Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.
98 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. lyamat az eutrofízáció során is együttesen fejtheti ki hatását: előbb a bevonatképző algák, később már a fitoplankton is leárnyékolja a hínarakat (Scheffer és Nes, 2007). A P. perfoliatus fotoszintetikus paraméterei egy árnyéktűrő növény jellemzőit mutatták. A kompenzációs (I c) és fénytelitődési (I k) intenzitásokat alacsonyak, míg a maximális intenzitása a fotoszintézis (P lra x) és a sötétlégzés (R d) magas volt. Ez egyrészt a Balaton specifikus optikai környezetéből (könynyen felkavarodó víz), másrészt az erős bevonatképzésből adódhat, vagy is a hínáros békaszőlő jól alkalmazkodott a Balaton környezetéhez. Ezt alátámasztja az is, hogy a telítődés! fényintenzitásnál és a fotoszintézis maximális intenzitásánál mért jelentős változások egybeestek a bevonatképződés szezonális változásával június közepén. 0 A 20 1 100 I 200 | 300 I 350 mg C g(sza)"' nap'' 0 ' 50 in 2oo mg C gíszaf nap"' 1 50 I 100 I 200 [ 300 350 mg C g(sza)'' nap" ápc. máj. jún. jvii. aug szept 4. ábra. A Potamogelon perfoliatus produkciójának szezonális és vertikális változása a Balaton keleti medencéjében 2010-ben csak a beeső fénnyel (A), csaka bevonattal csökkentett beeső fénnyel (B), illetve a bevonattal csökkentett beeső fényt és a levelek abaxiális oldala felől érkezőfénynyel (C) számolva. A vizsgálatok kimutatták, hogy a bevonat elnyeli a beeső fény nagyobbik részét. Ez egyrészt jelentősen módosítja a hínárprodukciók számítását, másrészt növeli a szórt, vagy is a levél alsó oldala felől érkező fény jelentőségét. Az eredmények azt mutatják, hogy az szórt fény intenzitása nagyságrendileg megegyezik az adottmélységben mérhető beeső fény intenzitásával és ez közel megduplázza a fotoszintetikus aktivitását a hínaraknak. A számított P. perfoliatus produkció alá van becsülve. Az alábecslés pl. abból is adódhat, hogy a levelek nem rögtön kapják meg a legnagyobb súlyú bevonatott hanem azt a levelek kifejlődését követő 8-10. napon éri el, vagy is a levélképződés intenzitása jelentősen befolyásolja a bevonat akkumulációját egy növényen.így a vegetációs periódus elején, amikor a morfogenézis a legintenzívebb és főleg a jól megvilágított, apikális részre koncentrálódik, a levelek nagyobbik része nem is rendelkezik bevonattal, vagy is a maximális lehetséges intenzitással fotoszintetizálnak. Ekkor a számításom jelentősen alábecsli a növény produkcióját. Ezzel szemben az őszi időszakban, amikor a morfogenézis lassul és zömmel idős, teljesen kifejlett levelek vannak, akkor a bevonat a levelek többségét befedi, és jelentősen visszaveti az élettani folyamatokat. Ekkor a számítások teljesen valósak lehetnek. A bevonat vertikális eloszlásában jellegzetes mintát tapasztaltunk, amit egyértelműen a rendelkezésre álló fény hatására alakult ki. A legnagyobb bevonat a bevonatképző algák számára legoptimálisabb fényintenzitásnál, vagy is 30 -40 cm-es vízmélységben alakult ki. Habár nem teljesen azonos, de hasonló eredményekre jutottak a balatoni fitoplankton esetében is (Pálffy és Vörös, 2003). A bevonat eme specifikus vertikális eloszlása erőteljesen szabályozza a hínárok morfológiai és élettani tulajdonságainak függély menti változásait (Tóth et al 2011; Vári et al., 2010), de kihatással lehet a tapasztalt szezonális változásokra is (Tóth és Herodek, 2011). A bevonatképződés folyamatai nagy jelentőséggel bírnak a balatoni hínarak életében, hiszen befolyásolják a növények primer produkcióját és közvetlenül a növények növekedését és mélységi elteijedését. Mivel a perifiton akkumulációja tapasztalataim szerint erősen függ a hínár levelek morfológiájától és a levélfelület kialakításától, a bevonat befolyásolhatja a hínarak közötti kompetíciót is, vagy is az adott területre jellemző vegetációt. A Balaton zavaros vize egyfelől csökkenti a víz átlátszóságát, másrészt a bevonatképződés intenzitását is növeli, így azok a fajok, amelyek kevesebb bevonatot gyűjtenek össze jelentős evolúciós előnyben vannak a perifitonnal bevont növényekkel szemben. Irodalom KOVÁCS, W. A. 2011. Balatoni Limnológiai Kutatóintézet éves jelentése. MTA BLKI. TIHANY. PÁLFFY, K, VÖRÖS, L., 2003. Effect of Ultraviolet Radiation on Phytoplankton Primary Production in Lake Balaton. Hydrobiologia 506, 289-296. PRESING, M. 2011. Balatoni Limnológiai Kutatóintézet éves jelentése. MTA BLKI. TIHANY. RITCHIE, R.J., 2008. Universal Chlorophyll Equations for Estimating Chlorophylls a, B, C, and d and Total Chlorophylls in Natural Assemblages of Photosynthetie Organisms Using Acetone Methanol, or Ethanol Solvents. - Photosynthetica 46, 115-126. SCHEFFER, M., NES, E., 2007. Shallow Lakes Theory Revisited: Various Alternative Regimes Driven by Climate, Nutrients, Depth and Lake Size. - Hydrobiologia 584, 455-466. TÓTH, V.R., HERODEK S., 2009. A Simple Incubation Tank for Photosynthesis Measurements with Six Light Intensities. - Ann. Limnol.-Int. J. Lim. 45, 195-202. TÓTH, V.R., HERODEK, S., 2011. Seasonal Shift of Dominance in a Submerged Rooted Macrophyte Community of Lake Balaton. Ann. Limnol.-Int. J. Lim. 47, 141-150. TÓTH, V.R., VÁRI, Á., LUGGOSI, S., 2011. Morphological and Photosynthetie Acclimation of Potamogeton Perfoliatus to Different Environments in Lake Balaton. - Oceanol. Hydrobiol. St. 40,43-51.
