 (17) k= 1 : 1 szakaszon következik be tönkremenetel, r eset. Az /-edik szakasz tönkremenetelét feltételező esethez tartozó kárérték: L[=L,(h,) 08) k=m : m szakaszon következik be tönkremenetel, („ -.eset. A jl,j2,...,jm szakaszok tönkremenetelét feltétele­1 m j ző esethez tartozó kárérték: n-m n-m + l R m = I U PA hJ" - I K n i=i 1 - P jm j2=jM jl=l j\* j2*...jm ahol mf = 0 ha /' < jt A teljes rendszerre vonatkozóan a kockázat értéke: m =0 A szükségtározás kockázatcsökkentő hatását mérő függ­vény: H r = R° - R T (23) Ahol H R : kockázatalapú tározóhatás, R° : a rendszer kockázata a tározó(k) működtetése nélkül, R 7 : a rendszer kockázata a tározó(k) űködtetése mellett. 4. Eredmények A kockázatalapú célfüggvény (23) alkalmazásával kapott vízkieresztési idősor a Hanyi-Tiszasülyi tározóra vonatko­zóan a 8. ábrán, a Nagykörűi tározóra vonatkozóan pedig a 9. ábrán látható. Az eredmények mindkét tározónál azt mu­tatják, hogy az árhullám tetőzéséhez képest jelentős, mint­egy 10 napos nyitási időelőnyre van szükség az optimális tározóhatás eléréséhez. Az optimális stratégiájú tározással elérhető kockázatcsökkenés mértékét a 6. táblázat mutatja. A Hanyi-Tiszasülyi tározó optimális stratégia szerinti mű­ködtetésével 30 %-os kockázatcsökkenés érhető el, a Nagy­körűi tározó esetében ez 16 %. A két tározót együtt működ­tetve mintegy 44 %-kal csökkenthető a kockázat értéke. uy -X' (19) A vizsgált 4 töltésszakaszra vonatkozóan a fenti össze­függések alapján felírhatóak az egyes tönkremeneteli kom­binációkhoz (16 eset) tartozó kárértékek. 3.6. Kockázatalapú célfüggvény Az egyes tönkremeneteli esetekhez tartozó kockázat érté­ke a tönkremeneteli esethez tartozó valószínűség- és kárér­ték szorzataként állítható elő. 2 szakaszból álló töltésrend­szer esetén az egyes tönkremeneteli esetekhez tartozó koc­kázatokat mutatja az 5. táblázat. A teljes rendszerre vonat­kozóan a kockázat értéke: R = P,(h,) • (l-P 2(h 2-m 2')) • L,(h,) +(1-P,(h,)) • P 2(h,) • L 2(h,)+ P,(h,) • P 2(h 2-m 2) • (L/(h rm, ) + L 2(h 2-m 2)) (20) 5. táblázat: A lehetséges tönkremeneteli esetekhez tartozó kockázatok Tönkremeneteli eset sorszám kockázat 1 P,(h,) (1-P 2(h 2-m 2 1))L 1(h 1) 2 (1-P,(hi)) P 2(h 2)L 2(h 2) 3 P^h,) - P 2(h 2-m 2 1) - (L^h.-m.^ + L^h.-m, 1)) 4 0 Tetszőleges n szakaszból álló töltésrendszer esetén, m szakasz tönkremenetelét feltételező esetekhez tartozó ösz­szegzett kockázat: hß ~ Zj mji k=1 21) 8. ábra: Optimális vízkieresztési stratégia és a minta árhullám (Hanyi-Tiszasülyi tározó, kockázatalapú célfüggvény) 9. ábra: Optimális vízkieresztési stratégia és a minta ár­hullám.(Nagykörűi tározó, kockázatalapú célfüggvény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom